Real Madrid: 20 szezon, 20 játékos – IV/II
Folytatódik négy részes sorozatunk, a Real Madrid elmúlt 20 szezonjának meghatározó játékosairól. Sajnos sokan maradnak ki, de egyszerűen muszáj választanom. Ha egy szezonhoz másik játékost (is) párosítanád, tedd! Van hely a komment szekcióban.
2005-2006: Guti
Vagyis José María Gutiérrez Hernández. Madridi születésű 1995 és 2010 között volt fehér mezes. 387 mérkőzésen 82 gólt szerzett.
A Real Madrid mezében elért eredményei: Spanyol Bajnok ötször, Spanyol Szuperkupa győztes négyszer, háromszor BL-t nyert a csapattal, egyszer az UEFA Szuperkupát, kétszer Világkupát nyert. Galaktikus. Persze. Na meg az, hogy a 20 szezon listájára felkerült, edzői pályafutása is indokolja. 2013 és 2018 között volt a Castilla trénere, innen a Besiktas padjára ment. Ugyanúgy, ahogyan játékos korában, hiszen 2010-es eligazolásakor is egy évet még ott játszott.
Sokan csak örök ígéretnek tartják, a be nem váltott remények és elvárások játékosának. Szerencsétlenségére mindig volt más zseni a keretben, aki miatt kissé hátrébb szorult. Maga erről így vallott :
„Minden ajtó bezárul előttem. Egyre jobb voltam a középpályán, majd jött Zidane. Később javultam a támadósorban, de érkezett Ronaldo. Most a válogatottba is bekerültem, középpályásként, de a klub leigazolta Beckhamet.”
Igen, csatárnak és középpályásnak is remek lehetett volna. Ha valamelyik edző ki tudta volna aknázni a tehetségét, ha a rapszodikus hangulatait valaki megfelelően kezeli, ha a tehetségét egy állandó, stabil bizalommal valaki megtámassza.
Valódi csapatjátékos volt, rengeteg olyan helyzet volt, mikor ezt bizonyította is. Felejthetetlen passzokat adott Ronaldonak, Raulnak, Beckhamnek. Akkor is, ha esetleg ő is jó helyzetben volt, passzolt. Passzolt, mert a gyengébb jobb lábán volt a labda, passzolt, ha ezzel tudta meglepni az ellenfél védőit vagy kapusát.
Az örök cserejátékos lett. Az a Jolly Joker, akit ha a 80.percben küldtek a pályára, képes volt eldönteni vagy fordítani a mérkőzésen.
Két házassága végződött válással, három gyermeke van. Sokat meghurcolták, biszexualitással is megcímezték. Mindennek ellenére az állandóságot képviselte az átigazolások viharaiban, ott volt a padon, második kapitány volt, egy kicsit mellőzötten, gyakran megbántva, mégis vastag betűkkel a Real Madrid történelmében. Az 500.bajnoki gól és a 500.Bajnokok Ligája gól az övé a klub színeiben. Jelenleg a spanyol másodosztályú UD Almeíra edzője, és a Real Madrid egyik nagykövete. Személyesen hálás vagyok az életnek, hogy láthattam őt is. Sok köszönettel tartozik neki a Real Madrid.
2006-2007: Ruud van Nistelrooy
Lehet, hogy most meglepetés sokak számára, hogy éppen Rudi. Hiszen itt bizony olyan fejezetéhez értem az összefoglalásnak, ahol döntenem kellett. Lehetett volna Salgado. Diarra. Raúl Bravo. Cassano. Reyes (de róla hamarosan meg fogunk emlékezni ?).
Első idényében rögtön Nistelrooy a házi gólkirály lett. Ebben a szezonban érkezett, a legbarátibb átigazolási klubtól, a Manchester United-ból 15 milliós potom pénzért. 30 évesen. Ez akkoriban egy futballista csúcs érája is lehetett, még nem uralták (annyira) a tinizsenik a labdarúgást. Ruud van Nistelrooy az eredményt látva gyorsan be tudott illeszkedni. Ez a szezon volt Zidane és Ronaldo távozásának a szezonja, így volt hely az első sorban egy tehetséges, gólerős, pláne jóképű játékosnak.
Négy évig volt a csapatnál, ez idő alatt 68 meccsen 46 gólt szerzett. Sajnos két egymást követő sérülés miatt meggyengült a pozíciója a csapatnál, így később a Hamburghoz igazolt.
A Four four two oldalán megjelent cikkben így emlékszik vissza legemlékezetesebb meccsére a királyi gárdával:
2007. június 9.
Real Zaragoza-Real Madrid 2-2
„Ez őrült meccs volt! A szezon utolsó előtti hetében a Madriddal fej-fej mellett álltunk a Barcelonával. Két perccel a vége előtt ők vezettek az Espanyol ellen, mi pedig kettő egyre vesztésre álltunk a Zaragozával szemben. Ekkor rúgtam a gólt, és az Espanyol is. Újra egyenlő volt az állás. A Madrid szurkolói ünnepeltek. Csak ilyen őrült pillanatokban tudatosul bennem, milyen nagyszerű is ez a játék. Eszméletlen volt ezt a hatalmas pillanatot annyi emberrel együtt átélni. Az utolsó meccsünkön megvertük a Mallorcát, így megnyertük a Primera Divisiónt”.
Házas, két gyermek édesapja és hazájában a feleségével együtt jótékonykodik. A Real Madrid jótékonysági munkájában is aktívan közreműködik, hazájában pedig saját futball akadémiája van.
2007-2008: Iker Casillas
Ebben a szezonban megint megnyerte a csapat a bajnokságot, és a Spanyol Szuperkupát. Edző Bernd Schuster volt, és 18(!)játékos érkezett. 23 viszont távozott. Megint olyan nevek, akiket sose feledünk: ebben az évben ment el Roberto Carlos, Beckham, Cassano, Raúl Bravo… A Galaktikkusok tagjaiból már alig maradtak.
De ott volt Iker Casillas. Iker Casillas Fernández. Illik tudni ezt a nevet, akár a királyi gárda, akár a spanyolok válogattját említjük. Kapitány, a klub ikonikus alakja, aki jegyzi a Galaktikus éra legendás hálóőrének a helyét, aki Raúl távozásával lett a csapat kapitánya. Aki még együtt játszott Zidane-al, aztán Ramos-al, majd Cristianoval. És aki ebben a szezonban elnyerte a Zamora díjat. Legyen ez a szezon tehát vele jegyezve.
Mindent képvisel, ami arról szól, miként használja fel, ki a játékosait, aztán veti el a Real Madrid. Legendáinkkal való bánásmódot lehet még sokat gyakorolni. Iker, aki a Real Madrid neveltje, aki a Bernabeu stadiont tekinti mai napig otthonának, bizony a hátsó ajtón távozott. De ne szaladjunk ennyire előre.
Miután megjárta a B és C csapatot, 1999-ben került fel a nagycsapathoz. 2000-ben lett ezzel párhuzamosan a válogatottban is hálóőr, ahol 16 évig szolgált és 167 válogatott meccsel tartja is a legtöbb válogatott szereplés rekordját.
Nem, nem sorolok fel minden címet, amit a csapattal elért. Kapusként 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is a világ legjobb kapusának választották, 2010-ben a VB legjobb kapusaként Aranykesztyű, más néven Jasin díjat kapott. Mindezek előtt még a Castilla kapusaként elért legkevesebb kapott gólért kapta meg a Zamora díjat 2007-2008-ban.
Mivel Pérez elnök mindig egy lépéssel korábban hozza a csapathoz azt, aki egy posztra kiszemelt utód, Iker Casillas is a Castillából felkerülve Cañizares és Bodo Illgner helyére lett „tolva”. Ami először nem volt a szurkolóknak szimpatikus.
Aztán Iker legendává nőtte ki magát. 2014-ben aztán a klubhoz került Keylor Navas. És egy éven át Casillas nézte a padról, hogy Navas áll a helyén. Alig kapott lehetőséget ebben a szezonban, így hamarosan bejelentette távozását. A történelem ismétli önmagát, hiszen ismerjük Navas történetét. Iker Casillas amikor távozását bejelentette, hogy a Porto együttesénél folytatja, Madridista szem nem maradt szárazon. Iker szemei sem. Sírt. El kényszerült hagyni otthonát, és távozását követően is gyakran mondta, azóta is mondja:”A Real Madrid az igazi csapatom, egyszer még vissza térek a Bernabeuba.” – mi pedig várjuk, hiszen nála fehérebb szív talán nincs a világon.
Tavaly aztán alaposan ránk ijesztett, edzés közben szívrohamot kapott. Szerencsére jó kezekben volt, és az azonnali orvosi segítség, a gondos kórházi kezelésnek hála néhány hónappal később ismét edzeni tudott. De a háló elé nem állt többé. (szívrohama után néhány héttel feleségénél petefészek daganatot diagnosztizáltak, jelenleg ő is jobban van már szerencsére)
Idén februárban bejelentette, hogy indul a Spanyol Labdarúgó Szövetség elnöki székéért a következő választáson. Sorra fel is kereste korábbi pályatársait, támogatókat kezdett maga köré gyűjteni. Nagyon érdekes, hogy a portugál adóhatóság hamarosan vizsgálódni kezdett Casillas pénzügyeiben, persze biztos csak én gondolom rosszul, hogy Luis Rubiales keze benne lehet… Siccc!
A linkre kattintva az NSO cikke 2015-ből Casillas búcsúzása:
2008-2009: Rubén de la Red
Erre a szezonra se volt egyszerű egyetlen játékost választani. Szándékosan olyan valakire esett a választásom, akikről manapság ritkán esik szó. 2004-ben érkezett a csapathoz, de szinte azonnal a Getafe klubjához került kölcsönbe. Visszatérése után 2010-ig volt a keret tagja. Csupán 7 mérkőzés adatott neki, és egyetlen gól.
Ruben de la Red Gutiérrez madridi születésű szintén. Ő is a Castillából került a nagyok közé. Amikor a Getafe-től visszatért, Ramón Calderón akkori elnök szándéka szerint a védelemben kapott volna szerepet, de Bernd Schuster kijelentette, hogy a középpályás számít rá. Egyetlen bajnoki találatát a Racing Santander ellen szerezte, de ne tagadjuk el tőle: a Spanyol Szuperkupa döntőn is volt egy gólja a visszavágón, a Valencia ellen.
2008 október 30-án a Real Unión elleni mérkőzésen esett össze. Kimeredt, üveges tekintettel feküdt a gyepen, aki látta, annak a szívét a félelem járta át. Össze szorult gyomorral, vissza tartott lélegzettel nézték a szurkolók, ahogyan az orvosok rohannak a pályára. Azonnal mentő szállította kórházba.
A diagnózis : ismeretlen eredetű szívbetegség, valami féle szívrohamon esett át. Több műtét következett, december 12-én a klub hivatalosan közölte, hogy a szezonban már nem lép pályára. Június végére aztán nyilvánvalóvá vált, hogy a 2009 – 2010-es szezonban sem lesz bevethető állapotban.
2010 januárjára aztán mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy ha felépül is, az nagyon sok, sokkal több időt vesz igénybe, mint azt bárki gondolta volna. Ezért a klub havi 1500 euro járadékot ajánlott fel neki, két éven keresztül. Ezt Rubén elfogadta.
Többet nem léphetett pályára. Egy ígéretes, csodálatosnak ígérkező karriernek vetett véget a szívrohama. Hiszen az élet a fontosabb, ekkoriban már apuka volt. 2007-ben spanyol bajnok, 2008-ban Európa Bajnok volt.
„Nyugdíjba vonulok a szívem betegsége miatt, de ez a szív még mindig a Real Madridért dobog.” – mondta visszavonulása bejelentésekor. „Ezentúl a célom az olyanok támogatása, akik ugyanúgy szenvednek, mint én. Azokat a sportolókat, akiknek az álmaik a vártnál hamarabb törtek össze.”
Ruben de la Red azóta is betartja az ígéretét. Segít, támogat. A jelen koronavírus járvány miatt kialakult súlyos helyzetbe került családok megsegítésére élsportolókból verbuválódott csapat tagjaként jelentős összeget gyűjtött össze élelmiszer csomagokra. Ezeket a gyűjtéseket Rafa Martínez kezdeményezésére, több élvonalbeli sportolóval közösen opyan sikeresen bonyolították le, hogy jelentősebb összeget gyűjtöttek és a Vöröskereszten keresztül juttattak el a rászorulóknak, mint a kormányzati segítség.
2009 – 2010: Higuaín
Megint egy olyan szezon, amikor nehéz volt a választás. Gonzalo Higuaín viszont olyan teljesítményt nyújtott, ami méltóvá teszi, hogy nevével fémjelezzem.
A River Plate csapatától érkezett 2007-ben, Fabio Capello figyelt fel rá. De ebben a szezonban a kispadra szorult, egyrészt Karim Benzema érkezése miatt, másrészt pedig a Capellot váltó Manuel Pellegrini csereként számított rá. De szezon közben Benzema teljesítménye alul marad, így Higuaín vissza kerül a kezdőbe. Ezt aztán azzal hálálja meg, hogy házi gólkirály lett, megelőzve Cristiano Ronaldot, 27 góllal (igaz, csak egy gólnyi a különbség). Összes gólját tekintve 29 a szezonban.
Aztán a következő szezonokban is folytatja remek teljesítménnyel, ő szerzi a csapat 5200.bajnoki gólját, majd a 700.Bajnokok Ligája gólját is. Ebben a szezonban decemberig Mourinhonál is kezdőként játszik decemberig. Ekkor egy súlyos hátsérülés miatt fél évet kell kihagynia, de vissza térésekor mesterhármassal köszön be.
2013 nyarán igazol el a Napolihoz, majd onnan 2016-ban a Juventushoz. Jelenlegi szerződése 2021-ig érvényes.
A Real Madriddal kétszer nyert bajnokságot, kétszer Spanyol Szuperkupát, egyszer pedig Copa del Reyt. Egy olyan keretben állt helyt, ahol a középpályán két Diarra, Granero, Guti, Kaká, a támadósorban pedig még Raúl, Higuaín, de már Cristiano Ronaldo és Karim Benzema is ott van. Ez utóbbi kettő viszont már a következő szezonok meghatározói.
Innen folytatjuk a 2010-2011-es szezontól majd a 2014-2015-ös szezonig négy részes sorozatunk. A felhasznált források Four Four Two, Penamadridista, managingmadrid.com, Marca, Nemzeti Sport Online, kiemelt kép: Football Ratings