Amire vártunk: visszatért az „Igazi”Madrid!

Igen. Ez igen. Játék volt. Foci volt, a legmagasabb szinten. A tegnapelőtti esti mérkőzésig sokat szenvedett szurkolók végre újra láthatták azt a csapatot, amelyet a 13.BL megnyerése után elvesztettek. És hiába mutat az eredményjelző döntetlent, ezt a meccset a Real Madrid nyerte. Az utolsó 14 percet meg felejtsük el!

Én nem fogok ide meccsösszefoglalót írni percről-perce, arra van sok lehetőség az olvasóknak, na meg itt az összefoglaló video. Én inkább a látottakról szeretnék írni. Nem fordítok le cikket sehonnan, elolvastam néhány azóta elhangzott mondatot. Mégcsak teljes nyilatkozatokat se idézek. (Na jó, egyet ide teszek, de nem nyilatkozat, csak idézet: Marcelo a játékoskijáratban Neymarnak: „Jobb játékos vagy, mint Mbappe!” Lehet vele egyetérteni, vagy vitatkozni, de a brazilok támogatják egymást és rajonganak egymásért, kétségtelen. Ez már más mérkőzéseken és más alkalmakkor is világos volt, és én ezért is rajongok ezekért a dél-amerikai játékosokért.)

Egyértelmű, mindenki azt fogja mondani, és mindenki azt látta: 80 percen keresztül a Real Madrid lenullázta a PDG játékát a pályán. Mbappe gyorsasága semmit sem ért, mert szinte el se tudtak indulni, a saját térfelükre voltak szorítva. Presszionált a Real, amivel alaposan meglepte a franciákat. Gondolom, egy erős védekező és gyorsan kontrázó Madridból készültek. De igaza volt Zidane-nak, hogy más taktikát választott. Mbappet vagy Di Maria-t nehéz lefutni, de ha el se tudnak indulni, máris hatástalanítva vannak.

Zidane nem bízott a védelmében maximálisan, és ez érthető is a szezon elejére emlékezve. Viszont annyira sikerült a középpályát és a támadósort megerősítenie és össze tréningeznie, hogy nyugodtan rájuk bízhatta a meccset.

Kapusok

Sajnos az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a mérkőzés legjobbja Keylor Navas volt. Nem tudom, hogy Perez úr mit gondol, mit érez, amikor ilyet lát, mint tegnap. Egy brilliáns kapusnak köszönhették a párizsiak, hogy nem kaptak még vagy 4-5 gólt, Navas nélkül csúnya lett volna. A számok magukért beszélnek: a hazaiak 14 lövése célozta a kaput, ebből 2 találat született, míg a franciák 4 alkalommal lőttek Courtois felé, ebből szintén 2 gól lett. Szóval…És vajon mit érez és gondol az Elnök úr, amikor azt látja, hogy az általa vásárolt, dédelgetett belga kapusa kétszer is indokolatlanul kiszaladgál a helyéről? (Courtois kifutkosása már korábban is idegesített, de ezen a meccsen két alkalommal is a szerencse /VAR mentette meg a bőrünket). Valaki igazán leszoktathatná már erről, mert bizony kockázatos manőverek.

Védők

A másik, ami baj volt, a védelem. Igaz, az egyik gólt Navas se fogta volna, de ugye egyértelműen Varane hibájából kaptunk egy találatot. Egy világbajnoktól jogosan elvárható, hogy képes legyen 90 percen át koncentrálni. Persze, mivel javul az az összkép, miszerint a három szekció: védelem, középpálya és támadók egységesen védekeznek, szereznek labdát és támadnak, annyira nem szembetűnő, de lefelé lógott ki a francia, az biztos. Szerencsére van Ramos, aki viszont megint remek játékot hozott. A kapitány jelenléte mentálisan és a védelemben is hozta azt a pluszt, ami (is) hiányzott Párizsban. Marcelo pedig, mint a régi szép időkben: olyan hathatósan segítette a támadásokat, hogy el is felejtettük neki, ha néha fent felejtette magát. M12 a legszebb időkre emlékeztetett mindenkit, noha a mérkőzés végére szemmel láthatóan elfáradt. Nem csoda, rengeteget melózott.

Támadók

Benzema. Ismét Benzema. Mind a két gólt neki tapsolta a közönség, és méltán kapja az ovációt. Immáron 67 gólos a BL meccseken, ebből 51 a Real Madrid mezében. Tisztelet és rajongás jár neki, és a korábban őt élesen bírálók, támadók hangja elnémult. Olyan megbízható és olyan koncentrált, valamint minden meccsen energikus, felkészült, a fáradtság egy cseppnyi jele nélkül, már azt fogjuk hinni, hogy robot, nem is hús-vér ember.

Hazard. A belga olyan parádés játékot mutatott, olyan szinten szop…akarom mondani cselezte ki a francia védőket, hogy mindenkit meggyőzött mára: megérte a pénzét. Amikor azt látja a szurkoló, hogy 3-4 ellenfelen át vezeti a játékszert, akkor bizony tapsolni kell, és boldog a szív. Természetesen ki is iktatták a játékból amikor erre lehetőségük adódott, és senki se mondja, hogy véletlen. Neeeem! Egyik lábbal a lábfejre taposni, a másikkal meg elhúzni a bokát, az nem véletlen, na de ez a spori…róla majd még késöbb. Hazard sérülése szerencsére csak zúzódás, 10 nap az orvosok szerint, és ismét játszhat. Kő a szívről le.

Bale. Kapott füttyöt rendesen, noha a játékával nem volt most se gond. De minden bizonnyal soká lesz, ha lesz olyan, hogy a hétvégén elkövetett walesi győzelmi zászlót és a köré font botrányt megbocsássák neki. Olyan szinten sértette meg a Bernabeu népét, hogy egy módon tudta volna elhallgattatni őket: azzal a szabadrúgással. Ha a merkőzés legvégén az a találat nem kapufa, akkor ugye a Real Madrid megnyeri a meccset, és Bale tapsot kap, bűnei megbocsátattnak.

Rodrygo. Csereként lépett a fűre, ügyes volt, buksisimi. Mindig olyan erővel és motiváltan lép ki a gyepre, amire csak 18 évesek tudnak, benne van a gyermeki lelkesedés, a tisztaság, egy zseni tudásával. Amikor ennek a fiúnak az arcát nézem, az egy bájos gyermeki arc, és már ezért szereti az ember. De az ő mozgása 100%-ban visszahozza a fehér baletett a pályára, én nagyon rég láttam ilyen könnyedén, gyorsan és elegánsan mozgó játékost. Csak örülni tudunk, hogy a miénk. Jó, egy pont Pereznek. De Navas nincs megbocsátva!

Isco. Rég láttuk, ebben a szezonban eddig csupán 22 percet kapott a mestertől. Vagy az volt a hiba, vagy az, hogy most 60+ percig a pályán volt. Hirtelen ez sok volt neki, szerintem. Láthatóan mindent megett, örömmel üdvözöltük motiváltságát, de lerítt a játékáról, hogy még nem szokott annyira vissza a csapathoz. Viszont láható volt, hogy Zidane visszahozta őt a csapatba, ami mindenképp okot az szintén az örömre. Marcelo és Isco fejlődése is jól mutatja, hogy miért volt a legjobb megoldás a francia mestert állítani újra a csapat élére. A kritikusok pedig, akik néhány hete még elzavarták volna, és -Uram, bocsá’! – akár még Mourinhot is képesek voltak emlegetni, elku…elhallgattak.

Az ellenfél és a spori

Öt támadó. Mind az öten klasszisok. Négyen, Cavanit kivéve, tegnap kaptak lehetőséget. Neymar a második félidőben, a 48.perctől lépett a gyepre. Lehet szeretni, lehet nem szeretni, de jó a srác. Csak tegnap ő is kevés volt ahhoz, hogy különbséget hozzon a meccsbe. Hiába játszottak remek formában, hiába nem sérült, teljes értékű minden támadójuk, ha nincs egy vitathatatlan védelmi hiba a Real Madrid részéről, ezt a meccset bukták volna. Az első találatuk aztán öaszezavarta ugyan néhány percre a házigazdákat, a második pláne, de ez szépítés volt csupán: a PSG valójában elvesztette a tegnapi mérkőzést. Elvesztették taktikailag, elvesztették mentálisan, elvesztették bizony érzelmileg is. És még csak sajnálni sem tudom őket, az én olvasatomban Veratti is, Meunier is megérdemelt volna sárgát minmum, vagy …pirosat. Ja, Sarabia is.

De ez a játékvezető…az UEFA alulmúlta önmagát. Azt írták sokan kommentben, nem volt vele baj. De, volt. Egy nagy baj, ha a játékvezető nem látja, ami tőle néhány lépésre történik. Spanyol focit nézek, megszoktam, hogy vakok és nem ritkán nem is pártatlanok a bírók. De hogy egy spori olyan rosszul helyezkedjen, hogy folyamatosan útban van! Ehhez is kell valami különös tehetség.

A PSG komolyan vette a meccset, ez tisztán látszott, de gyakorta voltak durvák. Hazard letaposása és bokájának kifordítása a jéghegy csúcsa volt csupán. Persze Ramos, Casemiro, Carvajal legszebb módszereikkel feleltek. Amilyen az Adjonisten…

Mbappe le lett nullázva, szinte teljesen. Próbált néha nekiiramodni, gyorsasága veszélyes fegyvertény. De nem nagyon tudott, egyszerűen nem kapott hozzá teret. Di Maria szinte láthatatlan volt, éppen az ellenkezőjét nyújtotta, mint a párizsi mérkőzésen. Aminek én személyesen örülök. Hiába írták sokan, hogy igaza van, mert ilyen jó, meg olyan jó, és persze, hogy bosszút akart állni. Nem, cimborák, Di Maria valójában önmagának akart bizonyítani, és akkor ezt megtette, ezért a Bernabeura elfogyott a motivációja. És ha egy játékosnak egyéni motivációja van, régen rossz. Ha valaki nem csapattagként játszik, akkor bizony én nem bánom, hogy már nem a keretünk tagja. (Aki szereti, most ne figyeljen; de én sose rajongtam érte.)

Icardi. ? Muszály vigyorognom. Aki Neymart is képes volt túlszárnyalni áigazolási szappanoperával, aki a neje kicsi játékbabája (eskü, úgy is néz ki! ) és aki aztán mégiscsakvanazapénz el tud kus…hallgatni és csapattagként játszani, nem tudom, hogy nevessek, vagy fújoljak, vagy csak simán legyintsünk rá. Jó neki ott a csigaza..csigaevők között. Beilleszkedett, önbizalma visszatért a limonádé-bajnokságban, csini a kis mezében. És volt önbizalma a természetadta alacsonyságával fejessel is próbálkozni, ezért Respect. Buksisimi, ügyes Mauro! Anyuci ad majd puszit neked. Én nem szeretlek.

A PSG védelme és középpályája effektív szinte egybefolyt a mérkőzés alatt. Mivel a játék 70-75%-ban az ő térfelükön zajlott, be voltak szorítva, rövidpasszos játekot mutattak ?. Persze, amíg el nem vették tőlük a labdát, ami szemmel láthatóan zavarta őket a játékban. Nem fogok sírni, nem fogok nevetni se. Ja, de! Ezt szeretem! Amikor az én szívem csapata lenullázza az ellenfél játékát! Igy kell ezt majd december 18-án is.

Prolog

Ez az írás nem egy objektív cikk, ez egy blogbejegyzés. Szubjektív, az én olvasatomban és az én érzelmeimmel megírt írás. Lehet egyetérteni, lehet vitatkozni, pláne. Vitázni, megdumálni a meccset, fotelharcosokként, a sörtámogatásos sportszakértőként egymásnak esni. Két mérkőzés között ezzel múlatjuk az időt, mi, futballrajongók. Így engedjétek meg, hogy néhány kommentre itt is reflektálva még a végén megírjam, ahogy gondolom.

1.): Jónéhány szurkoló tudván, hogy a továbbjutás már eldőlt, elbohóckodta volna a mérkőzést. Úgymond pihentette volna a sztárokat. Mer’miér’kell kockáztatni a sérüléseket? FELESLEGESEN?! Aztán amikor Hazard le lett támogatva a pályáról, jött, hogy Naugye! Kellett ez?!

Válasz: Igen, kellett. Egyrészt egy BL mérkőzést SOSE lazázunk el. Hiába írkálják sokan, hogy idén a bajnokság megnyerése kell, meg hogy úgyistovábbjutottunkmár…hagyd abba, Testvérem a Madridban! A Real Madridnak a BL mindig prioritás. Akármit nyilatkozik Zidane, Perez, Játékos, vagy bárki a klubtól, hogy kupa, bajnokság győzelem a cél, a Bajnokok Ligája a Real Madrid versenye. A Bajnokok Ligája a Real Madrid specialitása. És bármikor képesek egy kis spanyol csapat ellen elhasalni, ha BL meccs, akkor bizony a csapat meg fog mindig, minden tőle telhetőt tenni, hogy megmutassa amíg csak lehet, hogy ez itt a mi terepünk.

Ezért (is) bukott Lopetegui is, Solari is. Zidane az, aki ezt igazából érti, érzi, aki a játékosokat fel tudja oda hozni ( már ha kell egyáltalán), hogy gladiátorkként rontsanak ki a pályára. Nem mellékesen: a BL meccsekre hetekkel előre elfogy minden jegy. Nem kevés pénzbe kerül, uszkve a jobb helyekre a duplája is lehet, mint egy bajnokira. Aki pedig ezt kicsengeti, azok hatvannéhányezren, bizony sztárokat akarnak látni a pénzükért. Kicsit qrva durva botrány lenne, ha egy Castilla vonulna ki a PSG ellen.

2.): Nem kell kockáztatni a Clasico előtt sérüléseket.

Válasz: Bocsi, ugye tudod, hogy az december 18-án lesz? És addig még van más meccs is? Már a hétvégén is játszunk, és hidd el, én is féltem a gyereket influenza járvány idején suliba küldeni, de muszáj. Éppen úgy bizony nemcsak most, de a bajnokságban is jatszani kell, ha Alaves ellen sérül le valaki, vagy a PSG ellen, akkor is tehetetlenek vagyunk a FIFA vírussal szemben. Nincs védőoltás, a vigasz: más csapat játékosai is meg szoktak sérülni, benne van a pakliban.

3.): Navast nem kellett volna eladni.

Válasz: Nem is volt akarat kérdése. Navas menni akart. Igen, klasszis kapus. Láttuk most is, láttuk korábban is, éveken át. Kivédte a szemünket most is, és a mérkőzés abszolut legjobbja volt. Megmenetette a PSG-t egy hatalmas lebőgéstől, így van. De. Courtois a Real egyes számú hálóőre, és hogy ez Zidane döntése lenne? Nem hiszem. Ha Zidane kezében valóban tejhatalom lenne a keret kérdésében, Navas lenne ma is a kapusunk. Courtois-t pedig megvette volna más csapat, és akkor az lenne a baja sok Madridistának, miért Navas a kapusunk. Mert a tavalyi idenyben a costa ricai se menetette volna meg a blamától a csapatot, legyünk őszinték. És Navas szemmel láthatóan beilleszkedett oda, szeretik, és igen, még mindig csúcsformában van. Courtois meg, nos, javul, ahogy a csapat egésze. El kell fogadnunk.

És igy magunk között, csak nektek, elárulom: nem szeretem. Nem tudom megszeretni, mert nem tudom elfelejteni az Atletis korszakából a sok gyalázást, ami elhagyta a száját. A zászlónk leköpése volt a csúcs. És sok Real Madrid drukker él így, és küzd ezzel. Mi kínlódunk, de a csapattársaknak ez nem probléma, ahogy látjuk. Valahogy elfogadták, és Zidane érdeme vagy sem, de kezd magára találni. Már csak reméljük, hogy a továbbiakban is teszi a dolgát ahogy kell, és hazamegy a kis családjához, hiszen ezért jött Madridba, hogy az itt élő családjával lehessen.

Az ő száját sose hagyta el az a mondat, hogy gyerekkora óta álma, hogy a királyi gárda játékosa legyen. Mégis az lett. Navas meg a franciáké, de hogy mennyire szereti még mindig a Bernabeut, és a szurkolók is őt, azt ezen a linken megnézhetitek. Ő volt az utolsó, aki az öltözőbe ment a meccs után, és elköszönt a közönségtől. Amire nem kerülhetett sor eddig. Mindent köszönünk, Keylor!

Nos, ennyit a mérkőzésről, a csapatról. Folytassa kérem! Szombaton 13 órától az Alaves látja vendégül a mieinket, közvetítés Spíler 2 ahogy mindig, remélhetőleg nem Farkas Norbi kommentálásával. Hala Madrid!

Kiemelt kép: Le Huffington Post