Földrajz feladat: melyik dél-alföldi város bújik a piros pont mögé?
Ez a földrajz feladat arról a térképsávról szól, ahol a legtöbben elbizonytalanodnak: a Dél-Alföld keleti fele olyan egyenletesen sík, hogy a városok szinte egymásra vetülnek az emlékezetben. Orosháza, Békéscsaba, Hódmezővásárhely – mindenki hallott róluk, de hogy pontosan melyik hol van, az már más kérdés.
Ami sokakat meglephet: ezek a városok nem szomszédok, hanem egy nagyjából 60 kilométeres háromszög sarkain helyezkednek el. Ráadásul mindháromnak van egy olyan vonása, ami az első asszociációnál rejtve marad – Orosháza például nem csak a Gyopárosfürdőről szól, hanem az egyik leglátványosabb alföldi újratelepítési történetről is. De erről majd a megoldásnál.
Ha a Tisza vonala most a helyére kattant mint viszonyítási pont, jó hír: épp ilyen fogódzókra épülnek a földrajzi feladataink, ahol nemcsak síkságon, hanem folyók, hegyek és határok mentén is próbára teheted magad. A többi napi feladattal együtt megér egy reggeli kört.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes válasz: Orosháza.
A piros pont Békés megye nyugati részén, egy jellegzetesen sík, mezőgazdasági jellegű területen jelöl várost – sem folyóhoz, sem országhatárhoz nem tapad.
Hogyan lehet kiolvasni a térképből?
A három lehetséges város egy képzeletbeli háromszöget rajzol ki a Dél-Alföldön. Békéscsaba a legkeletibb csúcs – már közel a román határhoz. Hódmezővásárhely a legdélibb és legnyugatibb pont, a Tisza közelében, Szeged szomszédságában. Orosháza a kettő között helyezkedik el: Békéscsabától nyugatra, Hódmezővásárhelytől keletre és északra. Ha a piros pont nem simul sem folyóhoz, sem határhoz, hanem a két másik városhoz képest középen, de kissé feljebb jelenik meg, az egyértelműen Orosházára mutat.
Hol csúszik el a legtöbbek?
A leggyakoribb tévesztés Hódmezővásárhellyel való összecsúszás. A két város Csongrád és Békés megye határvidékén „lebeg” az emlékezetben, és aki nem rögzítette a Tisza vonalát viszonyítási pontként, az könnyen odébb csúszik néhány tíz kilométerrel a fejében – ami vaktérképen már teljesen más pontot jelent. Hódmezővásárhely neve ráadásul olyan hangos és hosszú, hogy szinte maga alá gyűri a mellette lévő városokat.
Az aha-élmény: Orosháza a semmiből
Orosházát a 18. században telepítették újra – a török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett a környék. Az újratelepítők főként Békés és Nógrád megyéből érkeztek, és ez a két teljesen különböző vidékről jött közösség máig nyomot hagyott a helyi nyelvjárásban és a néphagyományokban. A várost sokan csak Gyopárosfürdő miatt ismerik, holott Orosháza az egyik legjobb alföldi példa arra, hogy egy mezőváros hogyan épül fel szó szerint nulláról, alig 300 év alatt. A névről is vita van: az egyik elmélet régi magyar személynevet (Oros) sejt mögötte, a másik szláv átvételt – eldönteni a mai napig nem sikerült.
