Szólások és közmondások jelentése: többe kerül a leves, mint a hús, és a többi

Mit jelent az, hogy többe kerül a leves, mint a hús? Azt, hogy egy mellékes dolog több pénzbe vagy fáradságba kerül, mint maga a fő dolog. A magyar nyelv értelmező szótára szólásként közli. Ezen az oldalon 25 gyakori szólás és közmondás jelentését gyűjtöttük össze, mindegyiket az értelmező szótár alapján. Előtte azt is elmagyarázzuk, mi a különbség a szólás és a közmondás között.

A szólásokat és közmondásokat témák szerint csoportosítottuk: a levesről, a lóról, az állatokról, valamint a pénzről és a kockázatról szólókat egymás mellé tettük. Ahol a Wiktionary megadja, az angol megfelelőt is feltüntetjük. A végén egy 10 kérdéses teszttel ki is próbálhatod magad.

Szólás vagy közmondás? A különbség

Az értelmező szótár szerint a szólás olyan közkeletű, állandósult szókapcsolat, amely szemléletesebbé, hangulatosabbá teszi a stílust. A jelentése az elemei külön jelentéséből többnyire már nem érthető, és általában nem teljes mondat. A szótár példái: kivágja a rezet, ráncba szed, falra borsót hány.

A közmondás ezzel szemben egy általános erkölcsi vagy tapasztalati igazságot, életbölcsességet fejez ki rövid, velős formában. Rendszerint régi, népi eredetű, gyakran átvitt értelmű, sokszor idézett mondat, például: „Nem mind arany, ami fénylik.”

Röviden: a közmondás egy teljes mondat, amely tanulságot mond ki, a szólás pedig egy kifejezés, amelyet beépítünk a saját mondatunkba. „Ajándék lónak ne nézd a fogát” közmondás, mert önmagában is megáll. A „lóvá tesz valakit” szólás, mert mondatba kell tenni: „Lóvá tett a szomszéd.” A szótár egy harmadik típust is megkülönböztet, a szóláshasonlatot. Ilyen a „néz, mint a bagoly”: összehasonlításra épül.

25 szólás és közmondás jelentése

Szólás vagy közmondás	Jelentése	Fajtája
többe kerül a leves, mint a hús	a mellékes dolog több pénzbe vagy fáradságba kerül, mint a fő dolog	szólás
beleköp valakinek a levesébe	rosszindulatúan elrontja valakinek a szándékát, tervét	szólás
nem eszik a levest olyan forrón	a kezdeti szigor később enyhül, a fenyegető helyzet idővel enyhébb lesz	szólás
lóvá tesz valakit	becsap, rászed	szólás
két lóra tesz	két lehetőségre is számít, hogy az egyik beváljon	szólás
magas lóra ül	fölényesen, indokolatlan felsőbbrendűséggel viselkedik	szólás
átesik a ló túlsó oldalára	az ellenkező végletbe esik	szólás
ajándék lónak ne nézd a fogát	az ajándékot nem illik bírálni	közmondás
ha ló nincs, a szamár is jó	ha a legjobb nem érhető el, a kevésbé jó is megteszi	közmondás
a lónak négy lába van, mégis megbotlik	bárki tévedhet	közmondás
bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű	olyan hibáért bírál mást, amely neki is megvan	szólás
néz, mint a bagoly	tágra nyílt szemmel, értetlenül bámul	szóláshasonlat
a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad	mindkét fél jól jár, senki sem veszít	szólás
kecskére bízza a káposztát	olyanra bíz valamit, aki maga is megszerezné	szólás
kutyából nem lesz szalonna	aki természeténél fogva rossz, az is marad	közmondás
a kutya ugat, a karaván halad	a céltudatos ember nem törődik a kötözködéssel	közmondás
itt van a kutya elásva	ez a valódi akadály, nehézség	szólás
addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér	ne költs többet, mint amennyit a lehetőségeid engednek	közmondás
addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik	aki sokáig kockáztat, egyszer megfizet érte	közmondás
amit nyer a réven, elveszti a vámon	a hasznot egy másik veszteség elviszi	szólás
aki másnak vermet ás, maga esik bele	aki másnak árt, maga válik áldozattá	közmondás
nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja	a szóbeszédnek többnyire van alapja	közmondás
köpönyeget forgat	haszonlesésből, elvtelenül változtat a véleményén	szólás
nem esik messze az alma a fájától	a gyermek jellemben a szülőjére hasonlít	közmondás
beleharap a savanyú almába	kelletlenül vállal el valami kellemetlent	szólás

A leves és a hús

A többe kerül a leves, mint a hús akkor illik a helyzetre, ha a járulékos költség vagy munka nagyobb lesz, mint a lényeg: a szállítás drágább, mint maga az áru, vagy a javítás többe kerül, mint egy új darab.

Ugyanebben a szócikkben két másik szólás is szerepel. A beleköp valakinek a levesébe azt jelenti, hogy rosszindulatúan elrontja valakinek a szándékát vagy a tervét. A nem eszik a levest olyan forrón pedig arra utal, hogy az emberek kezdeti szigora később enyhül, és egy fenyegetőnek tűnő helyzet idővel kevésbé súlyos lesz. Gyakorold a napi feladatunkkal.

Lovas szólások és közmondások

Az értelmező szótár ló szócikkében különösen sok szólás és közmondás szerepel. Aki lóvá tesz valakit, az becsapja. Aki két lóra tesz, két lehetőségre is számít, hogy az egyik biztosan beváljon. Aki magas lóra ül, fölényesen, indokolatlan felsőbbrendűséggel viselkedik. Aki pedig átesik a ló túlsó oldalára, az egyik végletből a másikba esik.

A közmondások közül a legismertebb az ajándék lónak ne nézd a fogát: az ajándékot nem illik bírálni, kifogásolni. Angol megfelelője a „don’t look a gift horse in the mouth”. A ha ló nincs, a szamár is jó azt jelenti, hogy ha a legjobb nem érhető el, a kevésbé jó is megteszi. A lónak négy lába van, mégis megbotlik pedig arra figyelmeztet, hogy bárki tévedhet.

Bagoly, kecske, kutya: állatok a szólásokban

A bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű arra illik, aki olyan hibáért bírál mást, amely neki is megvan, vagy nála még rosszabb. A néz, mint a bagoly szóláshasonlat: tágra nyílt szemmel, értetlenül bámul.

A kecskéről két ellentétes jelentésű szólás is van. Ha a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, akkor mindkét fél jól jár, és senki sem veszít. Aki viszont kecskére bízza a káposztát, olyan emberre bíz valamit, aki maga is szívesen megszerezné.

A kutyás szólások és közmondások közül a kutyából nem lesz szalonna azt jelenti, hogy aki természeténél fogva rossz, az az is marad. A Wiktionary az angol „a leopard cannot change its spots” kifejezést adja meg megfelelőjeként. A kutya ugat, a karaván halad szerint a céltudatos ember nem törődik az ellenfelei kötözködésével és szóbeszédével. Az itt van a kutya elásva szólás pedig azt jelenti, hogy éppen ez a valódi akadály vagy nehézség.

Pénz, kockázat, óvatosság

Az addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér közmondás arra int, hogy ne költsünk többet, mint amennyit az anyagi lehetőségeink engednek. Az addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik szerint aki sokáig kockáztat, egyszer megfizet érte. Az amit nyer a réven, elveszti a vámon pedig arra mondjuk, amikor az egyik alkalommal szerzett hasznot egy másik alkalommal elszenvedett veszteség elviszi, így a végeredmény nagyjából nulla. Gyakorold a napi feladatunkkal.

Az aki másnak vermet ás, maga esik bele szerint aki másnak ártani akar, végül maga válik a saját ravaszsága áldozatává. A nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja azt jelenti, hogy a szóbeszédnek többnyire van valami alapja. Aki köpönyeget forgat, haszonlesésből, elvtelenül változtat a véleményén, ahogy épp érdeke diktálja.

Alma és savanyú alma

A nem esik messze az alma a fájától közmondás szerint a gyermek jellemben gyakran a szülőjére hasonlít. Angolul szinte szó szerint ugyanígy mondják: „the apple doesn’t fall far from the tree”. Aki pedig beleharap a savanyú almába, az kelletlenül elvállal valami kellemetlen feladatot, vagy belenyugszik valami rosszba.

Teszteld magad

Mit jelentenek ezek a szólások és közmondások? Válaszd ki, aztán nézd meg a megoldást alul.

Többe kerül a leves, mint a hús. (a mellékes többe kerül a lényegnél / drága a hús / a leves egészségesebb)
Lóvá tesz valakit. (megdicsér / becsap / munkába állít)
Két lóra tesz. (két lehetőségre is számít / sokat kockáztat / kétszer fizet)
Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. (hízeleg / saját hibájáért bírál mást / igazat mond)
A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. (mindenki jól jár / valaki veszít / pazarlás)
Kutyából nem lesz szalonna. (aki rossz, az is marad / a kutya hűséges / a szegénység nem szégyen)
Itt van a kutya elásva. (itt a kincs / ez a valódi akadály / itt a vége)
Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. (pihenj eleget / ne költs többet, mint amennyid van / légy türelmes)
Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. (a pletykának van alapja / jön a vihar / maradj csendben)
Amit nyer a réven, elveszti a vámon. (a nyereséget elviszi a veszteség / jó üzletet köt / adót fizet)

Megoldás: 1. a mellékes többe kerül a lényegnél, 2. becsap, 3. két lehetőségre is számít, 4. saját hibájáért bírál mást, 5. mindenki jól jár, 6. aki rossz, az is marad, 7. ez a valódi akadály, 8. ne költs többet, mint amennyid van, 9. a pletykának van alapja, 10. a nyereséget elviszi a veszteség.

Közmondásos kvízünk is van: ultrakönnyű kvíz magyar közmondásokból.

Gyakori kérdések

Mit jelent: többe kerül a leves, mint a hús? Hogy egy mellékes dolog több pénzbe vagy fáradságba kerül, mint a fő dolog.

Mi a különbség a szólás és a közmondás között? A közmondás teljes mondat, amely általános tanulságot mond ki. A szólás állandósult kifejezés, amelyet a saját mondatunkba építünk be.

Mit jelent: bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű? Valaki olyan hibáért bírál mást, amely neki is megvan.

Mit jelent: lóvá tesz? Becsap, rászed.

Mit jelent: nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja? A szóbeszédnek többnyire van valami alapja.

Mit jelent: kutyából nem lesz szalonna? Aki természeténél fogva rossz, az az is marad.

Mit jelent: addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik? Aki sokáig kockáztat, egyszer megfizet érte.

Mit jelent: itt van a kutya elásva? Ez a valódi akadály, a probléma lényege.

Kapcsolódó feladatok és oldalak

További tudnivalók a Tájszólás rovatban: Régi magyar szavak és tájszavak jelentése, Tájszavak jelentése A–Z, A magyar nyelvjárások.

Források

Írta: Popovics Ádám · Utoljára ellenőrizve: 2026. november 6.

Ne maradj le a kvízeinkről!

Elsők között a Google-ben Állítsd be egy kattintással Értesítés új kvízről A Google app szól