Földrajz feladat: Hegycsúcs és síkság egy megyében. Kitalálod melyik az?
Ha azt hiszed, hogy a magyar földrajz csak arról szól, melyik folyó hol kanyarodik, ez a vaktérképes feladat gyorsan meggyőz az ellenkezőjéről. A pirossal bejelölt vármegye kontúrja egyszerre rejt vulkanikus hegyvidéket és lapos, löszös alföldi tájat, méghozzá ugyanazon a közigazgatási határon belül. Ilyen kettősségből Magyarországon alig akad, a legtöbb vármegye ugyanis vagy egyértelműen dombos, vagy egyértelműen sík, ritka az, amelyik mindkettőt egyszerre hordozza magában. Néhány tíz kilométeren belül itt találkozik az ország egyik legmagasabb pontja a legalacsonyabban fekvő síkvidéki tájakkal, ami önmagában is ritkaságszámba megy.
Kevesen tudják, hogy ez a fajta tájváltás nem a véletlen műve. A vulkanikus hegylánc lába és az alföldi síkság találkozása geológiai értelemben is éles határvonal, ahol évezredek alatt alakult ki a talaj rendkívüli sokfélesége, és ez a termőföld minőségén is meglátszik. Nézd meg alaposan a térképet, gondolkodj el rajta egy percig, és csak utána görgess le a megoldáshoz.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar megyét jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat: megoldás és magyarázat
A helyes válasz és a levezetés
Ez a földrajz feladat pontosan azt a fajta figyelmet teszi próbára, amivel a hasonló megyekontúrok megkülönböztethetők egymástól. A vaktérképen pirossal jelölt terület Heves vármegye. Ha végigfutottad a kontúrt, két dolgot biztosan észrevettél: északon jókora hegyvidék húzódik, délen viszont a vonal szinte észrevétlenül belesimul az Alföldbe. Ez a fajta kettősség önmagában is jó támpont, hiszen a legtöbb vármegye vagy tisztán hegyvidéki, vagy tisztán alföldi jellegű. A megyében emelkedik a Kékes, 1014 méterrel az ország legmagasabb pontja a Mátrában, a déli határ mentén viszont már a Hevesi sík löszös, helyenként szikes rónái uralkodnak.
Ahol a legtöbben elcsúsznak
Az északi sorban fekvő vármegyék vaktérképen elképesztően hasonlítanak egymásra, és sokan Nógrádra tippelnek, mert az is hegyes, erdős vidékként él a köztudatban. A különbség abban rejlik, hogy Heves sokkal mélyebbre nyúlik le dél felé, egészen az Alföld pereméig, míg Nógrád kontúrja jóval kompaktabb, és nem ér le ennyire a síkságig. Ez a földrajzi különbség apróságnak tűnik egy vaktérképen, mégis pont ez dönti el a feladatot.
Amit érdemes megjegyezned
Heves az egyetlen magyar vármegye, ahol az ország legmagasabb hegycsúcsa és az Alföld egyik legjellegzetesebb szikes pusztavidéke ugyanazon a közigazgatási határon belül van jelen. Ez a földrajzi kettősség nem véletlen, a Mátra lábától a Tisza völgyéig húzódó sáv geológiailag is átmeneti zóna, ahol a vulkanikus eredetű talajok találkoznak az alföldi éghajlattal. Innen ered az is, hogy az egri borvidék pont ezen a határvonalon terem, és hogy a bikavér íze ennyire összetett és rétegzett.
