Földrajz feladat: kitalálod, melyik dunántúli megye van a térképen?
Van egy trükk, amit a legtöbben nem vesznek észre egy vaktérképes földrajz feladatnál: nem az számít, hogy ismered e a megyét, hanem hogy fel tudod e ismerni pusztán a határvonalai alapján. Ez a feladvány pont ezt teszi próbára, egy olyan megyével, amely a Dunántúl déli részén fekszik, három szomszédjával együtt szinte egyformán jelenik meg minden iskolai atlaszban.
A legtöbben itt szoktak elakadni: fejben mindhárom szomszédos megyét ugyanabba a skatulyába teszik, pedig van köztük egy alapvető különbség, amit elég csak egyszer megjegyezni, és utána soha többé nem tévesztesz. Van, aki a folyók alapján próbálja bemérni magát, van, aki inkább a megye alakjára hagyatkozik, de a végén mindkét módszer ugyanoda vezet, ha jól figyelsz. A térképen most nem szerepel se városnév, se felirat, csak a határvonal és egy piros folt. Ha figyelmesen megnézed, merre fut a keleti oldal vonala, már majdnem meg is van a válasz. Nézd meg a vaktérképet, és döntsd el, melyik megyét látod magad előtt.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar megyét jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A megoldás
A földrajz feladat megoldása: a térképen pirossal jelölt megye Tolna. A legbiztosabb fogódzó a keleti határ: az egyenes, észak déli irányban futó vonal a Duna, Tolna megye pedig az egyetlen a Dunántúl déli részén fekvő három megye közül, amelynek a teljes keleti határát a Duna adja. Somogy jóval nyugatabbra fekszik, távol a folyótól, Baranya déli határát pedig nem a Duna, hanem a Dráva rajzolja ki. Ha ezt a két pontot egyszer megjegyzed, a térkép onnantól sokkal könnyebben olvasható. Ilyenkor derül ki igazán, ki figyelt a földrajz órán, és ki csak tippel a térkép alapján.
Hol csúszik el a legtöbben
A Baranya felé tévedés a leggyakoribb, és van is logikája: Baranya is a Dunántúl déli részén fekszik, azt is nagy folyó határolja, és a tankönyvekben szinte mindig Tolna szomszédjaként szerepel egymás mellett. Ez a földrajz feladat pontosan ezt a reflexet teszi próbára. A zavart az okozza, hogy élő térkép nélkül a Dráva és a Duna könnyen összemosódik fejben, hiszen mindkettő nagy folyó, mindkettő határvonalat rajzol. A tényleges különbség az irányban rejlik: a Dráva kelet nyugati irányban kanyarog, a Duna pedig észak déli irányban fut egyenesen. Ha ez a szempár rögzül, a vaktérkép szinte magától megfejti magát legközelebb.
Amit kevesen tudnak Tolnáról
Tolna azok közé a magyar megyék közé tartozik, amelyeket a legtöbben alig tudnak mihez kötni, hiszen sem Pécs, sem a Balaton, sem Tokaj nem tartozik hozzá. Egy jó földrajz feladat pont az ilyen rejtett megyékről szól a legtöbbet, és Tolnának van egy fejezete a történelmében, amit kevesen ismernek: a 18. századi német betelepítések nyomán olyan falvak jöttek létre, mint Bonyhád vagy Mőcsény, ahol a helyi közösségek annyira megőrizték a kultúrájukat, hogy egyes településeken még a 20. század közepén is részben németül folyt az iskolai oktatás. A második világháború utáni kitelepítések ellenére a hatás ma is látszik a falvak építészetén és a családneveken, így Tolna sokkal többet rejt magában, mint amennyit a Szekszárd és a bor páros elárul róla.
