A magyar nyelvjárások: a tíz nyelvjárási régió és jellemzőik

A magyar nyelvjárások a mai szakmai álláspont szerint tíz nagy nyelvjárási régióba sorolhatók: nyugat-dunántúli, közép-dunántúli–kisalföldi, dél-dunántúli, dél-alföldi, Tisza–Körös-vidéki, palóc, északkeleti, mezőségi, székely és moldvai. A felosztás Juhász Dezső nyelvész nevéhez fűződik, aki a régiókon belül 43 nyelvjáráscsoportot különít el. A régiók határai nem élesek, és a magyar nyelvjárások beszélői a moldvai csángók kivételével jól megértik egymást.

Ezen az oldalon elmagyarázzuk, mi a különbség nyelvjárás, tájszólás és tájszó között, táblázatban összefoglaljuk a tíz régiót, és sorra vesszük a legjellegzetesebb vonásaikat, az ö-zéstől a palóc a-ig, példaszavakkal.

Nyelvjárás, tájszólás, tájszó: mi a különbség?

A nyelvjárás a Magyarország Nemzeti Atlasza meghatározása szerint egy nyelv területhez kötött, táji változata, amely viszonylag önálló rendszert alkot: saját kiejtéssel, nyelvtani formákkal és szókinccsel. A tájszólás A magyar nyelv értelmező szótára szerint valamely nyelvjárás szerinti beszéd, illetve az a kiejtés, amely egy adott nyelvjárásra jellemző. A szótár azt is jelzi, hogy régiesen a tájszólás a nyelvjárás szinonimája volt, ezért a két szót a köznyelv ma is gyakran felcserélhetően használja.

A tájszó ezzel szemben egyetlen szó, amely csak egy vidéken él, vagy ott mást jelent, mint a köznyelvben. A dialektológia megkülönbözteti a valódi tájszót, amelyet a köznyelvben nem ismernek, és az alaki tájszót, amely csak a formájában tér el, ezért többnyire érthető. Konkrét tájszavakat és a jelentésüket a Tájszavak jelentése A–Z oldalunkon gyűjtöttük össze.

A tíz nyelvjárási régió egy táblázatban

#	Régió	Legjellemzőbb vonás	Példa
1.	Nyugat-dunántúli	zárt ë, l-ezés	gyerëk, folik ’folyik’
2.	Közép-dunántúli–kisalföldi	zárt ë, kettőshangzók nélkül	vőlegíny
3.	Dél-dunántúli	ö-zés	öszik ’eszik’, mögy, vött
4.	Dél-alföldi	ö-zés, j-zés	köröszt, kendör
5.	Tisza–Körös-vidéki	erős í-zés	felesíg, húsvít
6.	Palóc	ajakkerekítés nélküli a	–
7.	Északkeleti	nincs ë–e megkülönböztetés	niëgy ’négy’, viër ’vér’
8.	Mezőségi	a-zás	bagár ’bogár’, katana ’katona’
9.	Székely	elbeszélő múlt, sokféle változat	vára, kére
10.	Moldvai (csángó)	cs a ty, dzs a gy helyén (északi csángó)	kucsa ’kutya’, dzserek ’gyerek’

A régiók sorrendje és a példák a Magyarország Nemzeti Atlasza 2024-es nyelvjárási fejezetét és az ELTE Online ismeretterjesztő cikkét követik. Az angol nyelvű Wikipédia kilenc régiót sorol fel, mert a két alföldi régiót egynek veszi.

A Dunántúl nyelvjárásai

A nyugat-dunántúli régió legszínesebb csoportjai az Őrség, a Hetés és a Göcsej nyelvjárásai, és ide tartozik az ausztriai Felsőőr magyar nyelvszigete is. Jellemző rá a zárt ë (gyerëk) és az l-ezés, vagyis hogy a ly helyén l hangzik (folik ’folyik’). Itt használják a -bu/-bü, -ru/-rü, -tu/-tü helyhatározó ragokat is.

A közép-dunántúli–kisalföldi régió a nyugat-dunántúlihoz hasonlóan megkülönbözteti a zárt ë-t és a nyílt e-t, de az ó, ő, é helyén nem ejt kettőshangzót.

A dél-dunántúli régió legfőbb jegye az ö-zés: az e helyén ö hangzik, például öszik ’eszik’, mögy ’megy’, löhet ’lehet’, vött ’vett’. Somogyban és az Ormánságban záródó kettőshangzókat is ejtenek, a régió pedig átnyúlik a horvátországi Szlavóniába.

Az Alföld nyelvjárásai

A dél-alföldi régió szintén ö-ző (köröszt ’kereszt’, kendör ’kender’), az l-ezés helyett azonban itt a j-zés a jellemző, vagyis a ly helyén j hangzik, ahogy a köznyelvben is. A Tisza–Körös-vidéki régió feltűnő jegye az erős í-zés: az é helyén í hangzik, például felesíg ’feleség’, vírës ’véres’, húsvít ’húsvét’.

A palóc és az északkeleti nyelvjárás

A palóc nyelvjárások közös jegye az ajakkerekítés nélkül ejtett a: a palóc a a rövid á-hoz hasonlóan hangzik, és ennek hosszú párja is van. Az angol nyelvű Wikipédia szerint a palóc azon kevés nyelvjárás egyike, amely ma is megőrizte a ly külön ejtését, és jellemzők rá a kettőshangzók. A palóc nyelvjárást Nógrád és Heves megyében, valamint Dél-Szlovákiában beszélik, a legmaradibb a közép-palóc terület.

Az északkeleti régió nem különbözteti meg a zárt ë-t és a nyílt e-t, ebben megegyezik a köznyelvvel. Az angol nyelvű Wikipédia szerint ez a vonás tartósan hatott a magyar helyesírásra, amely szintén nem jelöli a két e különbségét. Az é helyén gyakran ië-szerű kettőshangzó hallható: niëgy ’négy’, viër ’vér’.

Erdély és Moldva nyelvjárásai

A mezőségi régió legjellegzetesebb sajátossága az a-zás, vagyis hogy az o helyén a hangzik: bagár ’bogár’, katana ’katona’, malam ’malom’. Régies elem a családi helyhatározó rag is, például Sándorni ’Sándoréknál’.

A székely nyelvjárás a közös vonások ellenére az egyik legváltozatosabb régió: a keleti, a nyugati és az udvarhelyszéki csoportok jelentősen eltérnek egymástól. Jellemző rá a köznyelvből már eltűnt elbeszélő múlt, például vára ’várt’, kére ’kért’.

A moldvai magyarok három csoportja az északi csángó, a déli csángó és a moldvai székely. Az északi csángóknál a ty helyén cs, a gy helyén dzs hangzik: kucsa ’kutya’, dzserek ’gyerek’. A moldvai magyarok kétnyelvűek, a román nyelv az erősebb, és a magyart többnyire már csak a családban és a szűk közösségben használják. Az angol nyelvű Wikipédia szerint a csángó tér el a legjobban a köznyelvtől, egyik változata középmagyar kori vonásokat őriz.

Hogyan ismerd fel a nyelvjárást?

Ö-zés (öszik, mögy): Dél-Dunántúl és Dél-Alföld.
Í-zés (felesíg, húsvít): Tisza–Körös-vidék.
Zárt ë és l-ezés (gyerëk, folik): Nyugat-Dunántúl.
A-zás (bagár, katana): Mezőség.
Elbeszélő múlt (vára, kére): Székelyföld.
Cs a ty, dzs a gy helyén (kucsa, dzserek): az északi csángók.

Élnek még a nyelvjárások?

A Magyarország Nemzeti Atlasza szerint a nyelvjárások visszaszorulása ma inkább társadalmi és kulturális, mint földrajzi folyamat: egyre kevesebb beszélő, egyre kevesebb helyzetben beszél nyelvjárásban. A nyelvjárást ma főként a családban és a barátok között használják kötöttség nélkül. A nyelvjárási beszéd ugyanakkor nem hibás magyar, hanem a nyelv egyik természetes, saját szabályokkal rendelkező változata.

Gyakori tévedések

„A tájszólás helytelen beszéd.” A nyelvjárás a nyelv önálló rendszerű, területi változata, nem a köznyelv hibás formája.
„A tájszólás és a tájszó ugyanaz.” A tájszólás a beszéd egésze, a tájszó egyetlen szó.
„A magyar nyelvjárások nem érthetők egymás számára.” A moldvai csángó kivételével jól érthetők.
„Csak Magyarországon beszélnek nyelvjárásban.” A tíz régióból három, a mezőségi, a székely és a moldvai, teljes egészében a határon túl van.

Teszteld magad

Gyakorolni a „Ízes borsodi szavak” kvízünkkel és a szabolcsi tájszavas napi feladatunkkal is tudsz.

Gyakori kérdések

Hány nyelvjárás van a magyar nyelvben? A mai felosztás tíz nyelvjárási régiót és azokon belül 43 nyelvjáráscsoportot különít el.

Mi a különbség a tájszólás és a nyelvjárás között? A nyelvjárás a nyelv területi változata mint rendszer, a tájszólás az ennek megfelelő beszéd vagy kiejtés. Régiesen a kettőt szinonimaként használták.

Mi az ö-zés? Az, amikor a köznyelvi e helyén ö hangzik: öszik, mögy, köröszt. A Dél-Dunántúlra és a Dél-Alföldre jellemző.

Hol beszélnek palócul? Főként Nógrád és Heves megyében, valamint Dél-Szlovákiában.

Melyik a legrégiesebb magyar nyelvjárás? A moldvai csángó egyik változata középmagyar kori vonásokat őriz. Magyarországon belül a közép-palóc terület számít a legmaradibbnak.

Mi az a-zás? Az o helyén ejtett a, például bagár ’bogár’. A Mezőségre és a moldvai csángókra jellemző.

Kapcsolódó feladatok és oldalak

További tudnivalók a Tájszólás rovatban: Tájszavak jelentése A–Z.

Források

Írta: Popovics Ádám · Utoljára ellenőrizve: 2026. november 1.

Ne maradj le a kvízeinkről!

Elsők között a Google-ben Állítsd be egy kattintással Értesítés új kvízről A Google app szól