Napi irodalom feladat: Gyöngy, hattyú, délibáb, de kinek a tolla keverte össze mindet?
A magyar irodalom nem csupán ünnepélyes ódákból és hazafias versekből áll – időnként a legnagyobbak éppen a csípős szatírával hagytak maradandó nyomot. Ez az irodalom feladat egy olyan szövegrészletet mutat be, amelyben a szerző látszólag felsorolja a romantikus líra klasszikus kellékeszközeit: gyöngyöt, harmatot, liliomot, szellőt, délibábot. De a cél nem az áhítat – hanem a kíméletlen irodalmi öngúny és epigon-kritika.
A verssor mögött egy olyan alkotó áll, aki egyszerre volt mesterien ironikus és mélyen tisztelő az irodalom iránt. A fűzfapoéták és a petőfieskedő utánzók ellen irányuló szarkazmus egy markáns, felismerhető stílust takar – de a felszínes romantikus képek könnyen félrevezetik az olvasót. Tudod, ki írta ezt a csattanós irodalmi receptet?
Nagyon sokféle irodalom kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.
Ki a szerző?
Share your Results:
GYIK
1. Ki a szerzője ennek az ironikus irodalmi receptnek? A helyes válasz Arany János. A sorok A nagyidai cigányok harmadik énekéből valók, ahol a költő szatirikusan gúnyolja ki a korabeli epigon, üres romantikus frázisokat halmozó fűzfapoétákat.
2. Mi az irodalom feladat lényege – mit kell felismerni? A feladat azt vizsgálja, hogy az olvasó képes-e a romantikus képek tömkelege mögött megérezni az iróniát, és szerzőhöz kötni a csípős hangvételt. A három lehetséges válasz: Jókai Mór, Babits Mihály vagy Arany János.
3. Miért tévesztenek sokan Jókaiéra vagy Babitsra? Jókai Mór prózájában és Babits Mihály lírájában is gazdag képanyag szerepel, és a felsorolt romantikus motívumok mindkettőjükhöz illenének – ha nem vennénk észre az ironikus tónust, amely kimondottan Arany Jánosra jellemző.
4. Mit jelent a „recipe” szó ebben a kontextusban? A recipe latinul annyit tesz: „végy” vagy „vedd”. Az orvosi és szakácskönyvi receptek hagyományos nyitószava – Arany tudatosan játszik ezzel a formai kerettel, mintha a sekélyes magyar verset egy pontosan kimért recept alapján lehetne előállítani.
5. Melyik műből való ez az idézet, és mikor keletkezett? A nagyidai cigányok Arany János vígeposzának harmadik énekéből származik. A mű 1851-ben jelent meg, és a szabadságharc utáni keserű hangulat szatirikus lenyomataként is értelmezhető.
6. Hol találok hasonló irodalmi feladatokat és kvízeket? A keresztlabda.hu Napi irodalom feladat rovatában rendszeresen jelennek meg szerzőfelismerős, idézetpótlós és irodalomtörténeti fejtörők, amelyek a magyar klasszikusok ismeretét tesztelik.
