Irodalom Kvíz: Lássuk, felismered-e Arany János verseit pusztán egy rövid részlet alapján?
Arany János a magyar irodalom egyik legismertebb alakja, akinek a műveivel az általános és a középiskolai évek alatt is rengeteget foglalkoztunk. A kötelező verstanulás persze sokaknak inkább nyűg volt, de tagadhatatlan, hogy a leghíresebb balladák és költemények ritmusa valahol mélyen mindenkiben nyomot hagyott. Egy ilyen irodalmi teszt, mint a kvíz: felismered Arany János verseit?, pont arra jó, hogy megnézzük, mennyi is maradt meg ebből a korábbi tudásból felnőttként. Bár a legismertebb címeket és a kezdősorokat általában kapásból rávágjuk, a feladat máris nehezebb, amikor csak egy-egy kiragadott részletre kell hagyatkoznunk.
Ebben a feladatsorban pontosan ezt a memóriát tesszük próbára. Összegyűjtöttünk néhány jól, vagy éppen kevésbé ismert idézetet a költő tollából, a te dolgod pedig mindössze annyi, hogy kitaláld, melyik híres versből származnak a sorok. Elsőre talán egyszerűnek tűnik, de a hasonló szófordulatok és a jellegzetes, korabeli nyelvezet miatt a válaszlehetőségek könnyen megzavarhatnak. Érdemes magadban, a ritmusra figyelve felolvasni az idézeteket, mert a dallam sokszor hamarabb elárulja a helyes megfejtést, mint maga a szöveg. Szedd össze az emlékeidet, és derítsd ki, hány jó választ tudsz adni!
Amikor a végére értél, gyere és oszd meg velünk az elért eredményedet a Kvízkuckó Facebook csoportban. Ha szívesen kitöltenél egy újabb játékos feladványt, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában kedvedre válogathatsz a legfrissebb kvízek közül. A komolyabb agymunka utáni levezetéshez pedig feltétlenül ajánljuk a Keresztlabda YouTube csatornáját is a legújabb szórakoztató videókért.
"A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet űlet."
"Fűszeresebb az esti szél, Hímzettebb volt a rét virága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!"
"Ifju Lajos király atyja trónján űle, Urak és leventék szolgáltak körűle; Budán székelt immár, az új palotában, Mely tündéri fénnyel épült mostanában."
"Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom, S Péter, annak tőszomszédja; Rólok szól e rövid példa."
"Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja."
"Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér?"
"Ki a tettet végrehajtá Szeretőd ím maga vall rád. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el."
"Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga / Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;"
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
1. kérdés: „Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga / Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;” — melyik Arany-műből való ez a sor?
Helyes válasz: Toldi
Magyarázat: Ez a sor a Toldi második énekéből való, ahol a szérűskert déli forróságában heverő szolgák képét festi meg Arany — miközben maga Toldi Miklós egyedül dolgozik és szenved mellettük. A jelenet drámai kontrasztot teremt: a henye cselédek hortyognak, a hős meg sziklákat emel. A Toldi 1847-ben jelent meg, és egyetlen év alatt tette Aranyt országosan ismert költővé — Petőfi személyesen gratulált neki levélben. Az eposz tizenkét énekből áll, és a nagykőrösi diákok évtizedeken át kötelező olvasmányként tanulták. A szöveg a szóbeli népi elbeszélés és az irodalmi epika határán egyensúlyoz, innen a különleges életszerűsége.
2. kérdés: „Fűszeresebb az esti szél, / Hímzettebb volt a rét virága. / Hová lettél, hová levél / Oh lelkem ifjusága!” — melyik versből van ez a részlet?
Helyes válasz: Letészem a lantot
Magyarázat: A Letészem a lantot (1850) Arany egyik legismertebb lírai vallomása, amelyet az 1848–49-es szabadságharc bukása utáni mély kiábrándultság és gyász szült. A vers a költői elhallgatás szándékát fejezi ki — Arany úgy érezte, nincs többé értelme verset írni egy elbukott forradalom árnyékában. A „hová lettél ifjúságom” motívum a romantika egyik visszatérő toposza, de Aranynál személyes és politikai veszteség egyszerre rejlik mögötte. A Rodostói temető (a másik válaszlehetőség) szintén a korszak terméke, de ott Rákóczi emigránsainak sorsát dolgozza fel — egészen más hangon.
3. kérdés: „Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, / Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.” — ez a sor melyik Arany-versből való?
Helyes válasz: Családi kör
Magyarázat: A Családi kör (1851) Arany legtöbbször idézett idilli verse: egy paraszti estét mutat be, ahol az apa hazatér a mezőről, az anya mesét mond, a gyerekek körülülik a tüzet — és a küszöbön hever a vén kutya. Ez a konkrét sor épp a jelenet aprólékos, szinte festői részletgazdagságát mutatja, ami Arany realizmusának védjegye. A vers az Itthon (a másik válaszlehetőség) hangulatához hasonló, de a Családi kör lényegesen hosszabb és kidolgozottabb tabló. A kutya-kép azért is emlékezetes, mert teljesen hétköznapi, mégis pontosan elhelyezi az olvasót a tér és idő koordinátáiban.
4. kérdés: „Ki a tettet végrehajtá / Szeretőd ím maga vall rád. / Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.” — melyik mű ez?
Helyes válasz: Ágnes asszony
Magyarázat: Az Ágnes asszony Arany egyik legsötétebb balladája, amelyben a főhősnő bűntudatba és őrületbe süllyed, miután (feltételezhetően) szeretőjével megölette a férjét. A „Ki a tettet végrehajtá” sor a bírósági vallomás pillanata — Ágnes asszony maga leplezi le a gyilkost, de lelkileg már rég összeroppant. A ballada az „Oh! irgalom atyja, ne hagyj el” refrénnel keretezi az egyre mélyülő őrületet, ami rendkívül modern pszichológiai ábrázolás a 19. századi magyar irodalomban. A Buda halála (a másik lehetőség) egy hun eposz, teljesen más műfaj és hangnem.
5. kérdés: „Van-e ott folyó és földje jó? / Legelőin fű kövér?” — melyik versből van ez a részlet?
Helyes válasz: Walesi bárdok
Magyarázat: A Walesi bárdok (1857) Arany egyik leghíresebb politikai allegóriája, amelyet — a legenda szerint — az osztrák hatóságok felszólítására kellett volna írni Ferenc József magyarországi látogatásának ünneplésére. Arany ehelyett megírta a zsarnok Edward király történetét, aki a walesi bárda dalnokok halálával fizet a hódítás dicsőítésének megtagadásáért. A kérdéses sorok Edward kérdéseit idézik, aki a meghódított Welsh gazdagságát firtatja — miközben a bárdok inkább halált választanak, mint az éneklést a hódítónak. A vers a szabadságharc utáni passzív ellenállás egyik legszebb irodalmi dokumentuma. A V. László (a másik lehetőség) szintén politikai ballada, de ott a Hunyadiak tragédiája a téma.
6. kérdés: „Ifju Lajos király atyja trónján űle, / Urak és leventék szolgáltak körűle…” — melyik Arany-műből való?
Helyes válasz: Toldi szerelme
Magyarázat: A Toldi szerelme a Toldi-trilógia középső, legterjedelmesebb és legkomplexebb darabja, amelyen Arany mintegy húsz éven át dolgozott — az 1879-es végső változat élete egyik főműve. A mű Lajos király udvarában játszódik, ahol Toldi Miklós szerelmi és lovagi kalandjai szövődnek össze politikai intrikákkal. Az idézett sorok a királyi udvar pompájának leírásával nyitnak — ez az epikus tágasság jellemző a trilógia erre a részére. A Mátyás anyja (a másik lehetőség) egy ballada, amelynek nincs köze Lajos királyhoz; ott Hunyadi Jánosné kér kegyelmet fogoly fia számára.
7. kérdés: „Valahol a Tiszaháton / Élt egy gazda: Pál barátom, / S Péter, annak tőszomszédja; / Rólok szól e rövid példa.” — melyik versről van szó?
Helyes válasz: A fülemile
Magyarázat: A fülemile (1854) Arany egyik legvidámabb és legcsattanósabb verses meséje, amelyben két szomszéd, Pál és Péter éveken át pereskedik — és közben elfelejtik, mi volt az eredeti vita tárgya. A mű célja nem titkolt: az ósdi, lassú és öncélú bíráskodási rendszert gúnyolja ki, ahol a per fontosabb lesz az igaz ügy megoldásánál. A csattanó szerint végül maga a fülemile dala hozza helyre a barátságot. Az Őszikék (a másik lehetőség) Arany késői, 1877–1882 közötti lírai verseinek gyűjteménye — teljesen más hang, sokkal meditatívabb és személyesebb.
8. kérdés: „A kopja tövén, mintha volna feszűlet. / Zsibongva hadával a völgyben alant / Ali győzelem-ünnepet űlet.” — melyik versből való?
Helyes kvíz válasz: Szondi két apródja
Magyarázat: A Szondi két apródja (1856) Arany egyik legdrámaibb történelmi balladája, amely az 1552-es drégeli ostrom utóéletét dolgozza fel. Szondi György várkapitány a török túlerővel szemben az utolsó emberig védelmezte Drégel várát — az idézett sorok azt a pillanatot mutatják, ahogy Ali pasa a győzelmi ünnepen megköveteli a két apródtól, hogy uruk helyett őt dicsőítsék. Az apródok visszautasítják, és Szondi emlékét éneklik tovább — a hűség és az erkölcsi bátorság allegóriájaként. A Nemzetőr dal (a másik lehetőség) 1848-as forradalmi vers, teljesen más kontextusban született.
FAQ
Melyik versből való az „Oh! irgalom atyja, ne hagyj el” sor?
Az Ágnes asszony című balladából — ez a mű visszatérő refrénként használja ezt a sort, miközben a főhősnő lelki összeomlását ábrázolja.
Milyen kvízt tartalmaz ez a cikk?
Egy 8 kérdéses Arany János-kvízt, amelyben verssorokat kell a megfelelő műhöz párosítani — eposzok, balladák és lírai versek egyaránt szerepelnek.
Miért számít nehéznek az Arany János-verseket azonosítani?
Arany életműve rendkívül sokszínű: egyszerre írt eposzokat (Toldi-trilógia), balladákat (Ágnes asszony, Walesi bárdok) és lírai verseket (Letészem a lantot) — a hangnem és a stílus versenként nagyon eltérő, ezért könnyű összekeverni a sorokat.
Mikor születtek a kvízben szereplő versek?
Főként az 1847–1879 közötti időszakból valók: a Toldi 1847-es, a Walesi bárdok 1857-es, a Toldi szerelme végső változata 1879-es. Az életmű bő három évtizedet fog át.
Hol tanulták kötelező olvasmányként Arany János műveit?
Magyarországon a Toldi és a Walesi bárdok évtizedek óta szerepelnek az általános és középiskolai tantervben; a balladák (pl. Ágnes asszony, Szondi két apródja) szintén kötelező olvasmányok a legtöbb iskolatípusban.
Hogyan érdemes felkészülni egy ilyen kvízre?
A leghatékonyabb módszer néhány jellegzetes sor tudatos megjegyzése versenként — különösen a refrének, a nyitósorok és a csattanók maradnak meg legtovább. A kvíz után érdemes visszaolvasni az eredeti szövegeket.
