Földrajz feladat: felismered ezt a történelmi várost?
Ez a földrajz feladat egy fényképről szól: három magyar városnév közül kell kiválasztanod azt, amelyiket a kép mutatja. Mindhárom jelölt Budapest vonzáskörzetében van. Göd nagyjából harminc, Visegrád negyven körül, Tata hetven kilométerre fekszik a fővárostól, így egyetlen hétvége alatt be lehet járni mindhármat. A földrajz feladat megoldásához nem kell fejből ismerned a térképet, elég, ha a kép részleteit és a három nevet összekapcsolod.
Képfelismerős földrajz kérdésnél a terep gyakran megbízhatóbb támpont, mint egy épület, mert hasonló épületből sokat találni az országban, a tájat viszont nem lehet lemásolni. Érdemes tehát először azt nézni, mi látszik a ház vagy a torony mögött, és azt összevetni azzal, amit a három helyről tudsz. Ha bizonytalan vagy, ne a legfeltűnőbb részletre tippelj, hanem arra, ami egyszerre több dologgal is összefér.
Melyik város van a képen?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes válasz Visegrád.
Ezt a környezet dönti el. A Duna itt a Visegrádi hegység és a Börzsöny között kanyarodik délre, a város pedig a jobb parton fekszik, közvetlenül a meredek hegyoldal alatt. Fent áll a fellegvár, lent, a folyó mellett az alsóvár maradványai, és ez a párosítás sem Gödre, sem Tatára nem illik.
A csapda a másik két jelölt. Göd is a Duna mellett van, ezért a víz látványa könnyen félrevisz, de a város a bal parton, Pest megye síkvidékén terül el, hegy nélkül. Tatán szintén áll vár, így a vár látványa önmagában nem dönt. Az a vár azonban nem folyó fölött magasodik, hanem az Öreg tó partján áll, és a város egészen más megyében fekszik. Ha tehát a földrajz feladatban víz és vár is szerepel, a kérdés az, hogy folyóról vagy tóról, hegyoldalról vagy sík partról van szó. Ez a földrajz feladat ezért nem a nevek ismeretéről szól, hanem a táj olvasásáról.
Megjegyezhető tény a név. A Visegrád szláv eredetű szó, a Vyšehrad magyaros alakja, jelentése magas vár. A helynek az udvar adott súlyt: Károly Róbert 1323 évében ide költöztette a királyi székhelyet, a palotát később Luxemburgi Zsigmond bővítette, Mátyás pedig reneszánsz stílusban építtette át. A romok annyira a föld alá kerültek, hogy a feltárás csak a harmincas években indult meg. A Szent Koronát a 15. században Visegrádon őrizték, innen vitte el 1440 elején Kottanner Jánosné Erzsébet királyné megbízásából.
A név a politikában is tovább él. Az 1335. évben itt találkozott a magyar, a cseh és a lengyel király, 1991 februárjában pedig Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország vezetői állapodtak meg itt az együttműködésről. A mai Visegrádi Négyek neve a középkori találkozóra utal.
Ne maradj le a kvízeinkről!
