Tájszólás kvíz: Érted a nagyi beszédét? 10 ízes magyar szó Borsodból és Szabolcsból!
Ebben a kvízben Magyarország keleti csücskén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén tájain, a magyar nyelv olyan élő rétegeivel találkozhatunk, amelyeket a köznyelv már rég maga mögött hagyott, de a helyiek ma is természetesen használnak. A Magyar Nyelvatlasz évtizedek alatt térképezte fel ezeket a dialektusokat, és a nyelvészek szerint épp ezek az észak-keleti nyelvjárások őrzik a leghűbben a régi magyar szókincs töredékeit, részben azért, mert a régió szomszédos szláv és román kultúrák érintkezési zónájában fekszik.
Ez a kvíz tíz olyan tájszót tesz eléd, amelyeket egy Szabolcsból vagy a Bodrogközből elszármazott nagyszülő gond nélkül értene, egy pesti gyerek viszont szinte biztosan tanácstalanul állna előttük. A szavak mögött nemcsak nyelvi érdekesség bújik meg: a paraszti gazdálkodás, a falusi rokonsági rendszer és az évszázados mindennapi élet lenyomatát hordozzák magukban. Kiderül, hogy te melyik táborba tartozol.
Ha jól szórakoztál a tájszavakon, és szívesen agyalnál hasonló nyelvi csavarokat másokkal is, ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoportunkba! Odabent egy klassz közösség vár, ahol minden napra jut egy friss kvíz — szóval sosem maradsz agyalni való nélkül. Ha pedig még nem volt elég a fejtörő, a tudáspróba rovatunkban rengeteg teszt vár rád. Ha inkább pihentetnéd a szemed a nagy szóvadászat után, a Keresztlabda YouTube csatornája is nyitva áll egy kis videózásra.
Milyen az ha valaki tesznye?
Mit veszel fel ha bebújsz a tutyiba?
Ki a földim?
Mi történik, ha valaki bemegy a susnyákosba?
Ki a családban az ángyim?
Ki, vagy mi lehet a góré?
Mi készül a konyhában ha a nagyi pampuskát süt?
Melyik cica iromba?
Milyen ha egy gyerek szumatyos?
Mi az a levonó?
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
Ki a családban az ángyim?
Helyes válasz: Unokanővér
A köznyelvi szótárak az „ángy” vagy „ángyom” szót leggyakrabban a fivér feleségeként tartják számon, de az észak-keleti nyelvjárásokban — ahogy azt a Magyar Nyelvjárások Atlasza is dokumentálja — az „ángyim” az unokanővérre utal. A rokonsági terminológia a tájnyelvekben rendkívül összetett és területenként változó: ugyanaz a szó más-más rokont jelölt attól függően, hogy Nyíregyháza, Miskolc vagy Beregszász környékéről kérdeztük meg a választ. Ez a szó az egyik legtöbbet félreértett tájszó, mert a köznyelvi változata valóban létezik, csak mást jelent.
Melyik cica iromba?
Helyes válasz: A teknőctarka
Az „iromba” melléknév a régi magyar nyelvben elsősorban tarkát, foltosat, pettyezettet jelent. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az iromba szó eredetileg madarak, állatok barna-fehér mintázatára utalt — és a teknőctarka macska fekete-fehér-narancs foltjai pontosan ebbe a kategóriába esnek. A „cirmos” és a „hosszú szőrű” egyszerűen a szőrminta és a szőrhossz leírása, nem a szín-folt variáció — ezért azok nem illeszkednek az iromba eredeti jelentéséhez.
Mit veszel fel, ha bebújsz a tutyiba?
Helyes válasz: Szőrmés papucsot
A „tutyi” (más írásmódban: tutyii vagy tutyika) az Észak-Alföldön és a keleti határvidéken a vastag, bélelt, szőrmés házipapucs neve. A szó valószínűleg szláv közvetítéssel kerülhetett a magyar tájnyelvbe — a bolgár és ukrán határterületek hasonló hangzású szavai azonos tárgyat jelölnek. A „tudrabugyis” félrevezető: ez kitalált szó a kvízben, hogy jobban essen a nevetés.
Mi az a levonó?
Helyes válasz: Redőny
Az észak-keleti, különösen a borsodi és zempléni falvakban a redőnyt sokan máig „levonónak” hívják — a szó a „lehúzni” igéből keletkezett, és pontosan leírja a tárgy működését. A Magyar Nyelvjárási Szótár több hasonló tárgyból képzett funkciószót tartalmaz ebből a régióból, ahol a műszaki eszközök neve sokszor a tényleges használatból fakad. A „lift” és a „matrica” azért szerepel csapdaként, mert a „levonó” hangzásra akár mindkettőre utalhatna.
Mi történik, ha valaki bemegy a susnyákosba?
Helyes válasz: Bement a gazos részre
A „susnyák” (és belőle a „susnyákos”) sűrű, gazt, bozótot, lapos vízparti növényzetet jelöl. A szó az Alföld keleti peremén és a Bodrogközben különösen élő — ott, ahol az egykori mocsaras-nádas területek kultúrája máig beivódott a szókincsbe. Ha valaki a susnyákosba ment, nem fürdőzni ment, hanem elveszett a gazban — vagy éppen szándékosan bújt el ott.
Ki a földim?
Helyes válasz: Ugyan arról a helyről származó emberek
A „földi” vagy „földim” az egyik legismertebb tájszó, de jelentése mégis félreérthető: nem a szomszéd, nem a rokon, hanem az azonos faluból, városból, régióból való ember. „A földim” tehát egyfajta lokális kötődést fejez ki — hasonlóan ahhoz, ahogy a székelyek a „pajtást”, a palócok a „komát” használják az összetartozás kifejezésére. A közös osztatlan szántó tulajdonostársa tévútra visz, de nem véletlen: a „föld” szóból kiinduló logikus, mégis helytelen következtetés.
Milyen az, ha valaki tesznye?
Helyes válasz: Mihaszna, lusta ember
A „tesznye” az Észak-Alföldön és a Bodrogköz vidékén a lusta, semmittevő, mihaszna embert írja le — általában némi lenézéssel vegyítve. A szó valószínűleg szláv (ukrán, ruszin) érintkezés nyomán alakult ki a határvidéken, ahol a kétnyelvűség évszázadokon át alakította a mindennapi szókincset. A „tevékeny” és a „vicceskedő” azért csábítóak csapdaként, mert a szó hangzása alapján arra számítana az ember.
Ki vagy mi lehet a góré?
Helyes válasz: Mindhárom igaz lehet, de a kvíz elsődleges helyes választja: a főnök — és a takarmánytároló faépítmény
A „góré” az egyik legszínesebb tájszó: Szabolcsban és Szatmárban a kukoricaszárat kupacba rakva „górénak” hívják, a faluban épített szellős faszerkezetes takarmánytárolót is „górének” mondják, de — főleg fiatalabb, városi szóhasználatban — a főnököt, a csapat vezérét is. A szó valószínűleg román (gaură, gabura) vagy szláv hatásra terjedt el a keleti határ mentén, ahol a mezőgazdasági szókincs szorosan összefonódott a szomszédos kultúrákkal.
Milyen, ha egy gyerek szumatyos?
Helyes válasz: Szutykos, koszos
A „szumatyos” a koszos, piszkos, szutykos gyereket jelöli — elsősorban akkor, ha az arc és a kéz teli van sárral, ételmaradékkal vagy egyéb, „nem odavaló” anyaggal. A szó hangutánzó-hangulatfestő jellegű: a szm- és szuty- hangkapcsolatok a magyar nyelvben erősen kapcsolódnak a piszkosság, a nyirkos, ragadós érzet képzetéhez. Nem véletlen, hogy a „taknyos” is eszünkbe jut — de az specifikusabb és más irányt mutat.
Mi készül a konyhában, ha a nagyi pampuskát süt?
Helyes válasz: Fánk
A „pampuska” az egyik legelterjedtebb tájszó az ország keleti felén: Szabolcstól Baranyáig felbukkan, de a legsűrűbben az Alföld keleti részein és a Felső-Tisza-vidéken hallani. Pontosan ugyanazt a fánkot jelöli, amelyet Budapesten „fánknak”, Dunántúlon esetenként „farsangi fánknak” mondanak. A Magyar Tájszótár külön szócikkben tárgyalja, és a szóföldrajzi kutatások szerint a pampuska-fánk határvonala nagyjából a Duna vonalán húzódik — tőle keletre pampuska, nyugatabbra fánk.
FAQ
Mi a helyes válasz arra, hogy „ki az ángyim” az észak-keleti tájnyelvben?
Az észak-keleti nyelvjárásban az „ángyim” az unokanővért jelöli — szemben a köznyelvi „ángy” szóval, amely a fivér feleségét jelenti. A két jelentés közötti különbség jól mutatja, hogy a tájnyelvi szókincs nem csupán „ejtésbeli eltérés”, hanem önálló szemantikai rendszer.
Hány kérdés van ebben a kvízben, és milyen nehéz?
A kvíz 10 kérdésből áll, és közepes-nehéz szintűnek mondható: a szavak egy részét a nagyobb városokban élők valószínűleg sosem hallották, más részük pedig szándékosan megtévesztő választási lehetőségekkel van körülvéve. Ha 7 felett teljesítesz, bátran mondhatod magad “keleti bennszülöttnek”.
Miért érdemes megismerni a tájszavakat?
A tájszavak élő kultúrtörténeti dokumentumok: megőrzik a paraszti életmód, a rokonsági rendszer és a természethez fűződő kapcsolat lenyomatát. A Magyar Dialektológia kutatásai szerint az észak-keleti nyelvjárások az ország leggazdagabb tájszókészletét tartalmazzák — részben a szomszédos szláv és román nyelvek hatása miatt.
Mit jelent pontosan a „góré” szó?
A „góré” egyszerre jelöli a szellős faszerkezetes kukoricatárolót, a kupacba rakott kukoricaszárat, és köznyelvivé vált értelemben a főnököt vagy a csapat vezérét. Ez az egyedi többértelműség az Észak-Alföld és a Bodrogköz mezőgazdasági kultúrájából nőtt ki.
Hol használják ma is aktívan ezeket a tájszavakat?
Főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falvaiban, a Bodrogközben, Borsod-Abaúj-Zemplén vidékén és a Felső-Tisza mentén. Az idősebb generáció mindennapos szóhasználatában élnek, de a fiatalabb korosztály körében egyre inkább visszaszorulnak — a kutatók egy része veszélyeztetett örökségként tartja számon őket.
Hogyan találhatok több hasonló kvízt a Keresztlabdán?
A Keresztlabda kvíz menüpontjában böngészhetsz tájnyelvi, általános műveltségi, retro és matek témájú fejtörők között. Ha nem akarsz kimaradni az újabb kvízekből, érdemes beállítani a Keresztlabdát előnyben részesített forrásként a Google-ben.
