Irodalom kvíz: Mutasd meg, hogy nem kevered össze őket! Petőfi, Ady vagy Radnóti írta a verset?
Petőfi, Ady, József Attila vagy Radnóti: ebben a kvízben tíz idézetről kell eldöntened, kitől származik. A magyar irodalom nagy verssorai ott élnek mindannyiunk emlékezetében, a szerzőjük viszont sokszor összemosódik, főleg ha az iskolapad óta eltelt egy-két évtized.
Az igazi nehézséget az adja, hogy a klasszikusaink hangja között nem mindig könnyű különbséget tenni. Egy sor lehet kortárs vagy több mint száz éves, és ha nem ismerjük a szerző jellegzetes témáit, könnyen félrevisz a megérzés. Ez a kvíz ezért nemcsak a tananyagot kéri számon, hanem azt is, mennyire érzed a stílusukat. Ha megakadsz, figyeld a szóhasználatot és a hangvételt, mert a költőink egészen más világból építkeznek: más a képanyaguk, más a ritmusuk, és más az, amiről egyáltalán beszélni akarnak. Az is támpont, ha a történelmi hátteret nézed, hiszen a versek jó része konkrét korszakhoz és élethelyzethez kötődik. Tízből hét már szép eredmény, a hibátlan pedig komoly teljesítmény.
Ha meglett a pontszámod, gyere el a Kvízkuckó Facebook csoportba, ahol az irodalmi kérdéseknél mindig kialakul egy jó kis beszélgetés a kedvenc versekről. A csoport bárki előtt nyitva áll. Ha maradt még benned lendület, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában újabb kérdések várnak, a Keresztlabda YouTube csatornáján pedig hátradőlve is végignézheted a kvízeket.
" Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra." ......
" Mért fekszel jászolban, ég királya? Visszasírsz az éhes barikára. Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt: mégis itt rídogálsz, állatok közt. Bölcs bocik szájának langy fuvalma jobb tán mint csillag-ür szele volna? Jobb talán a puha széna-alom, mint a magas égi birodalom?" ......
"Hova lett a tarka szivárvány az égről? Hova lett a tarka virág a mezőkről? Hol van a patakzaj, hol van a madárdal, S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak? Odavan mind! csak az emlékezet által Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak. Egyebet nem látni hónál és fellegnél; Koldussá lett a föld, kirabolta a tél." ......
"Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbúsong s lehull a porba, Amelyből vétetett. " .....
"Nincs tavasszal, nincs se nyáron, Mint te, olyan rózsaszál; Még nagyobb díszt nyerne Sáron, Csak te ott virítanál. Rózsaszínnel játszadoznak Két virító arcaid, Rózsamézzel harmatoznak Csókra termett ajkaid." ......
"Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él, Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébül is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul. " .....
"Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? " ......
"Tavaszodik már az idő, Beköszönt a napsugár. Lelkem édes gondolatja Fönt, a felleg-honba’ jár. Nem tudom, de olyan édes Még a bánat is nekem, Kék egével, napsugárral A tavasz ha megjelen." ......
"Harminckét éves lettem én - meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam." ......
„ Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. „ …..
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
„Edward király, angol király / Léptet fakó lován…”
Helyes válasz: Arany János
A walesi bárdok Arany János egyik leghíresebb balladája, amelyet 1856-ban írt, de csak 1857-ben adott ki. A hagyomány szerint az osztrák hatóságok Ferenc József látogatása alkalmából üdvözlő verset vártak a magyar írótól — ő ehelyett az angolok ellen lázadó walesi bárdok történetét dolgozta fel. Az allegória egyértelmű volt: a hazáját szerető ember nem hajol meg az erőszak előtt. Az MTA Irodalomtudományi Intézete által gondozott kritikai kiadás az Arany-életmű három “nagy balladájának” egyikeként tartja számon; a vers mind a mai napig a középiskolai törzsanyag egyik legfontosabb darabja.
„Tavaszodik már az idő, / Beköszönt a napsugár…”
Helyes válasz: Reviczky Gyula
Reviczky Gyula (1855–1889) a magyar irodalom egyik legtöbbet alábecsült alakja. Schopenhauer pesszimizmusát és a francia szimbolizmust ő honosította meg elsőként a hazai lírában — megelőzve Ady Endrét, aki maga is elismerte Reviczky hatását a Nyugat korai publicisztikájában. A “Tavaszi dal” a lélek és a természet megújulásának párhuzamára épít, de a reviczkys hangvételre jellemzően az öröm mindig egy árnyalatnyit szomorkás. Reviczky 34 éves korában halt meg tüdőbajban, és verseit életében alig értékelték — ma a Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu) teljes életművét ingyenesen elérhetővé teszi.
„Föl-földobott kő, földedre hullva, / Kicsi országom, újra meg újra / Hazajön a fiad…”
Helyes válasz: Ady Endre
A Föl-földobott kő Ady Endre 1909-es Szeretném, ha szeretnének c. kötetéből való. A vers az emigrációban élő, Párizsban időző, de Magyarországhoz kötött Ady belső hasadtságát fejezi ki: elvágyódás és visszahúzódás, tagadás és kötődés egyszerre. A “kő” metafora a gravitáció erejével ábrázolja a szülőföldhöz való ragaszkodást — nem romantikus eszményítésként, hanem elkerülhetetlen fizikai törvényként. Kovalovszky Miklós Ady-kritikai kiadása a verset az életmű egyik legtömörebb, legkompaktabb hazafias lírai darabjaként tartja számon.
„Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, / meg-megállva…”
Helyes válasz: József Attila
A Mama 1934-ben keletkezett, édesanyja, Pőcze Borbála halálának több mint két évtizede után — a késői gyász és a gyerekkori bűntudat egyszerre szólal meg benne. A “nyikorgó kosár”, a “padlás” és a “dagadt ruha” mind valós, sárszentlőrinci gyerekkori emlékek: József Attila nem metaforákat gyárt, hanem pontosan rekonstruál. Tverdota György József Attila-monográfiájában (Osiris, 2004) a verset a személyes és az esztétikai egyensúlya miatt emeli ki: a köznapi részletek egyszerre valódiak és szimbolikusak. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet kritikai kiadása is részletezi a vers keletkezéstörténetét és a kézirat variánsait.
„Hova lett a tarka szivárvány az égről? / Hova lett a tarka virág a mezőkről?…”
Helyes válasz: Petőfi Sándor
A részlet Petőfi Téli világ c. verséből való, amelyben a tél sivárságát a nyár és tavasz elveszett gazdagsága elleni kontrasztként festi le. A “koldussá lett a föld, kirabolta a tél” sor tömörségével és közvetlen képszerűségével pontosan azt a petőfis stílust mutatja, amely megkülönbözteti a kortársaktól — nincs felesleges allegória, csak a látott valóság kimondva. Petőfi természetlírája a Nemzeti alaptanterv kötelező olvasmányai között szerepel; a Magyar Elektronikus Könyvtár teljes szövegkorpuszát tartalmazza, keletkezési dátummal és kiadástörténettel együtt.
„Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám…”
Helyes válasz: József Attila
A Nincsen apám, se anyám (1929) József Attila egyik legsűrűbb önmeghatározó verse — nem elvont panasz, hanem a 24 éves, magányos, anyagilag és érzelmileg is kiszolgáltatott fiatalember daca. A “húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom” sor szó szerint árverésre bocsátja az ifjúságot: ez a szürreális gesztus a szociális kiszolgáltatottság és a zseniális lírai öntudat egyidejű kifejeződése. Szabolcsi Miklós és Tverdota György elemzései egyaránt hangsúlyozzák, hogy a vers nem nihilista, hanem paradox módon erőteljes — az öndefiníció aktusa maga is hatalom.
„Mért fekszel jászolban, ég királya? / Visszasírsz az éhes barikára…”
Helyes válasz: Babits Mihály
Babits Mihály karácsonyi verse a megtestesülés paradoxonát boncolgatja: hogyan lehet a végtelenség és mindenhatóság korlátolt, halandó testbe zárva? A kérdő forma nem blaszfémia, hanem döbbenetes csodálkozás az emberré lett Isten előtt. Babits a Nyugat folyóirat egyik alapító szerkesztőjeként a 20. századi magyar irodalom megkerülhetetlen alakja; vallásos lírája különösen érett, mélyen katolikus szellemiségű. A Petőfi Irodalmi Múzeum kéziratos hagyatéka számos ilyen ünnepi verset őriz tőle — ezek sokszor kiszorulnak az életmű népszerűbb darabjai mögé, holott irodalmilag ugyanolyan csúcsteljesítmények.
„Harminckét éves lettem én — meglepetés e költemény / csecse becse…”
Helyes válasz: József Attila
A Születésnapomra (1937. április 11.) József Attila utolsó éveiben keletkezett — keserű-ironikus önreflexió, amelyet a költő saját magának küldött ajándékként írt meg egy kávéházi szegletből, már a közelgő összeomlás árnyékában. Az MTA kritikai kiadás pontos keletkezési dátumot is megad; irodalomtörténetileg azért érdekes, mert a vers egyszerre könnyednek látszik és végtelenül szomorú: az önirónia nem védi meg, hanem leleplezi a szerzőt. Ez az a József Attila-vers, amely leginkább mutatja, hogy a játékos forma mögött mindig ott bujkál a mélység.
„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett / szebb dolog az végeknél?…”
Helyes válasz: Balassi Bálint
Balassi Bálint Egy katonaének c. verse a 16. századi végvári élet hiteles költői dokumentuma — és egyben a magyar vitézi és szerelmi líra egyik alapítódarabja. Balassi (1554–1594) maga is részt vett a végvári harcokban, így a “sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul” sor nem puszta fantázia: autentikus tapasztalatból fakad. A vers strofikus szerkezete, az ún. Balassi-strófa (3×3 soros, 6-6-7 szótagos sorokkal) önálló verstani fogalommá vált a magyar irodalomtörténetben, amelyet a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékének kutatásai is részletesen feldolgoztak.
„Nincs tavasszal, nincs se nyáron, / Mint te, olyan rózsaszál…”
Helyes válasz: Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai szerelmes versét Lilla — valójában Vajda Julianna — ihlette, akit a költő 1797-ben ismert meg Komáromban. A “Rózsa” kezdetű versek sorozatában a testi és lelki szépség összefonódik a rokokóra jellemző játékossággal és könnyedséggel. Csokonai (1773–1805) a felvilágosodás és a rokokó határán alkotott; az irodalomtörténet sokáig főleg a Lilla-versein keresztül ismerte, holott természetlírájával és filozofikus ódáival is maradandót alkotott. A Debreceni Egyetem gondozásában megjelent digitális kritikai kiadásban Csokonai teljes életműve kutatható, és ez a vers is szerepel a tantervi kánonban.
FAQ
Ki írta „A walesi bárdok” c. verset?
Arany János írta 1856-ban, bár csak 1857-ben adta ki. A balladát eredetileg asztalfióknak szánta, és a kor egyik legjelentősebb politikai allegóriájává vált — az elnyomással szemben néma ellenállást hirdette.
Szerepel a kvízben József Attila több verse is?
Igen, a tíz kérdés között József Attila neve háromszor is feltűnik — ő a kvíz legtöbbször szereplő alkotója, és nem véletlenül: a 20. századi magyar líra megkerülhetetlen csúcspontja.
Miért nehéz megkülönböztetni a 19. századi magyar lírikusokat?
Mert több, egymással kortárs, hasonló témákban alkotó költő — Arany, Petőfi, Vörösmarty — hasonló képi világot és versmértékeket használt. A különbség leginkább a hangvételben és a stílusjegyek finom részleteiben fogható meg, ami olvasás nélkül nehezen rögzül.
Milyen kvízt érdemes még kipróbálni irodalomból?
Ha megtetszett ez a kvíz, érdemes megnézni a Keresztlabdán az egyéb irodalmi és kultúrkvízeket — vannak kortárs és klasszikus tematikájú változatok is, amelyek hasonló stílusban tesztelik az emlékezetet.
Hány kérdésből áll ez a kvíz, és mi a maximális pontszám?
A kvíz 10 kérdésből áll, minden helyes válasz egy pontot ér — tehát a maximálisan elérhető eredmény 10/10.
Hol olvashatom el teljes egészében az itt szereplő verseket?
A Magyar Elektronikus Könyvtárban (mek.oszk.hu) ingyenesen elérhető szinte az összes klasszikus magyar irodalmi mű — az itt idézett versek mindegyike megtalálható, sok esetben keletkezéstörténettel és kiadásvariánsokkal együtt.
