Premier League

A 10 legjobb klasszikus csatár páros a Premier Leagueben – 1. rész

Két részes sorozatunkban a 10 legjobb csatár párost vesszük végig. Persze az új taktikák és trendek miatt egyre kevesebb csapat játszik így, de az elmúlt években jó pár csodálatos páros játékát élvezhettünk.

Nem számít, hogy a klasszikus nagy és kis ember kombó, vagy a bejező és futó páros, vagy a 10-es és 9-es közötti kapcsolat, mindenki imádja, ahogy két játékos meghatározza csapata támadó játékát.

Ahogy a foci fejlődött a 4-4-2 egyre inkább elfelejtődött, most már hamis kilencesek, támadó hármasok, támadó szélső hátvédek vannak. Iszonyatosan sok gól születik, gondoljunk csak az Aguero, Sterling, De Bruyne hármasra vagy a Salah, Mané, Firmino támadó sorra. Elképzelhető, hogy a csatár duóknak leáldozott.

Pedig volt időszak amikor ezek a párosok határozták meg a focit. Most végig nézzük a legjobb 10-et belőlük a Premier League történelméből.

Megjegyezném, hogy nem minden csak a gólokon múlott. Ott van például a Henry és Pires kapcsolat 44 góllal vagy a Lampard – Drogba páros 51 góllal 1999/2000-ből. Őket sose gondoltuk csatár párosnak, még ha a gólok számában a listán is lenne a helyük.

Wayne Rooney és Ruud van Nistelrooy (Man Utd 05/06) 37 gól

Van Nistelrooy az egyik legjobb gólszerző akit láthattunk, 95 gól 150 Premier League mérkőzésen – Rooneyval párban még halálosabbak voltak.

Rooney kicselezte, átpasszolta vagy a védők mögé futott, míg Van Nistelrooy minden neki hagyott centimétert megbüntetett a büntető területen belül vagy körül, egyedül 21 gólt szerzett abban az idényben.

Gondoljunk bele, hogy a komoly térd sérülése miatt kisíjján nem is igazolt az Old Traffordba. Így még durvább amit végül összehozott, Rooneyt nem is kell említeni, hogy mire képes.

Természetesen Cristiano Ronaldo is segítségükre volt, de a két csatár egyedül is simán megállta a helyét.

Eidur Gudjohnsen és Jimmy Floyd Hasselbaink (Chelsea 01/02) 37 gól

Gudjohnsen technikailag nagyon képzett volt, volt ideje a labdával, és ritkán választotta a rossz opciót.

Hasselbaink egy igazi erőcsatár volt, akit nagyon nehéz volt tartani a büntető területen belül.

Gudjohnsen jobb befejező, és összességében is jobb játékos volt, mint ahogy sokan gondolták, Hasselbaink pedig bizonyított gól vágó volt.

Jurgen Klinsmann és Teddy Sheringham (Tottenham 94/95) 39 gól

Klinsmann 21-szer, míg Sheringham 18-szor talált be, de kettőjük kapcsolata nem csak a gólokról szólt, hanem nagyszerű volt nézni az összjátékukat is.

Közösen a Tottenham szezonbeli góljainak 60%-át szerezték, Sheringham inkább a kreatívabb, míg Klinsmann a vérbeli befejező volt.

Dwight Yorke és Andy Cole (Man Utd 99/00) 41 gól

Lehet csatár párosokról listát csinálni Yorke és Cole nélkül? Nem csak a számaik lenyűgözőek, de gondoljunk bele, annak a Unitednek milyen opcióik voltak!

Yorke 22 gólt, míg Cole 19 találatot szerzett abban a szezonban, de a kettőjük közötti összjáték tanítani való volt.

Az egyérintős passzok ‘Yorke és Cole special’ néven váltak ismerté az iskolák udvarán és az amatőr ligákban, akkoriban minden támadó őket próbálta másolni.

Robbie Fowler és Stan Collymore (Liverpool 95/96) 42 gól

Egy újabb csatár kettős ami olyan mintha egymás mellé lettek volna teremtve, és megmutatja milyen csatárok voltak az Angol válogatottban, ketten együtt ott is sikeresek lehetettek volna.

Mindketten dupláztak a Newcastle elleni 4:3-as meccsen, ami megmutatta mire lehetett számítani tőlük. Az a Liverpool, ha kicsit fegyelmezettebb hátul megnyerhette volna a bajnokságot.

Collymore az egyike azon játékosoknak, akik talán nem érték el azt amire tehetségük alapján képesek lettek volna. Mindenki ismeri Fowlert, de Stan mindent tudott, erős volt, jó futó, jól fejelt, ahogy mindkét lábával is remek volt, a beadásai pontosak voltak.

A cikk sorozat második része itt olvasható.