Az ideiglenes edzők sikerességének 6 aranyszabálya
A Premiere Leagueben jelenleg 3 ideiglenes edző dolgozik. Freddie Ljungberg az Arsenalnál, Hayden Mullins a Watfordnál és Duncan Ferguson az Evertonban.
Az átmeneti, vagy ideiglenes edző szerepe az egyik legfurcsább a futballban. A vezetőedzői pozícióval ellentétben ez nincs egyértelműen meghatározva. Sokszor egy elnyújtott állásinterjúnak tűnik. Ha rendezed a dolgokat a csapatnál, esetleg megkapod az állást.
Más alkalmakkor időkorlátok közé van szorítva. Viheted a boltot, amíg az igazi főnök házon kívül van. Így elég nehéz megállapítani egy átmeneti edző sikerességét. Ha egy sikeres, jól teljesítő csapatot kell átvenniük, akkor minden babér az előző vezetés ölébe fog hullani.
Ha viszont egy alul teljesítő, rossz formában lévő csapatot kell újraéleszteni, akkor meg mindenki annak tudja be a sikereket, hogy a csapat végre megszabadult az előző, hozzá nem értő sportvezetéstől.
Akkor tehát mi dönt a sikerességről? Az a jó, ha új seprűként addig sepregetnek, amíg mondják nekik? Vagy jó lelkű helyettesítő tanárok, akik csak meg szeretnék úszni a napot különösebb atrocitások nélkül? Vagy valóban képesek igazi változásokat elérni?
Íme 6 aranyszabály, ami segíthet egy átmeneti edzőnek elérni a célját.
Első szabály: Ajándék lónak ne nézd a fogát!
Az átmeneti edzők sokszor inkább tűzoltók, akiket azért hoztak a csapathoz, hogy megakadályozzák a még nagyobb bajt. De néha minden simán, megy és a sors az ember kezébe csúsztatja élete nagy lehetőségét. Pontosan így járt Mario Zagallo, Tony Barton és Roberto Di Matteo is.
Könnyű elfelejteni, hogy Zagallo csak átmeneti edző volt a talán valaha volt legjobb brazil válogatott élén 1970-ben. Az elődje, Joao Saldanha összeveszett Pelével, de Zagallo a sokkal több tapasztalatával ügyesebben kezelte az egókat a csapatnál. Egy ügyes taktikai húzásaival, és az inkább védekező középpályájával nyerte meg végül a Világbajnokságot. Ezután még 4 évig volt Brazília szövetségi kapitánya.
Tony Barton egy jó formában lévő csapatot örökölt. Elődje, Ron Saunders a tulajdonossal, Ron Bendall-al történt veszekedés után mondott fel. 9 hónappal az után, hogy 71 év elteltével megnyerte az Aston Villa első bajnoki címét. 1982-ben járunk, és az angol csapat csupán 2 körre volt a BEK döntőtől. Barton valahogy tartotta a tüzet a játékosaiban, és végül a döntőbe is jutottak, ahol a Bayern München várt rájuk. A Paul Breitnerel Dieter Hoeness-el és Karl-Heinz Rummeniggével felálló Bayern München. Végül a Villa nyert 1-0 arányban. Barton ekkor 56 napja volt a csapat átmeneti edzője. Természetesen megkapta az állást, de a vég elkerülhetetlen volt, 1984-ben menesztették.
Szinte pontosan 30 évvel később Andre Villas-Boast menesztette a Chelsea 2012 márciusában. Roberto Di Matteo lett az utódja, és ugyanúgy az egyenes kieséses szakaszban volt a csapat a BL-ben. Végül a döntőben is ugyan az volt az ellenfél is – a Bayern München. 1-1 lett a vége és tizenegyesekkel végül a Chelsea győzött. A döntő után csupán csak 8 hónapig húzta a csapatnál. Őt ismét egy átmeneti edző követte Benitez személyében.
Második szabály: Bátran változtass!
Az ideiglenes edzővel való munka idejének a hossza egy fontos tényező. Mind arra vonatkozóan, hogy mennyi munkát tudnak elvégezni, milyen lesz a megítélésük és mekkora nyomás alatt dolgoznak.
Peter Taylor esete erre jó példa. Hatalmas meglepetés volt a kinevezése, miután Kevin Keegan lemondott a Wembley hazai öltözőjében 2000 novemberében egy Németország elleni vereség után.
„Eléggé furcsa eset volt”- emlékszik vissza Taylor – „A lelátón ültem és néztem a meccset a játékosok családjaival. Aztán jött a hír, hogy Keegan lemondott. Erre Rio Ferdinand anyukája felém fordult és azt mondta: ‘Peter, te jössz!’ Soha sem gondoltam, hogy ez így lesz, de megtörtént”
Egyetlen meccs jutott neki Torinóban Olaszország ellen. Ez a tény elég stresszmentes körülményeket teremtett Taylor számára, aki ekkor már 14 éve volt edző. Itt éppen a Leicester Cityt igazgatta. Ezen az egyetlen válogatott mérkőzésen nem szerepelt 30 évesnél öregebb játékos a pályán, és a csapat kapitánya nem más lett, mint David Beckham. Sven-Goran Eriksson már ott ült a lelátón Olaszországban, aki végül átvette a válogatottat Taylortól, és az általa összeállított csapatot játszatta tovább.
Harmadik szabály: Gyorsan tanulj!
A segédedzők feladata nagyban eltér a vezetőedzőkétől. Ez azért fontos, mert általában a segédedző veszi át ideiglenesen a csapatot, ha a vezetőedzővel történik valami.
Phil Thompson feladata a Liverpoolnál például az volt, hogy hajcsár módjára űzze a csapatot Gerard Houllier mellett. Aztán 2001-ben Houllier szívrohamot kapott és Thompson vette át a csapatot. Ezután már sokkal nyugodtabban viselkedett mindenkivel. Gyorsan kellett alkalmazkodnia a feladatához, minden előzmény nélkül. A csapat nem tudta megállítani az időt addig, amíg Houllier felépül. A bajnokságban és a BL-ben is helyt kellett állniuk. Szerencsére Thompson hamar belejött a dolgokba, és kétszer is elnyerte a ‘Hónap edzője’ díjat, egészen a második helyig juttatva a Liverpoolt.
Negyedik szabály: Tiszteld az elődödet!
Az ideiglenes edzőségnek van egy mély, politikai oldala is. Ha belső embert választanak ki, akkor egy volt kollégával kell helyet cserélni, akivel jó esetben évekig dolgozott együtt az ember. Mindezek mellett még az is megeshet, hogy újra egymás mellé sodorja őket az élet, vagy lesznek egymás ellenfelei ugyanabban a bajnokságban egy új csapattal.
Az átmeneti edző változtatásai általában a szurkolók követeléseit teljesítik. Jó példa erre Pogba és Mourinho csatája. Solskjaer első intézkedése az volt, hogy visszatette a francia fejére a koronát. Az azonban nagyon fontos, hogy ilyen esetekben soha ne kritizálja az új edző az elődjét, mert annak azért elég nagy az esélye, hogy néhány hónapon belül őt is lecserélik.
Ötödik szabály: Ne szólj be a sajtónak!
Egy a csapat élére átmenetileg kinevezett edző mindig is a sajtó és a szurkolók céltáblája lesz. Mert ugye, ha annyira értene a dolgához, akkor ő lenne az első számú edző, nem…?
Erre a szabályra a legjobb példa a Newcastle vergődése. John Carver kijelentette, hogy ő a PL legjobb edzője 2015-ben, ami egy kicsit vaskos állítás annak a tükrében, hogy a megszerezhető 48 pontból csak 9 sikerült a csapatnak, és épp a kiesés ellen harcoltak. Carver Alan Pardew-től vette át a csapatot az idény közben. Carver nyílt levelet intézett a dühös szurkolóknak, és felajánlotta, hogy személyesen találkozik velük, ahol átbeszélhetik a problémákat.
Vele ellentétben Joe Kinnear arról volt híres a Newcastle ideiglenes edzőjeként 2008-ban, hogy rendszeresen inzultálta a sajtó munkatársait, a rivális csapatok edzőit, játékosait és a sajátjait sem kímélte. Nem ment a szomszédba egy kis káromkodásért és közönségességért sem. Ezek után a sajtó becsületbeli ügynek érezte, hogy összefogjon ellene. Kegyetlenül elbántak vele, aminek az lett a következménye, hogy Kinnear 2009-ben szívproblémái miatt kórházba került. Helyettese Alan Shearer lett.
Shearernek az utolsó 8 mérkőzés jutott, ahol mindössze csak 5 pontot szerzett, de ekkora már olyan állapotban volt a csapat, hogy senki sem lett volna képes többre. Ennek ellenére ő kedves volt a sajtóval és megőrizte a csapatnál az ‘isteni’ státuszát is.
Hatodik szabály: Ne maradj túl soká!
Ez talán a legfontosabb szabály, és már sokan az áldozatául estek. Alf Ramsey például. 1977-ben a Birminghamnél lett tanácsadó, és az volt a munkája, hogy kiválassza az új edzőt a csapat számára. A legendás világbajnok hátvéd jól kezdett a csapatnál, sikerült a kiesési zónából felhoznia őket a középmezőnybe. De aztán minden rosszra fordult és Ramseynek tulajdonképpen ki kellett rúgnia saját magát.
De az abszolút mestere az átmeneti edzőségnek Tony Parkes . A Blackburn Rovers csapatánál összesen 6 alkalommal volt ideiglenesen kinevezve (1986, 1991, 1996, 1999, 2004). Majd a Blackpoolnál egyszer (2008). Minden egyes alkalommal boldogan állt félre, amikor az új vezetőedző megérkezett.
Ezért lehet ő az átmeneti edzője az összes átmeneti edzőnek. Kalapot le előtte!