Magyarország folyói: a Duna, a Tisza és a többi nagy folyó

Magyarország folyói közül a két legnagyobb a Duna és a Tisza. A Duna a hosszabb: a KSH szerint 2860 km, ebből 417 km esik Magyarországra. A Tiszának viszont hosszabb a magyarországi szakasza: teljes, 977 km-es hosszából 597 km folyik az országban. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, és a folyóinkban levonuló víz túlnyomó része külföldről érkezik.

Ezen az oldalon táblázatban összefoglaljuk a nagyobb folyók hosszát, megmutatjuk, hol erednek és hová torkollnak, melyik város melyik folyó partján fekszik, és azt is, miért adnak meg a különböző források eltérő hosszakat ugyanarra a folyóra.

Magyarország nagyobb folyói egy táblázatban

Folyó	Teljes hossz (km)	Ebből Magyarországon (km)	Magyarországi arány
Duna	2860	417	14,6%
Tisza	977	597	61,1%
Maros	754	50	6,6%
Dráva	695	143	20,6%
Szamos	415	52	12,5%
Fehér-Körös	326	10	3,1%
Rába	303	192	63,4%
Sajó	229	132	57,6%
Ipoly	215	125	58,1%
Sebes-Körös	209	59	28,2%
Fekete-Körös	168	22	13,1%
Zala	115	115	100%
Hármas-Körös	91	91	100%
Bodrog	63	50	79,4%
Kettős-Körös	37	37	100%

Az adatok a KSH Magyar statisztikai évkönyv 2024 kiadványából származnak, amely régebbi szakkönyvekre és a Környezetvédelmi lexikonra hivatkozik. Más források ugyanazokra a folyókra néha 10–50 km-rel eltérő hosszt adnak meg, ezekről lejjebb írunk.

Melyik Magyarország leghosszabb folyója?

A válasz attól függ, mit kérdezünk. Ha a folyó teljes hosszát nézzük, a Duna a leghosszabb, hiszen Európában is csak a Volga hosszabb nála. Ha viszont azt nézzük, melyik folyónak van a leghosszabb szakasza Magyarországon belül, akkor a Tisza nyer: a KSH szerint 597 km-en folyik az országban, a Duna csak 417 km-en. Utánuk a Rába (192 km), a Dráva (143 km), a Sajó (132 km) és az Ipoly (125 km) következik.

A teljes hosszukban Magyarországon folyó vizek közül a Zagyva az egyik leghosszabb. Salgótarján közelében ered, Hatvanon és Jászberényen át folyik, és Szolnoknál ömlik a Tiszába, a hossza a Wikipédia szerint 179 km. A KSH táblázatában a Zala szerepel teljes egészében hazai folyóként, 115 km-rel.

A Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyója. A németországi Fekete-erdőben, Donaueschingennél ered, ahol a Brigach és a Breg patak egyesül, és a Duna-deltán át, Románia és Ukrajna határvidékén ömlik a Fekete-tengerbe. Útja során tíz ország területén folyik át vagy határán halad, és négy főváros fekszik a partján: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A Duna egyben Magyarország legbővizűbb folyója: a torkolatánál mért sokévi átlagos vízhozama a Wikipédia szerint nagyjából 6500 m³/s.

A magyarországi szakasz hossza a KSH szerint 417 km, egy másik hazai szakkönyv 410 km-t ad meg. Az első szakaszon a Duna Szlovákiával közös határfolyó, majd Budapesten, Dunaújvároson és Pakson át dél felé folyik az ország déli határáig. A Duna mellékága, a Mosoni-Duna Győrnél fogadja a Rábát.

A Tisza

A Tisza Ukrajnában, Rahó közelében ered, ahol a Fehér-Tisza és a Fekete-Tisza egyesül. Ukrajnán, Románián, Szlovákián és Magyarországon át Szerbiába folyik, ahol a Dunába torkollik. A torkolatot a magyar források általában Titelhez kötik, az angol nyelvű Wikipédia a közeli Stari Slankament nevezi meg. A Tisza vízgyűjtő területe 157 186 km², és Magyarország területének nagyjából a fele ehhez a vízgyűjtőhöz tartozik.

A Tisza mai hosszát nagyrészt a 19. századi folyószabályozás alakította ki. A munkákat Széchenyi István szervezte, 1846. augusztus 27-én kezdődtek, és nagyjából 1880-ra fejeződtek be. A kanyarulatok átvágásával a folyó jelentősen rövidebb lett: a Wikipédia szerint a korábbi 1419 km-es hosszból 966 km lett. A Tisza teljes hosszára a KSH 977 km-t, a Wikipédia 966 km-t közöl.

A Tiszába ömlik a Szamos, a Bodrog, a Sajó, a Zagyva, a Körösök és a Maros is, ezért ezek vízgyűjtője is a Tiszáéhoz tartozik. A Duna mellékfolyói közül a Tiszának a legnagyobb a vízgyűjtője, és a Duna teljes vízhozamának nagyjából 13%-át adja. A torkolatánál mért átlagos vízhozama a Wikipédia szerint körülbelül 920 m³/s, Szegednél 890 m³/s körül van, vagyis jóval kevesebb, mint a Dunáé.

A Dráva, a Rába és a Maros

A Dráva Olaszországban, Dél-Tirolban, Toblach közelében ered, Ausztrián és Szlovénián át érkezik a horvát–magyar határra, és Eszék közelében ömlik a Dunába. A hosszáról a források eltérnek: a KSH 695 km-t, a Wikipédia 710 km-t, egy hazai földrajzi kiadvány 749 km-t ír. Az eltérés oka, hogy nem mindenki ugyanazt a forráságat tekinti a folyó kezdetének: a Wikipédia szerint egy további forráspatakkal együtt 724 km lenne.

A Rába Ausztriában, Stájerországban ered, Magyarországon Szentgotthárdon és Körmenden át folyik, és Győrnél a Mosoni-Dunába torkollik. A teljes hossza a KSH szerint 303 km, a Wikipédia szerint 298,2 km, amelyből nagyjából 100 km esik Ausztriára.

A Maros Romániában, a Keleti-Kárpátokban ered, Makó mellett folyik el, és Szegednél ömlik a Tiszába. Teljes hossza a KSH szerint 754 km, a Wikipédia szerint 789 km, ebből csak mintegy 50 km esik Magyarországra.

A Körösök és a többi folyó

A Körösök családja a Tiszántúl legfontosabb vízrendszere. A Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös mind Romániában, az Erdélyi-szigethegységben ered. A Fehér- és a Fekete-Körös Gyula közelében egyesül, és Kettős-Körös néven folyik tovább. Nagyjából 37 km-rel lejjebb, Gyomaendrőd közelében a Sebes-Körös is beletorkollik, innen Hármas-Körösnek nevezzük, és Csongrád közelében ömlik a Tiszába. A Kettős- és a Hármas-Körös teljes hosszában magyarországi folyó.

Az északi folyók közül a Sajó és az Ipoly is Szlovákiából érkezik. Az Ipoly hosszú szakaszon a szlovák–magyar határt alkotja. A Sajó a Szlovák-érchegységben ered, Miskolcon át folyik, fő mellékfolyói a Bódva és a Hernád, és Tiszaújváros közelében ömlik a Tiszába. A Bodrog Szlovákiában, az Ondava és a Latorca összefolyásával jön létre, Sárospatakon át folyik, és Tokajnál ömlik a Tiszába. A Szamos Romániában, a Radnai-havasokban ered, és Vásárosnamény közelében torkollik a Tiszába.

Honnan jön a víz?

Magyarország a Kárpát-medence belsejében fekszik, ezért a folyóink nagy része a szomszédos országok hegyvidékein ered, és az ország csak a középső vagy az alsó szakaszukat kapja meg. Egy hazai földrajzi összefoglaló szerint a déli határon kilépő folyók sokévi átlagos vízhozamának 95%-a külföldi eredetű. Ez az árvízvédelemben is fontos, mert a szomszédos hegyvidékeken lehullott csapadék később a hazai folyókon jelenik meg árhullámként.

Melyik város melyik folyó partján fekszik?

Város	Folyó
Budapest, Dunaújváros, Paks	Duna
Győr	Mosoni-Duna és Rába (itt torkollik a Rába)
Szentgotthárd, Körmend	Rába
Szeged	Tisza (itt torkollik a Maros)
Szolnok	Tisza (itt torkollik a Zagyva)
Makó	Maros
Hatvan, Jászberény	Zagyva
Gyula	Fehér- és Fekete-Körös (itt egyesülnek)
Csongrád	Tisza (a közelében torkollik a Körös)
Miskolc	Sajó
Tokaj	Tisza (itt torkollik a Bodrog)
Sárospatak	Bodrog
Bécs, Pozsony, Belgrád	Duna (fővárosok a határon túl)

A vaktérképes feladatoknál sokat segít, ha a városokat a folyók mentén, sorrendben jegyezzük meg. A Duna mentén északról dél felé haladva Győr, Budapest, Dunaújváros és Paks következik, a Tisza mentén délen Szolnok, majd Szeged.

Miért adnak meg a források eltérő hosszakat?

Egy folyó hossza nem olyan egyértelmű adat, mint amilyennek látszik. Meg kell állapodni abban, melyik forráspatakot tekintjük a folyó kezdetének, és pontosan hol van a torkolat. Számít az is, milyen pontos térképen mérnek, mert egy kanyargós folyó hossza annál nagyobb, minél részletesebben követjük a kanyarulatait. Végül a folyók változnak is: a szabályozások, a kanyarulatok átvágása és a gátak évtizedek alatt több tíz kilométerrel módosíthatják a hosszt. Ezért szerepel a Dunára 2850 és 2860 km, a Tiszára 966 és 977 km is.

Európa leghosszabb folyói

Európa leghosszabb folyója az oroszországi Volga, amely 3531 km hosszú, és Asztrahán alatt a Kaszpi-tengerbe ömlik. A második a Duna. A Volgáról, a Pó-ról, a Majnáról és más európai és tengerentúli folyókról a „Volga, Po, Majna: 8 folyó a Föld minden tájáról” kvízünkben kérdezünk.

Gyakori tévedések

„A Duna Magyarország leghosszabb folyója.” Csak a teljes hosszát tekintve. Magyarországon belül a Tisza szakasza hosszabb: 597 km a Duna 417 km-ével szemben.
„A Tisza Magyarországon ered.” Nem, Ukrajnában, a Fehér- és a Fekete-Tisza összefolyásánál.
„A Rába a Dunába ömlik.” Pontosabban a Duna mellékágába, a Mosoni-Dunába, Győrnél.
„Minden forrás ugyanazt a hosszt adja meg.” A Dráva hosszára például 695 és 749 km közötti értékek is szerepelnek.

Teszteld magad

Gyakorolni a „Megtalálod a Rába-parti várost a vaktérképen?” és a „Duna-parti iparváros a vaktérképen” napi feladatunkkal is tudsz.

Gyakori kérdések

Mi Magyarország leghosszabb folyója? Teljes hosszát tekintve a Duna, a magyarországi szakasz hosszát tekintve a Tisza.

Milyen hosszú a Duna? A KSH szerint 2860 km, ebből 417 km Magyarországon.

Milyen hosszú a Tisza? A KSH szerint 977 km, a Wikipédia szerint 966 km. Magyarországi szakasza 597 km.

Hol ered a Duna? Németországban, a Fekete-erdőben, Donaueschingennél.

Hol ered a Tisza? Ukrajnában, Rahó közelében.

Hány országon folyik át a Duna? Tíz ország területén folyik át vagy határán halad.

Mi Magyarország legnagyobb folyója? A vízhozamot tekintve a Duna: a torkolatánál átlagosan nagyjából 6500 m³/s víz folyik le, a Tiszán körülbelül 920 m³/s.

Melyik folyó folyik Szegeden? A Tisza, és a város mellett torkollik bele a Maros.

Kapcsolódó feladatok és oldalak

További földrajzi tudnivalók a Földrajz rovatban: Magyarország szomszédos országai, Magyarország megyéi és megyeszékhelyei, Magyarország hegységei, Balaton-parti települések, Európa országai és fővárosai.

Források

Írta: Popovics Ádám · Utoljára ellenőrizve: 2026. október 28.

Ne maradj le a kvízeinkről!

Elsők között a Google-ben Állítsd be egy kattintással Értesítés új kvízről A Google app szól