Irodalom kvíz: Lássuk, hány írót ismersz fel? Most kiderül, mennyire figyeltél az órán.
A magyar írók és költők műveit szinte mindenki ismeri valamennyire, az arcukat viszont már jóval kevesebben húznák rá biztosan a névre – és ez a kvíz pontosan erre a szakadékra játszik rá. Ismert szerzők portréit tesszük eléd, neked pedig nincs más dolgod, mint megmondani, ki néz vissza rád a képről.
Az arcképekkel ugyanis az a helyzet, hogy jórészt a tankönyvekből maradtak meg bennünk, vagyis mindenki ugyanazokat a portrékat látta, csak épp jó régen. Egy bajusz, egy szakáll vagy egy jellegzetes tekintet sokáig kitart az emlékezetben, a hozzá tartozó név viszont az évek alatt lassan elhalványul. Ez a kvíz épp ezért egyszerre irodalomóra és memóriajáték. Ha elakadsz egy fotónál, próbáld beazonosítani a korszakot, amit a viselet és a felvétel stílusa sugall, mert ezzel máris felére szűkül a mezőny. Az is jó fogódzó, ha felidézed, kiről készülhetett egyáltalán fénykép, és kiről csak festmény maradt az utókorra.
Share your Results:
Kvíz kérdések, helyes válaszok és magyarázatok
1. kép – Helyes válasz: Karinthy Frigyes
1887-ben született, 1938-ban halt meg, és nagyjából mindent kipróbált, amit tollal lehet: verset, novellát, drámát, humoreszket. A neve az Így írtok ti (1912) irodalmi paródiáival robbant be, a Tanár úr kérem (1916) diáktörténetei ma is tananyag, az Utazás a koponyám körül pedig a saját agydaganat-műtétjéről szól – ritka az ilyen elsőkezű orvosi-irodalmi beszámoló. A Nyugat körének egyik legélesebb elméje volt, tőle van a szállóige is: „minden másképp van”. A másik két név Déry és Zelk, de a képen Karinthy néz vissza.
2. kép – Helyes válasz: Babits Mihály
Szekszárdon született 1883-ban, és a Nyugat első nemzedékének egyik oszlopa lett, később a folyóirat főszerkesztője és a Baumgarten-díj kurátora – évekig ő döntött arról, ki kap a kor legrangosabb irodalmi támogatásából. Költő és műfordító egyszerre: Dante Isteni színjátékának magyar fordítása az ő munkája, a Jónás könyve (1938) a háború árnyékában íródott, az Esti kérdés pedig a magyar líra egyik legtöbbet elemzett verse. 1941-ben gégerák vitte el. Örkény és Móricz mellett őt keressük.
3. kép – Helyes válasz: Gárdonyi Géza
Ha valakinek gyerekkorában megvolt az Egri csillagok (1899), az félig már ismeri is: Gárdonyi Géza (1863–1922) írta, és tőle való A láthatatlan ember és az Ida regénye is. Prózaíró volt, nem költő – jó példa arra, miért pontosabb „írók és költők” kvízként gondolni a sorozatra. Élete második felét Egerben élte le, a vár tövében, a sírjára pedig a végakarata szerint csak ennyi került: „Csak a teste”. Radnóti és Vörösmarty a másik két lehetőség, a megfejtés Gárdonyi.
4. kép – Helyes válasz: Berzsenyi Dániel
Ez az egyik legrégebbi arc a mezőnyben, és nem véletlen: Berzsenyi Dániel 1776-ban született, jóval a fényképezés kora előtt, úgyhogy róla festmény maradt fenn. Somogyi birtokos gazdálkodó volt, akit Kazinczy Ferenc „fedezett fel” a magyar irodalom számára – niklai remeteként emlegetik. Az olyan ódái, mint A magyarokhoz vagy A közelítő tél („Hervad már ligetünk…”), a magyar klasszicista líra csúcsai. Csokonai és Kölcsey a másik két név, de itt Berzsenyi a jó válasz.
5. kép – Helyes válasz: Ady Endre
Ady Endre (1877–1919) a modern magyar líra nyitánya: az 1906-os Új versek kötettel egészen új hang lépett be az irodalomba, benne a Góg és Magóg fia vagyok én és a magyar Ugart ostorozó darabok. A nevéhez fűződik a Nyugat körüli irodalmi fordulat, a nagyváradi és párizsi évek, a Léda- majd Csinszka-szerelem. Arany János és Csáth Géza a másik két lehetőség, csakhogy a képen Ady van.
6. kép – Helyes válasz: Áprily Lajos
Ez a kérdés csavar egyet: sokan Jókaira vagy Fekete Istvánra tippelnek, pedig a jó válasz Áprily Lajos (1887–1967), eredeti nevén Jékely Lajos. Erdélyi költő és műfordító volt, az Erdélyi Helikon körének tagja, később a budapesti Baár–Madas gimnázium igazgatója; fia, Jékely Zoltán szintén költő lett. Csendes, természetközeli tájlíra jellemzi (Március), és tőle való Puskin Anyeginjének egyik nagy magyar fordítása. Kevésbé ismert arc – pont ezért ravasz a kérdés.
7. kép – Helyes válasz: Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső (1885–1936) az a ritka alkat, aki versben és prózában is a legnagyobbak közé tartozik. Szabadkán született, a Nyugat nemzedékéhez tartozott, és tőle való az Édes Anna, a Pacsirta, az Esti Kornél-novellák, valamint a Hajnali részegség című vers. A nyelv szépségének megszállottja volt, újságíróként is a stílus mestere. Juhász Gyula és Kazinczy a másik két név a listán, de a képen Kosztolányi néz vissza.
8. kép – Helyes válasz: Arany János
Arany János (1817–1882) a magyar epika mestere, Petőfi barátja és költőtársa, később a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A Toldi 1846-ban hozta meg neki az elismerést, a balladái – A walesi bárdok, Ágnes asszony, Szondi két apródja – iskolai törzsanyag, kései Őszikék-versei pedig a Margitszigeten születtek. A másik két lehetőség Mikszáth és József Attila, a helyes válasz Arany.
9. kép – Helyes kvíz válasz: Benedek Elek
Benedek Elek (1859–1929) „a nagy mesemondó” – a magyar gyermek- és meseirodalom klasszikusa, a Magyar mese- és mondavilág összeállítója, a Cimbora gyermeklap szerkesztője. A székelyföldi Kisbaconban élt, egy ideig országgyűlési képviselő is volt, és a hagyomány szerint az íróasztalánál, munka közben érte a halál. Mesegyűjtő és prózaíró, nem költő – megint egy név, ami miatt tágabban érdemes „íróknak és költőknek” nevezni a mezőnyt. Pilinszky és Reményik a két elterelő válasz, a megfejtés Benedek Elek.
10. kép – Helyes kvíz válasz: József Attila
József Attila (1905–1937) a 20. századi magyar líra egyik csúcsa, és rövid élete is legenda: a Tiszta szívvel című verse miatt Horger Antal tanácsolta el a szegedi egyetemről, amit később a Curriculum vitae-ben meg is írt. Az olyan versek, mint az Óda, a Mama, A Dunánál vagy az Eszmélet, a nyelv és a gondolat együttes teljesítményei. 1937-ben, Balatonszárszón, tragikus körülmények között hunyt el. Vörösmarty és Mikszáth a másik két név, de a képen József Attila van.
FAQ
Miről szól ez a kvíz? Egy képfelismerős kvíz a magyar irodalomból: tíz portrén a magyar költészet és próza ismert alakjait kell felismerned, mindegyiknél három névből kiválasztva a helyeset.
Kik a helyes válaszok, azaz kiket rejtenek a képek? Sorrendben: 1. Karinthy Frigyes, 2. Babits Mihály, 3. Gárdonyi Géza, 4. Berzsenyi Dániel, 5. Ady Endre, 6. Áprily Lajos, 7. Kosztolányi Dezső, 8. Arany János, 9. Benedek Elek, 10. József Attila.
Hány kérdésből áll a kvíz? Tíz kérdésből, mindegyikhez egy arckép és három válaszlehetőség tartozik, így összesen tíz írót vagy költőt kell azonosítanod.
Miért nehéz felismerni az írókat a képük alapján? Sok alkotót ugyanabban a korban, hasonló beállításban ábrázoltak, és többnyire a műveikre emlékszünk, nem az arcukra, ezért a ránézésre azonosítás valódi kihívás.
Hogyan lehet jól teljesíteni? Figyelj a korra és a jellegzetes vonásokra: a viselet, a bajusz vagy a szemüveg, és a fotó vagy festmény stílusa gyakran elárulja, melyik korszak alkotójáról van szó.
Hol találok még hasonló irodalmi kvízeket? A keresztlabda.hu Tudáspróba és Retro kvíz rovatában rendszeresen jelennek meg műveltségi és irodalmi feladványok.
