Irodalom kvíz: Petőfi vagy Arany írta? Nyolc idézet, megy mind?
Petőfi Sándor és Arany János barátsága a magyar irodalom egyik legszebb fejezete. 1847 telén ismerkedtek meg levelezés útján, miután Petőfi lelkesen olvasta Arany frissen megjelent eposzát, a Toldit, és rögtön verssel köszöntötte a szerzőt. Innentől kezdve rendszeresen küldték egymásnak új alkotásaikat, bátorították és kritizálták egymást, a barátságuk pedig még a szabadságharc viharos éveiben is kitartott. Stílusuk azonban jócskán különbözött egymástól. Ne feled a kvízben, hogy Petőfi közvetlen, lobbanékony, gyakran forradalmi hangvétele élesen elüt Arany higgadtabb, epikusabb, néha ironikus hangnemétől, amely inkább a népmesék és balladák világát idézi.
Ez a kvíz pont ezt a különbséget teszi próbára. Nyolc idézetet gyűjtöttünk össze a két költő verseiből, köztük olyan sorokat is, amelyeket meglepően sokan tévesen a másiknak tulajdonítanak. Van köztük hazafias buzdítás, szerelmes vallomás Szendrey Júliához, és társadalomkritikus, népmesei hangvételű költemény is, hiszen mindkét szerző rendkívül sokoldalú volt. A kvízben nem kell mást tenned, mint alaposan elolvasni a sorokat, és felidézni, mit tanultál róluk iskolai tanulmányaid során vagy mit érzel a két költő hangjából. Kattints bele a kvízbe, és derítsd ki, mennyire ismered valójában Petőfi és Arany gazdag költészetét, a hazafias versektől egészen a bensőséges szerelmes sorokig!
Ki írta? “Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége”.
Ki írta? “Galamb van a házon, Csillag van az égen, Az én ölemben van Kedves feleségem;”
Ki írta? “Ti, kikért teremnek a búzakeresztek S rózsává pirított fehér cipót esztek, Ti a gazdag alföld édes gyermekei! A felföldre is jó néha tekinteni.”
Ki írta? “Igyunk jóbarátim, mostanság, Bor a megtestesült bátorság, Pedig nekünk ez kell, nem egyéb, Öntsük hát magunkba hevenyén.”
Ki írta? “Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba, Éget és világít lelkemben leveled”
Hirdetés
Ki írta? “Süvegemen nemzetiszín rózsa, Ajakamon édes babám csókja; Ne félj, babám, nem megyek világra: Nemzetemnek vagyok katonája.”
Ki írta? “Van egy ország: Eldorádó, Innét a nagy Királyhágón, Kelletig van benne minden, Az nem is kell, ami nincsen.”
Ki írta? “Űl a király nagy kevélyen A fényes királyi széken, Magas urak (aljas szolgák!) Körülveszik, kezét nyalják.”
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
Kérdés: “Ti, kikért teremnek a búzakeresztek S rózsává pirított fehér cipót esztek, Ti a gazdag alföld édes gyermekei! A felföldre is jó néha tekinteni.” Helyes válasz: Arany János. Miért: A vers címe Az alföld népéhez, és 1847 ben született. Ez az idézet a kvíz egyik legcsalókább pontja, mert az Alföld hangulata inkább Petőfihez társul, valójában viszont épp Arany szólítja meg tréfás fölénnyel a lapály gyermekeit, és állítja szembe őket a felföldi tájjal, amelyet ő maga is ismert Nagyszalontáról. A vers hiteles szövege elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár Arany János Összes Költeményei kiadásában.
Kérdés: “Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba, Éget és világít lelkemben leveled” Helyes válasz: Arany János. Miért: Ez a sor a Válasz Petőfinek című vers része, amelyet Arany 1847 február 11 én írt, közvetlenül azután, hogy megkapta Petőfi lelkes levélversét a frissen elolvasott Toldiról. A két sor tehát nem elvont költői kép, hanem egy valódi, dokumentált levélváltás egyik mondata, amelyet ma is olvashatsz a digiphil.hu kritikai szövegkiadásában.
Kérdés: “Galamb van a házon, Csillag van az égen, Az én ölemben van Kedves feleségem;” Helyes válasz: Petőfi Sándor. Miért: A vers címe Feleségem és kardom, és 1848 áprilisában, Pesten született, nem sokkal Petőfi és Szendrey Júlia házassága után. A meleg, családias hangvétel jellemző Petőfi ekkori, magánéleti idilleket megéneklő korszakára, amikor a boldogság és a közelgő szabadságharc témái egymás mellett jelentek meg verseiben.
Kérdés: “Űl a király nagy kevélyen A fényes királyi széken, Magas urak (aljas szolgák!) Körülveszik, kezét nyalják.” Helyes válasz: Petőfi Sándor. Miért: A vers címe A király és a hóhér, és 1848 ban keletkezett, a forradalmi hónapok politikai hevületében. Az allegorikus történet, amelyben végül a hóhér is elhagyja a bukó királyt, jól mutatja Petőfi ekkori, kíméletlenül kritikus hangját a királyi hatalommal szemben.
Kérdés: “Süvegemen nemzetiszín rózsa, Ajakamon édes babám csókja; Ne félj, babám, nem megyek világra: Nemzetemnek vagyok katonája.” Helyes válasz: Arany János. Miért: Ez a kvíz legmeglepőbb pontja, mert ezt a sort a legtöbben Petőfinek tulajdonítják a Nemzeti dallal való hasonlósága miatt. A valóságban Arany írta, méghozzá szó szerint percek alatt: irodalomtörténeti feljegyzések szerint 1848 júniusában, amikor a honvédzászlóalj önkéntesei bevonultak szülővárosába, Nagyszalontára, hazaérve azonnal megírta ezt a Nemzetőrdal című versét, és még aznap este el is énekelték a helyi boltban.
Kérdés: “Igyunk jóbarátim, mostanság, Bor a megtestesült bátorság, Pedig nekünk ez kell, nem egyéb, Öntsük hát magunkba hevenyén.” Helyes válasz: Petőfi Sándor. Miért: A vers címe Bordal, és 1848 márciusában keletkezett Pesten, a forradalom hónapjában. A bor és a hazafias bátorság összekapcsolása tipikusan petőfis fogás, amellyel a költő a közösségi lelkesedést és az elszántságot próbálta erősíteni az olvasóiban.
Kérdés: “Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége.” Helyes válasz: Petőfi Sándor. Miért: A vers címe Arany Jánoshoz, és 1847 februárjában, néhány órával azután született, hogy Petőfi kézhez kapta a Toldi kéziratát. Ez volt a két költő barátságának hivatalos kezdőpontja, és a levélváltás olyan legendássá vált, hogy ma is előadóestek témája.
Kérdés: “Van egy ország: Eldorádó, Innét a nagy Királyhágón, Kelletig van benne minden, Az nem is kell, ami nincsen.” Helyés válasz: Arany János. Miért: A vers címe Eldorádó, és 1847 ben íródott. Az ironikus, mesébe hajló társadalomkritika, amely egy képzeletbeli, lustaságra épülő bőségországot fest le, Arany korai költészetének jellegzetes, kevésbé ismert oldalát mutatja meg.
GYIK
Mi ez a Petőfi és Arany kvíz témája? Ez a kvíz nyolc idézetet mutat be Petőfi Sándor és Arany János verseiből, és neked kell eldöntened, melyiküket ki írta.
Melyik idézetnél tévednek a legtöbben ebben a kvízben? A Süvegemen nemzetiszín rózsa kezdetű sorokat sokan Petőfinek tulajdonítják, valójában Arany János írta Nemzetőrdal című versében, 1848 júniusában.
Miért nehéz megkülönböztetni Petőfi és Arany stílusát? Mindkét költő gyakran nyúlt népi hangvételhez és hazafias témákhoz, így felszínesen sokszor hasonlítanak egymásra, bár alaposabb olvasás után a különbségek jól kirajzolódnak.
Hogyan érdemes nekiállni a kvíznek? Olvasd el figyelmesen mindegyik idézetet, és próbáld felidézni a ritmust, a szóhasználatot, illetve azt, amit a két költő életéről és korszakairól tanultál.
Mennyi idő alatt lehet kitölteni a kvízt? A nyolc kérdés megválaszolása általában néhány percet vesz igénybe, a kvíz végén pedig azonnal látod az eredményedet.
Hol találok további irodalmi kvízeket a keresztlabda.hu oldalon? A Keresztlabda oldalán rendszeresen jelennek meg új irodalmi és tudáspróba kvízek, érdemes visszalátogatni.
