Irodalom

Arany János 1850-ben írta ezt a verset, és szinte mindenki találkozott vele az iskolában irodalom órában. Épp ezért csúszik meg

A betlehemes versek egy különös csapdát rejtenek: ha a szavak elég régiesek és elég népiesek, az ember hajlamos azt hinni,

Az iskolában mindhárom nevet megtanultuk, az irodalom verseket sokszor hallottuk – mégis, ha hirtelen egy sort kell szerzőhöz kötni, meglepően

A 20. századi magyar irodalom három óriása – Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes és Szabó Magda – mind felismerhető kézjeggyel

A 20. századi magyar irodalomi líra nem egységes hang – hanem egy kórus, amelyben mindenki máshogy szólt a fájdalomról, a

Vannak verssorok, amelyek szinte maguktól jönnek – annyira belénk ivódtak az iskolai évek alatt. Mégis, ha valaki megkérdezi a pontos

A magyar líra három óriása – Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor és Juhász Gyula – mind megénekelte az őszt, mégis teljesen

A 19. századi magyar irodalom három különböző hangon szólt az utókorhoz. Az egyik szenvedélyes verssorokba öntötte a haza és a

Egy-egy verses idézet sokszor ismerősen cseng – de ha le kell írni a szerző nevét, már korántsem olyan egyszerű a

A magyar irodalom három nagy Nyugatos mesterének – Kosztolányinak, Babitsnak és Szabó Lőrincnek – stílusa első pillantásra közelinek tűnhet, mégis

A Nyugat mozgalom három meghatározó alakja – Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Szabó Lőrinc – évtizedeken át egymás mellett alkotott,

Egy jól megválasztott verssor sokszor többet elárul szerzőjéről, mint bármilyen életrajzi adat. Ez az irodalom feladat nem az iskolai magolást

Balassi Bálint neve elválaszthatatlan a magyar reneszánsz irodalom történetétől, és az Egy katonaének az életmű koronája. Ez az irodalom feladat

Valahányszor fontos papírt írunk alá, vagy személyes üzenetet fogalmazunk meg, szembe kell néznünk ezzel a kifejezéssel. A kézzel írott levelek,

Radnóti Miklós Nem tudhatom… című költeménye a háborús korszak egyik legmegrendítőbb vallomása – egy pillanat, amelyben a bombázók árnyékában is

Van néhány irodalomi verssor, amit annyiszor hallottunk iskolai ünnepségeken és szónoklatokban, hogy szinte a génjeinkbe ivódtak – anélkül, hogy tudnánk,

Van, amikor az éjszaka nem csendet hoz, hanem egy percre sem lassuló, zakatoló gondolatáradatot – és pontosan ez az érzés

Van, hogy egy vers nem csak elmesél egy évszakot, hanem szinte átönti a testünkbe. Ez a mai irodalom feladat pontosan

A magyar líra egyik legkorábbi és legszebb alkotása még ma is sokakban él – legalábbis foszlányokban. Ez az irodalom feladat

Van, amikor egy vers annyira csípős, hogy százötven év után is telibe talál – ez a mai irodalom feladat pont

Van néhány verssor, ami úgy beég az ember fejébe, hogy évtizedek múlva is elő tud bukkanni egy váratlan pillanatban –

Vannak versek, amelyeket az iskolapadban még csak kötelező penzumnak éreztünk, aztán egyszer csak, felnőttként újraolvasva, mellbe vágnak. Ez az irodalom

Van egy magyar vers, amelynek első sorai hallatán szinte szagot érezni – csárdai füstöt, gyertyafényt, és azt a különös, keserédes

Ez az irodalom feladat egy olyan pillanatba ránt vissza, amit mindannyian jól ismerünk: a tankönyv illata, a kötelező olvasmányok sora,

Ez az irodalom feladat nem a szokásos, közismert versidézetek közül válogat – itt egy archaikus, mitológiai utalásokkal teli strófával kell