Régi magyar szavak és tájszavak jelentése: fertályóra, tótumfaktum, cekker, rokolya és a többi

A régi magyar szavak és tájszavak közül sokat ma már csak a nagyszüleinktől hallunk. A fertályóra negyedóra, a tótumfaktum az a mindenes, akire egy kisebb közösségben mindent rábíznak, a cekker bevásárlószatyor, a földim az, aki ugyanabból a faluból vagy vidékről való, a fuszulyka és a paszuly pedig a bab. Az alábbi táblázatban tizenöt ilyen szót gyűjtöttünk össze, mindegyiket A magyar nyelv értelmező szótára alapján, és ahol tudjuk, a szó eredetét is megadjuk.

Ez a tájszavas gyűjteményünk második része. Az elsőben a grádics, a lajbi, a csutak, a stelázsi és több más szó szerepel: Tájszavak jelentése A–Z. A végén azt is elmagyarázzuk, mi a különbség a valódi, az alaki és a jelentésbeli tájszó között, és egy 10 kérdéses teszttel ki is próbálhatod magad.

Régi szavak és tájszavak A–Z

Szó	Jelentése	Minősítés
bugyelláris	régimódi pénztárca, többnyire bőrből vagy bársonyból	népies, régies
canga	fejős juh, amelynek elhullottak a bárányai; vén anyajuh; gúnyosan vén asszony	tájszó
cefet	elhanyagolt, lompos öltözetű; bizalmasan: kellemetlenül nagy vagy rossz	tájszó, durva; bizalmas
cekker	bevásárlószatyor	bizalmas
fertály	negyed: negyedóra, negyedév, negyedévi házbér, városrész; tréfásan a hátsó fél	népies, régies
fertályóra	negyedóra	népies, régies
földi, földim	aki ugyanabból a helységből vagy vidékről való	többnyire birtokos személyraggal
fuszulyka	bab	tájszó
kacabajka	rövid, könnyű női kabátka vagy háziruha; hanyagul felkapott ruhadarab	bizalmas, tréfás
kengyelfutó	a főúr hintója előtt futó libériás szolga; gyors futár	történeti
murok	a köznyelvben vadon termő ernyős növény; tájszóként sárgarépa	tájszó (sárgarépa jelentésben)
paszuly	bab	népies
pitvar	a parasztházban az udvarról nyíló helyiség, gyakran konyha; tornác; a szív pitvara	népies; tájszó, régies; orvosi
rokolya	bőven ráncolt, gyakran fodros aljú szoknya	népies, régies
tótumfaktum	mindenes, akire egy kisebb közösségben mindent rábíznak	bizalmas

A minősítések az értelmező szótárból valók. A tájszó csak egy-egy vidéken él, a népies a falusi, hagyományos beszédre jellemző, a régies szót ma már ritkán használjuk, a bizalmas pedig a közvetlen, hétköznapi beszédhez illik. Hogy ezek pontosan mit jelentenek, arról az első részben írtunk bővebben.

Fertályóra és a többi fertály

A fertály negyedet jelent, és az értelmező szótár szerint népies, régies szó. A Wiktionary szerint már 1367-ben előfordul, és a középfelnémetből került a magyarba, a német Viertel szó rokona. A legismertebb alakja a fertályóra, vagyis negyedóra: „Három fertály órát késett a vonat.” A három fertály így háromnegyedet jelent.

A szótár azonban sokkal több jelentését ismeri. Fertály lehetett a negyedév, főleg mint bérleti időszak, és az erre az időre fizetett házbér is. Jelentette a hold első vagy harmadik negyedét, egy telek negyedét, és egy falu vagy város egy részét, városnegyedét: „A külső fertályban lakik.” Tréfás, bizalmas jelentése pedig a hátsó fél: „Jól elverte a hátsó fertályát.”

Tótumfaktum: a mindenes

A tótumfaktum az értelmező szótár szerint bizalmas szó: olyan ember egy kisebb közösségben, akire mindenféle ügyet rábíznak, aki mindenhez ért, és mindent elintéz. A szótár Jókai Mórtól idéz rá példát, a régies totumfac írásmóddal: „Megtesz elválhatatlan totumfacjának.”

A szó latin eredetű. A Wiktionary szerint a középkori latin totumfac alakból jött, amely a factotum változata, ez pedig a fac totum, azaz „csinálj mindent” kifejezésből ered. A szinonimája a faktótum.

Cekker, bugyelláris, kacabajka, rokolya: a nagymama szekrényéből

A cekker az értelmező szótár szerint bizalmas szó, jelentése bevásárlószatyor.

A bugyelláris népies, régies szó, régimódi pénztárcát jelent, amely többnyire bőrből vagy bársonyból készült. A kacabajka bizalmas, tréfás szó: rövid, könnyű női kabátka vagy háziruha, illetve hanyagul felkapott, gyakran kopott vagy rikító ruhadarab. Ritkábban kacatot, limlomot is jelentett. A rokolya népies, régies szó, bőven ráncolt, gyakran fodros aljú alsó- vagy felsőszoknya.

Paszuly, fuszulyka, murok: a kertből

A babnak több népi neve is van. A paszuly az értelmező szótár szerint népies szó, a Wiktionary szerint a szerbhorvát pasulj átvétele, amely végső soron a görög babot jelentő szóra megy vissza. A fuszulyka szintén bab, a szótár tájszóként jelöli.

A murok érdekes eset. A köznyelvben egy vadon termő, ernyős virágú növény neve, amely parlagon, réten és töltésoldalon nő, tudományos neve Daucus carota. Tájszóként viszont egyszerűen a sárgarépát jelenti. Gyakorold a napi feladatunkkal.

Pitvar és kengyelfutó: régi házak, régi szolgák

A pitvar a népi építészet szava. Az értelmező szótár szerint a parasztházban az a helyiség, amelybe az udvarról vagy a tornácról lépünk be, és amelyből a többi szoba nyílik, gyakran konyha és lakóhelyiség is egyben. Tájszóként és régiesen a ház oszlop nélküli tornácát, elejét is jelenti. A szó ma is él az orvosi nyelvben: a szív két felső üregét is pitvarnak hívjuk. A Wiktionary szerint szláv eredetű.

A kengyelfutó történeti szó: az a libériás szolga, aki a főúr hintója, régebben lova előtt futott. Bővebb értelemben gyors futárt is jelentett. Átvitt értelemben arra is mondják, aki valakinek az útját egyengeti, az érkezését hírül adja.

Földim, canga, cefet: emberekről

A földi főnévként azt jelenti, aki ugyanabból a helységből vagy vidékről való, és többnyire birtokos személyraggal használjuk: „Földim vagy.”, „Földik vagyunk.”, „A földijével találkozott.” Nem honfitársat jelent, hanem szűkebb pátriát: azt, aki ugyanonnan jött.

A canga az értelmező szótár szerint tájszó. Fejős juhot jelent, amelynek a bárányai elhullottak, illetve vén anyajuhot, átvitt értelemben gúnyosan vén asszonyt. A cefet tájszóként és durva szóként elhanyagolt, lompos öltözetű nőt jelent, bizalmas használatban pedig valami kellemetlenül nagyot vagy rosszat. Határozóként is él: cefetül van, azaz nagyon rosszul.

Valódi, alaki és jelentésbeli tájszavak

A nyelvjáráskutatás hagyományosan három fajta tájszót különböztet meg. Csomortáni Magdolna a Magyar Nyelvjárások című folyóiratban így foglalja össze ezt a felosztást:

Valódi tájszó: olyan nyelvjárási szó, amely a köznyelvben nincs meg. Ilyen a fuszulyka: a köznyelv ugyanezt a növényt babnak hívja.
Jelentésbeli tájszó: a köznyelvben is megvan, de a nyelvjárásban más a jelentése. Ilyen a murok, amely a köznyelvben vadon termő növény, tájszóként sárgarépa.
Alaki tájszó: a köznyelvi szó egy vagy több hangban eltérő változata. A folyóirat példái között ilyen a bikk a bükk helyett és a fenkő a fenőkő helyett.

A felosztás segít megérteni, miért nehéz egy tájszót „lefordítani”. A valódi tájszónak nincs köznyelvi párja, a jelentésbeli tájszó viszont könnyen félrevezet, mert ismerősnek tűnik.

Miért nincs itt a tiknyó és a dücskő?

Sokan keresik a tiknyó, az iskátulya, a butyka, a miszlik, a csálinger és a dücskő jelentését is. Ezek nincsenek benne az értelmező szótárban, ezért csak akkor vesszük fel őket, ha tájszótári forrással is igazolni tudjuk a jelentésüket. Ez az oldal ugyanis csak olyan magyarázatot közöl, amelyet független forrás alátámaszt.

Teszteld magad

Mit jelentenek ezek a szavak? Válaszd ki, aztán nézd meg a megoldást alul.

fertályóra (félóra / negyedóra / egy óra)
tótumfaktum (mindenes / tolvaj / tanító)
cekker (kalap / bevásárlószatyor / esernyő)
földim (szomszéd telek / aki ugyanonnan való / földműves)
paszuly (borsó / bab / lencse)
murok tájszóként (sárgarépa / zeller / hagyma)
bugyelláris (pénztárca / kötény / kendő)
rokolya (kabát / szoknya / kalap)
pitvar (padlás / a parasztház bejárati helyisége / pince)
kengyelfutó (lovász / a hintó előtt futó szolga / kovács)

Megoldás: 1. negyedóra, 2. mindenes, 3. bevásárlószatyor, 4. aki ugyanonnan való, 5. bab, 6. sárgarépa, 7. pénztárca, 8. szoknya, 9. a parasztház bejárati helyisége, 10. a hintó előtt futó szolga.

Gyakori kérdések

Mit jelent a fertályóra? Negyedórát. A fertály negyedet jelent, a három fertály háromnegyedet.

Mit jelent a tótumfaktum? Mindenest, akire egy kisebb közösségben mindent rábíznak.

Mit jelent a cekker? Bevásárlószatyrot.

Mit jelent a földim? Azt, aki ugyanabból a faluból vagy vidékről való, mint én.

Mit jelent a paszuly és a fuszulyka? Mindkettő babot jelent.

Mit jelent a murok? Tájszóként sárgarépát, a köznyelvben egy vadon termő növényt.

Mit jelent a bugyelláris? Régimódi pénztárcát.

Mit jelent a pitvar? A parasztház bejárati helyiségét, amelyből a többi szoba nyílik, és a szív két felső üregét.

Mi a különbség a valódi és a jelentésbeli tájszó között? A valódi tájszó a köznyelvben nincs meg, a jelentésbeli megvan, de más jelentéssel.

Kapcsolódó feladatok és oldalak

További tudnivalók a Tájszólás rovatban: Tájszavak jelentése A–Z, A magyar nyelvjárások.

Források

Írta: Popovics Ádám · Utoljára ellenőrizve: 2026. november 5.

Ne maradj le a kvízeinkről!

Elsők között a Google-ben Állítsd be egy kattintással Értesítés új kvízről A Google app szól