Tájszavak jelentése A–Z: grádics, lajbi, csutak, stelázsi és a többi

A tájszavak jelentése gyakran meglepő: a grádics lépcső, a lajbi mellény, a stelázsi polcos állvány, a sublót fiókos szekrény, a pityóka és a kolompér pedig egyaránt krumplit jelent. Ezen az oldalon a Keresztlabda tájszólásos napi feladataiban szereplő régi, népies és tájnyelvi szavakat gyűjtöttük össze ábécérendben, a jelentésükkel együtt.

Minden jelentést A magyar nyelv értelmező szótárában ellenőriztünk, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete adott ki, és ma szabadon elérhető az interneten. A szótári minősítéseket (tájszó, népies, régies) a cikk második felében magyarázzuk el. Ahol egy szónak több jelentése van, mindegyiket feltüntetjük, mert a feladatokban gyakran pont a kevésbé ismert jelentés a jó válasz.

Tájszavak jelentése A–Z

SzóJelentéseNapi feladatunk
ángyidősebb férfirokon felesége: a báty felesége (sógornő), illetve a nagybácsi feleségefeladat
csutaksúroláshoz, begyújtáshoz összecsavart szalmacsomó; tájszóként kukoricacsutka, csonk, mosogatórongy isfeladat
grádicslépcső, lépcsőfok (változata: garádics)feladat
honcsokvakond, illetve földkupac, vakondtúrásfeladat
ibriköblös, füles, csúcsos szájú, korsószerű kis edényfeladat
irombatarka, pettyes (főleg tyúkról, macskáról)–
keh (kehe)a lovak idült légzőszervi betegsége; tréfásan köhögésfeladat
kolompaz állat nyakába kötött, tompa hangú, csengőszerű eszköz–
kolompérburgonya, krumplifeladat
kredencebédlőszekrény, pohárszék; bizalmas használatban konyhaszekrényfeladat
lajbimellény, illetve fémgombos, vastag posztókabátfeladat
lócatámla nélküli, egyszerű padfeladat
pacuhalompos, rendetlen, lusta (emberről); főnévként rongyos ruha, limlomfeladat
penzumkiszabott feladat; régiesen iskolai leckefeladat
pityókakrumpli, burgonyafeladat
sajtáregyfülű edény, amelybe a tejet fejik (rocska)feladat
slamposelhanyagolt öltözetű, rendetlen, hanyagfeladat
spórtakaréktűzhelyfeladat
stelázsipolcos állvány konyhai edényeknek, élelmiszernekfeladat
sublótvégig fiókos szekrény, komódfeladat
szakajtószalmából vagy vesszőből font kosár, amelyben a kenyértésztát kelesztikfeladat
tengerikukoricafeladat

A konyhában és a kamrában

A régi konyha bútorainak és edényeinek neve tűnt el a leggyorsabban, ezért ezek a legnehezebbek a feladatokban. A kredenc eredetileg ebédlőszekrény volt, felül kisebb, vitrinszerű résszel, alul polcokkal, bizalmas használatban egyszerűen a konyhaszekrényt hívják így. A stelázsi néhány polcból álló állvány, amelyen edényeket, élelmiszert tartottak. A sublót végig fiókos, a szótár szerint körülbelül 100–120 centiméter magas szekrény, főleg fehérneműnek, ma komódnak mondanánk. Gyakorold a napi feladatunkkal.

A spór népies szó, jelentése takaréktűzhely. A szakajtó szalmából, gyékényből vagy vesszőből font, fületlen kosár, amelyben a kenyértésztát kelesztették. A sajtár egyfülű fejőedény, régen dongákból, később zománcozott fémből. Az ibrik öblös, füles, csúcsos szájú kis korsó, bizalmas, tréfás használatban bármilyen bögre vagy csupor. Gyakorold a sajtáros feladatunkkal.

Ruhák, emberek, rokonok

A lajbi a szótár szerint kétféle ruhadarabot is jelenthet: a falusi férfiak vastag posztóból varrt, fémgombos kabátját vagy ujjatlan mellényét, illetve népiesen egyszerűen mellényt. Gyakorold a napi feladatunkkal.

A slampos és a pacuha egyaránt rendetlen, elhanyagolt külsejű embert jelent, a pacuha emellett lusta embert, főnévként pedig rongyos, szedett-vedett ruhát is. Az ángy rokonsági szó: egy idősebb férfirokon felesége, például a báty felesége vagy a nagybácsi felesége. Ma többnyire nagynéninek vagy sógornőnek mondanánk.

Mezőn és istállóban

A tengeri a kukorica másik neve, a pityóka és a kolompér pedig két különböző tájszó ugyanarra: a krumplira. A kolompért érdemes megkülönböztetni a kolomptól, amely a legelő állat nyakába kötött, tompa hangú csengő. Gyakorold a kolompéros feladatunkkal.

A csutak leggyakoribb jelentése a súroláshoz, a ló ledörzsöléséhez vagy begyújtáshoz összecsavart szalmacsomó, de tájszóként jelentheti a kukoricacsutkát, egy csonkig égett vagy elhasznált tárgy maradékát és a mosogatórongyot is. A keh a lovak idült, légszomjjal és köhögéssel járó betegsége, emberre tréfásan a makacs köhögést mondják. A honcsok tájszó, jelentése vakond, illetve a hancsik szóval azonos értelemben földkupac, vakondtúrás. Az iromba tarka, pettyes színt jelent, főleg tyúkról és macskáról mondják.

A ház körül és az iskolában

A grádics jelentése lépcső vagy lépcsőfok, népies változata a garádics. A lóca egyszerű, támla nélküli pad, a parasztszobában a fal mellett álló, letakart ülőbútor is lehetett. Gyakorold a grádicsos feladatunkkal.

A penzum nem a pénzhez kapcsolódik, ahogy sokan gondolják: régies írásmódja pensum, és az iskolai nyelvből maradt ránk. Jelentése kiszabott feladat, régies iskolai használatban az otthon elkészítendő, rendszerint írásbeli lecke. Gyakorold a napi feladatunkkal.

Tájszó, népies, régies: mit jelentenek a minősítések?

Az értelmező szótár a szavak mellé minősítést ír, és ez sokat elárul arról, mennyire volt elterjedt egy szó. A tájszó nagyjából azt jelzi, hogy a szó csak bizonyos vidékeken volt használatos: ilyen a pityóka, a kolompér, a pacuha vagy a honcsok. A népies szavakat szélesebb körben ismerték, de inkább a falusi, hétköznapi beszédre voltak jellemzők, mint a spór, a szakajtó vagy az ángy. A régies minősítés azt mutatja, hogy a szó már a szótár készítésekor kikopóban volt, ilyen a lajbi. A bizalmas jelzés pedig a családias, kötetlen beszédre utal, ezt kapta például a slampos.

A szótár az 1950-es, 60-as években készült, ezért ma már több szó is régiesnek hat, amelyet akkor még minősítés nélkül, köznyelviként közölt, például a kredenc vagy a tengeri. A feladatainkban ezeket is a tájszólásos szavak közé soroljuk, mert a nagyszüleink nemzedéke még természetesen használta őket, a mai fiatalok viszont már ritkán találkoznak velük.

Hogyan jegyezd meg a tájszavakat?

A tájszavakat könnyebb csoportokban megjegyezni, mint ábécérendben. Érdemes a fenti módon témák szerint haladni: előbb a konyha bútorai és edényei, utána a ruhák és a rokonsági szavak, végül a mező és az istálló szavai. Ha van a családban idősebb rokon, kérdezd meg tőle, használta-e ezeket a szavakat, és mit értett alattuk. Sok tájszónak vidékenként más-más árnyalata van, és ezek a beszélgetések gyakran többet elárulnak, mint egy szótár.

Teszteld magad

Gyakori kérdések

Mit jelent a grádics? Lépcsőt, lépcsőfokot.

Mit jelent a lajbi? Mellényt, régebben fémgombos posztókabátot is.

Mit jelent a penzum? Kiszabott feladatot, régiesen iskolai leckét.

Mit jelent a csutak? Leggyakrabban súroláshoz összecsavart szalmacsomót, tájszóként kukoricacsutkát vagy mosogatórongyot is.

Mit jelent az iromba? Tarkát, pettyest, főleg tyúkról vagy macskáról.

Mit jelent a stelázsi? Polcos állványt, amelyen konyhai edényeket, élelmiszert tartottak.

Mit jelent a sublót? Végig fiókos szekrényt, komódot.

Mit jelent a pityóka? Krumplit, burgonyát.

Mit jelent a slampos? Rendetlen, elhanyagolt külsejű, hanyag embert.

Mi a különbség a kolomp és a kolompér között? A kolomp az állat nyakába kötött csengő, a kolompér a krumpli tájnyelvi neve.

Kapcsolódó feladatok és oldalak

További témák a Tudástár főoldalán: földrajz, matek és helyesírás.

Források

Írta: Popovics Ádám · Utoljára ellenőrizve: 2026. október 19.