Irodalom Kvíz: Lefogadom, hogy a legszebb magyar versidézetek felénél fogalmad sincs, ki a költő!
A magyar irodalom telis-tele van gyönyörű, időtálló sorokkal, amelyeket lépten-nyomon idézgetünk, de vajon tényleg tudjuk, hogy kitől származnak? Ebben a legújabb kvízben tíz olyan ikonikus idézetet hoztunk el a legszebb hazai versekből, amikről mindenki azt hiszi, hogy kisujjból kirázza a szerzőjüket. Sokan előszeretettel dobálóznak ezekkel a klasszikus sorokkal, de amikor a konkrét költő nevét kellene rávágni, hirtelen beüt a teljes csend és a bizonytalanság. Most itt a lehetőség, hogy bebizonyítsd, te nem csak felszínesen ismered a hazai irodalmat, hanem pontosan tudod, kinek a tollából születtek ezek a felejthetetlen gondolatok.
A feladatod látszólag nagyon egyszerű: olvasd el a versrészleteket, és válaszd ki a megadott opciók közül a helyes alkotót. Bár az első néhány idézet talán még mosolyt csal az arcodra, a kvíz előrehaladtával garantáltan belefutsz majd olyan becsapós sorokba, amik alaposan megizzasztanak. Ne hagyd, hogy a hasonló stílusban alkotó költőink megtévesszenek, és koncentrálj erősen, ha nem akarsz csúnyán elhasalni ezen a kulturális teszten. Pörgesd végig a tíz kérdést, és lássuk, hány találatod lesz a végén – sikerül behúzni a hibátlan eredményt, vagy te is belezavarodsz a rímekbe?
Ha sikerült a végére érned, és még bírja az agyad a kiképzést, dobd be a megszerzett pontszámot a Kvízkuckó Facebook csoport üzenőfalára, és nézd meg, mit alkottak a többiek. Amennyiben az irodalmi fejtörő után is pörögnél még tovább, a Keresztlabda Tudáspróba rovat felületén számtalan további kőkemény kvíz vár rád a mindennapi agytornához. Amikor pedig egy kis vizuális lazításra vágysz az intellektuális kihívások után, egyszerűen csak kattints a Keresztlabda YouTube csatorna hivatkozására a legújabb videókért.
Nem elég álmodozni. Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, De elismerni kell! Nem elég sejteni, hogy milyen kor jön el; jövőnket - tudni kell!
Mint a Montblanc csucsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem, többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély.
Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember, úgy jöttem meg. Hej azóta húsz esztendő telt el, Megrakodva búval és örömmel... Húsz esztendő... az idő hogy lejár! "Cserebogár, sárga cserebogár!"
Sokat vétettem ellened, míg éltél, Nehéz adósság nyomja lelkemet, Nem tudtalak oly végtelen szeretni, Mint te szerettél, Mama, engemet.
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzs gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt.
Már vénülő kezemmel fogom meg a kezedet Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.
Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt S égi boldogsággal Fűszerezted azt.
A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti.
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
1. kérdés: Kinek a tollából származik ez a sor: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent nekem szülőhazám…”?
Helyes válasz: Radnóti Miklós
Magyarázó blokk: Ez a sor a Nem tudhatom… kezdetű vers nyitánya, amelyet Radnóti Miklós 1944-ben írt — alig egy évvel a halála előtt. A költő abban az időszakban alkotta, amikor már tudta, hogy zsidó származása miatt sorsa megpecsételődött. A vers különlegessége, hogy egyszerre vallomás és búcsú: Radnóti a szülőföldhoz való ragaszkodást és a pusztulás előérzetét szövi egybe benne. A mű ma a Petőfi Irodalmi Múzeum egyik legtöbbet idézett dokumentuma, és szerepel a Nemzeti Alaptantervben kötelező olvasmányként is. Radnótit 1944 novemberében Abda közelében lőtték agyon, és az általa teli írt Bori noteszt halála után, a tömegsírból ásták elő.
2. kérdés: „Már vénülő kezemmel fogom meg a kezedet / Már vénülő szememmel őrizem a szemedet.” — Kié ez a gyengéd, mégis szívszorító sor?
Helyes válasz: Babits Mihály
Magyarázó blokk: A Játszottál velem (más kiadásban Jön a vénasszonyok nyara) ciklus részeként ismert sorokról sokan gondolnák, hogy Ady Endre írta — az ő nevéhez fűzödik a legtöbb szerelmi-veszteség motívum a köznyelvben. Babits Mihály azonban a Nyugat folyóirat első nemzedékének egyik legkifinomultabb lírikusa volt, aki a klasszikus formát és a modern érzelmi mélységet egyedülálló módon ötvözte. Babits 1883-ban született, és 1941-ben halt meg torokrákban — utolsó éveiben már csak suttogni tudott, mégis alkotott. Ezt a töredéket maga Kosztolányi Dezső is a magyar líra legtisztább pillanatai közé sorolta.
3. kérdés: „Sokat vétettem ellened, míg éltél, / Nehéz adósság nyomja lelkemet…” — Melyik költő vallomása ez?
Helyes válasz: Füst Milán
Magyarázó blokk: A Mama című vers Füst Milán egyik legszemélyesebb alkotása, amelyet anyjának emléke ihlette. Füst Milán (1888–1967) a Nyugat folyóirat különleges, nehezen besorolható alakja volt: prózaíróként, drámaíróként és lírikosaként egyaránt maradandót alkotott, de sosem illett bele teljesen egyetlen irányzatba sem. A Mama azért olyan erős, mert nem a megszépített gyász, hanem a lelkifurdalás verse — a lírai én nem azt mondja, hogy elveszítette az anyját, hanem azt, hogy nem szerette eléggé, amíg lehetett. Ez az önvád teszi a verset máig érvényessé és fájóan valóságossá.
4. kérdés: „Kertem nárcisokkal / Végig ültetéd; / Csörgő patakokkal / Fáim éltetéd…” — Kinek köszönhetjük ezt az idilli képet?
Helyes válasz: Csokonai Vitéz Mihály
Magyarázó blokk: A sor A Reményhez című ódából való, amelyet Csokonai Vitéz Mihály Lilla elvesztése után, 1803 körül írt. Csokonai a felvilágosodás korának legszínesebb egyénisége volt a magyar irodalomban: debreceni diák, vándorköltő, és olyan valaki, aki Petőfi előtt egy egész évszázaddal teremtett népi hangot a magas lírában. A Reményhez a csalódott szerelem allegóriája — a Remény istennőjéhez szól, aki egykor szépnek mutatta a világot, aztán elvette azt. Csokonai 1805-ben halt meg, mindössze 32 évesen, de életműve a mai napig a középiskolai tananyag alapköve.
5. kérdés: „A gazda pedig mond egy szives jó estét… gondüző pipáját a tűzbe meríti.” — Melyik nagy epikus lírikustól való ez a falusi tabló?
Helyes válasz: Arany János
Magyarázó blokk: A részlet Arany János Családi kör (1851) című elbeszélő költeményéből való, amely a 19. századi magyar paraszti élet egyik legszebb irodalmi dokumentuma. Arany Nagyszalontán nőtt fel, és ez a vers nagyrészt saját gyermekkorának emlékeiből táplálkozik. A Családi kör különlegessége, hogy nem idealizál: a fáradt, porlepett homlokú gazdából az otthon melege hozza elő az embert. Arany János a Kisfaludy Társaság, majd az MTA főtitkára volt, és a Toldi-trilógiával vált a nemzeti eposz megteremtőjévé — de az ilyen kisebb, hétköznapi versei mutatják legjobban, mennyire értette az egyszerű emberek életét.
6. kérdés: „Szeretlek, mint anyját a gyermek… mint lángot a lélek, test a nyugalmat!” — Ki a szerzője ennek a lenyűgöző hasonlat-láncolatnak?
Helyes válasz: József Attila
Magyarázó blokk: Az Ódából (1933) való sorok József Attila talán legérettebb szerelmes versének részei. Az Óda különlegessége, hogy egyszerre szól konkrét nőhöz (Vágó Márta ihlette) és az emberi kötődés általános csodájához. József Attila itt nem egyszerűen hasonlatokat halmoz, hanem a szerelem biológiai, lélektani és kozmikus dimenzióit egyszerre ragadja meg. A verset sokan a 20. századi magyar líra csúcsteljesítményének tartják. Érdekesség: József Attila az Óda második strófájában olyan anatómiai pontossággal írja le a kedves testét, hogy kortársai eleinte meghökkentőnek találták — ma ez a naturalizmus a vers egyik legcsodáltabb vonása.
7. kérdés: „Mint a Montblanc csúcsán a jég / Minek nem árt se nap, se szél / Csöndes szívem, többé nem ég…” — Kié ez a jeges, fájdalmas sor?
Helyes válasz: Vajda János
Magyarázó blokk: A részlet Vajda János Húsz év múlva (1876) című verséből való. Vajda az egyik legkülönösebb és legméltatlanabbul elfelejtett alakja a 19. századi magyar lírának: sem Petőfi romantikájába, sem Arany klasszicizmusába nem illett bele teljesen, és ezért sokáig a perifériára szorult. A Húsz év múlva egy ifjúkori szerelem végső lecsengése — a Montblanc-hasonlat nem pózolás, hanem a megdermedt érzelmek tökéletes képe. Vajda Gina nevű szerelme visszautasította, és ez a nő aztán évtizedeken át kísértette a verseit. Petőfi után Vajda volt az, aki a magyar líra hangját a következő korszakra, Adyékra készítette elő.
8. kérdés: „Nem elég álmodozni. Egy nagy-nagy álom kell! / Nem elég megérezni, de elismerni kell!” — Kinek a sorai ezek?
Helyes válasz: Váci Mihály
Magyarázó blokk: Váci Mihály (1924–1970) a szocialista korszak egyik legszimpatikusabb és legsajátabb hangú magyar költője volt. Ez a vers — Nem elég — a 60-as évek egyik legemblematikusabb darabja: a szavaló verseny-kultúra révén egész generációk tudták könyv nélkül. Váci Nyíregyházán nőtt fel, munkáscsaládból, és ez a szociális érzékenység végig ott van a lírájában. Nem a politikai propaganda szócsöve volt, hanem egy hiteles, emberi hang — még akkor is, ha a korszellemmel sok ponton találkozott. Mindössze 46 éves volt, amikor meghalt, és neve ma is szerepel az általános iskolai olvasókönyvekben.
9. kérdés: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok / Még zöldel a nyárfa az ablak előtt / De látod amottan a téli világot? / Már hó takará el a bérci tetőt.” — Kinek a verse ez?
Helyes válasz: Petőfi Sándor
Magyarázó blokk: A Szeptember végén (1847) Petőfi Sándor egyik legismertebb és legszeretettebb lírai verse — és egyike azoknak, amelyeket a legtöbb ember téves szerzőnek tulajdonít, mert a természeti kép és az érzelmi töltet Arany Jánosra emlékeztet. Petőfi a verset Koltón írta, nemrég kötött házasságának boldogságában, mégis a tél képei már az elmúlás félelmét hozzák be. A vers szimmetriája — tavasz és tél, fiatalság és öregség, szeretet és féltékenység — a magyar líra egyik legkidolgozottabb kompozíciós remeke. Petőfi 1849-ben, Segesvárnál tűnt el, mindössze 26 évesen.
10. kérdés: „Úgy mentem el innen, mint kis gyermek / és mint meglett ember, úgy jöttem meg… Cserebogár, sárga cserebogár!” — Ki a szerzője?
Helyes válasz: Petőfi Sándor
Magyarázó blokk: A Szülőföldemen (1848) a Petőfi-életmű legmelegebb hangvételű darabjai közé tartozik — a hazatérés öröme és az eltelt húsz év melankóliája keveredik benne. A „cserebogár” refrén egy régi népdal visszhangja: Petőfi tudatosan kapcsolja össze a népi hagyományt a személyes emlékezettel, ami a népies-nemzeti iskola egyik alapvető eljárása. Sokan Móra Ferencnek tulajdonítják ezt a sort — valószínűleg azért, mert Móra prózájának is van hasonló alföldi nosztalgiája. De a sor Petőfié, és a vers a szülőföld-élmény egyik legautentikusabb irodalmi lenyomata a 19. századi magyar lírában.
FAQ
Ki írta a „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent…” kezdetű sort?
Radnóti Miklós. A Nem tudhatom… kezdetű vers 1944-ben született, utolsó alkotói korszakában, és a szülőföld iránti ragaszkodást a közelgő pusztulás tudatával szövi egybe.
Miben segít ez a kvíz, ha már ismerem a verseket?
Abban, hogy pontosan tudd, nem csak felismerd. Sok idézetet automatikusan „tudunk” — de a szerző nevét már korántsem mindig. Ez a kvíz éppen ezt a különbséget teszi láthatóvá, és közben egy csomó háttértörténetet is megtanulsz.
Miért keverik össze sokan Petőfit és Aranyt?
Mert mindketten a népies-nemzeti iskola meghatározó alakjai, és hasonló természeti képeket, alföldi hangulatot használnak. Petőfi a szenvedélyesebb, Arany a kiegyensúlyozottabb — de a stílusuk a csúcspillanatokban közelít egymáshoz.
Hány kérdésből áll a kvíz?
Tíz kérdésből. Minden kérdésben egy-egy idézetet kell a helyes szerzőhöz rendelni, három lehetséges válasz közül.
Hol olvashatok többet a szereplő költőkről?
A Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu) ingyenesen elérhető teljes életmű-gyűjteményeket tartalmaz, a Petőfi Irodalmi Múzeum (pim.hu) pedig kutatható adatbázissal és digitalizált kéziratoklkal várja az érdeklődőket.
Miért érdemes ilyen kvízeket kitölteni rendszeresen?
Mert az irodalmi memória — akárcsak bármely más tudás — karbantartást igényel. Egy rövid kvíz alatt felidézel, összekötsz és rögzítesz olyan összefüggéseket, amelyeket olvasás közben talán sosem tettél volna meg tudatosan.
