Foci

Csapattársak, akik ki nem állhatták egymást

A labdarúgás történetében nem egyszer előfordult már, hogy egyes csapattársak tömény ellenszenvvel viseltettek egymás iránt. Íme néhány páros, akik arra kényszerültek, hogy a nemezisükkel osztozzanak egy csapaton.

Zlatan Ibrahimovic és Rafael Van der Vaart (Ajax)

Az Ajax csapattársak egy 2004-es Svédország-Hollandia barátságos mérkőzés után akasztották össze a bajszukat, ahol Van der Vaart azzal vádolta Ibrahimovicot, hogy miatta sérült le. “Nem direkt okoztam a sérülést, ezt te is tudod.” – védekezett Ibra, majd kedvesen hozzátette. “Ha még egyszer ilyenekkel vádolsz, eltöröm mind a két lábad.”

Teddy Sheringham és Andy Cole (Manchester United/Anglia)  

Cole így emlékszik vissza a súrlódás okára kettejük között: “Az angol válogatottban készültem éppen debütálni 1995-ben. Teddy-t váltottam, ott álltam a pálya szélén 60.000 ember előtt. Elvártam volna egy kézfogást vagy egy ‘Sok szerencsét Coley-t’, de ő egyszerűen csak keresztülénezett rajtam. Én kezet akartam vele fogni, de ő rám se hederített. Erre semmi oka nem volt.” Ettől a pillanattól kezdve a páros egyetlen szót sem beszélt egymással a pályán kívül, annak ellenére sem, hogy amikor játszottak remekül megértették egymást.

Lothar Matthaus és Stefan Effenberg (Németország)

A két középpályás szinte folyamatosan egymás torkának volt esve az 1990-es években, egy kis ideig a Bayern Münchenben, de leginkább a német válogatottban. Effenberg azt állította, hogy Matthaus gyáva, utalva ezzel az 1990-es Világbajnokság döntőjére. Matthaus viszont meggyőzte a Münchent, hogy adják el a régi riválisát a Hansa Rostock elleni vereség után 2001-ben. Effenberg még az önéletrajzi könyvében is talált alkalmat Matthaus bosszantására. A “Mit tud Matthaus a futballról” című fejezet egy teljesen üres lap a könyvben.

Mauro Icardi és Maxi Lopez (Sampdoria)

Icardi és Lopez a legjobb cimborák voltak a Sampdoriánál, egészen addig, amíg ez előbbi el nem vette az utóbbi ex-feleségét Wandát. Icardi az Interhez szerződött nem sokkal az eset után, Lopez végül a Torinónál kötött ki, ahol végül találkoztak. Lopez elutasította a kézfogást Icardival, amire az így reagált: “Sajnos ezek a dolgok megtörténnek bizonyos emberek hozzáállása miatt. Én udvarias voltam és nyújtottam a kezem.” Egy rövid ideig nála volt a morális előny, de ez is csak addig tartott, amíg magára nem tetováltatta Lopez gyermekeinek képmását.