Történelem kvíz: Eltalálod a leghíresebb ütközetek győzteseit? Vagy kifog rajtad a hadtörténelem?
A történelemórákon rengeteg évszámot és csatát kellett bemagolnunk, amik egy idő után könnyen összefolynak az ember fejében. Egy jó történelmi kvíz kitöltése remek alkalom arra, hogy egy kicsit felfrissítsük a memóriánkat, és megnézzük, mi maradt meg az egykori iskolai tanulmányokból. Bár a leghíresebb hadvezérek nevei és a nagy birodalmak történetei sokszor megmaradnak, a konkrét ütközetek kimenetelére már sokkal nehezebb pontosan emlékezni felnőttként. Pedig az ókorban ezek a hatalmas összecsapások sokszor évszázadokra eldöntötték egy-egy térség sorsát, és a mai napig izgatják az emberek fantáziáját.
Ebben a feladatsorban tíz olyan híres ókori csatát szedtünk össze neked, amikről biztosan hallottál már legalább egyszer az életedben. A te dolgod mindössze annyi lesz, hogy a megadott lehetőségek közül kiválaszd azt az oldalt, amelyik végül győztesen került ki a harcból. Lehet, hogy egy jól ismert görög, római vagy éppen perzsa hadjárat végeredményére leszünk kíváncsiak, ami elsőre talán könnyűnek tűnik, de a hasonló nevű népek és a fordulatokkal teli események könnyen megzavarhatnak. Olvasd el figyelmesen a kérdéseket, támaszkodj a régi emlékeidre, és derítsd ki, sikerül-e összehoznod legalább azt a bűvös hét pontot a tízből!
Amikor a végére értél, gyere és oszd meg velünk az elért eredményedet a Kvízkuckó Facebook csoportban. Ha szívesen kitöltenél egy újabb játékos feladványt, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában kedvedre válogathatsz a legfrissebb kvízek közül. A komolyabb agymunka utáni levezetéshez pedig feltétlenül ajánljuk a Keresztlabda YouTube csatornáját is a legújabb szórakoztató videókért.
Kádesi csata (Kr.e. 1274)
A csata végül közel döntetlennel ért véget (Hettiták győzhettek volna, de nem használták ki a lehetőséget), de hosszú távon a Hettita Birodalom megerősödött, és jelentős területeket hódítottak el a csatában meggyengül Egyiptomtól.
Gaugamela csata (Kr.e.331)
Szalamiszi tengeri csata (Kr.e. 480)
Hirdetés
Plataia-i csata (Kr.e. 479)
Thermopülai csata (Kr.e. 480)
Marathóni csata (Kr.e.490)
Hirdetés
Pharszaloszi csata (Kr.e.48)
Karkemisi csata (Kr.e. 605)
Hadrianopolisi csata (Kr.u. 378)
Zámai csata (Kr.e.202)
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
1. kérdés: Marathóni csata (Kr. e. 490) — ki nyerte?
Helyes kvíz válasz: Athén
Magyarázó blokk: A marathóni csata az első perzsa hadjárat döntő ütközete volt, amelyben az athéni hadsereg — mindössze mintegy 10 000 hoplitával, milétoszi szövetségeseikkel kiegészülve — visszaverte Dátisz és Artaphrénész vezette közel 25 000 fős perzsa sereget. Az athéniak a klasszikus görög falanx-taktikát alkalmazták: a szárnyakat megerősítve, a középvonalat szándékosan gyengébbre hagyva bekerítették a perzsákat. Az ütközet nemcsak katonai győzelem volt — megerősítette az athéni demokrácia önbizalmát, és hosszú évtizedekre szimbolikus jelentőséget adott Athén nevének a görög világban. A csatáról elsőként Hérodotosz számol be a Historiai IX. könyvének előzményeként.
2. kérdés: Szalamiszi tengeri csata (Kr. e. 480) — ki nyerte?
Helyes kvíz válasz: A görög városállamok szövetsége
Magyarázó blokk: A szalamiszi csata a második perzsa hadjárat tengeri fordulópontja volt. Themisztoklész athéni sztratégosz cselt vetett be: hamis üzenetet küldött Xerxésznek, hogy a görög flotta megfutamodik — ezzel becsalta a hatalmas perzsa hajóhadat a szűk szalamiszi szorosba, ahol a görög háromevezősoros trirémák mozgékonysága óriási előnyt jelentett. A perzsa flotta súlyos vereséget szenvedett, Xerxész pedig személyesen figyelte a pusztulást a partról. A győzelem megakadályozta Görögország teljes leigázását, és megalapozta az athéni tengeri hatalmat. Az eseményt Aiszkhülosz is megörökítette a Perzsák című drámájában — ő maga részt vett az ütközetben.
3. kérdés: Gaugamelai csata (Kr. e. 331) — ki nyerte?
Helyes kvíz válasz: Nagy Sándor
Magyarázó blokk: A gaugamelai csata Nagy Sándor talán legzseniálisabb győzelme volt III. Dareiosz fölött. A perzsa király hatalmas, számbeli fölényben lévő sereget vonultatott fel (egyes becslések szerint 200 000 főt, bár a valós szám inkább 50–100 000 lehetett), és gondosan egyengette a harcteret — megkövetelte a terep lehengerelését, hogy szekerei akadálytalanul mozogjanak. Nagy Sándor mégis oblique taktikával, az úgynevezett „ferde ékkel” törte át a perzsa vonalat, személyesen vezetve a Kísérő lovasságot. Dareiosz ismét elmenekült, ami végleg megpecsételte a Perzsa Birodalom sorsát. A csata után Nagy Sándor Babilónt, Szúzát és Perszopoliszt is elfoglalta.
4. kérdés: Thermopülai csata (Kr. e. 480) — ki nyerte?
Helyes kvíz válasz: Xerxész perzsa uralkodó
Magyarázó blokk: A thermopülai csata a vesztes oldal erkölcsi győzelmeként vonult be a történelembe. Leónidász spártai király 300 spártaival és több ezer szövetségessel három napig tartotta fel Xerxész több százezres seregét a szűk hegyi szorosban — ám egy Ephialtész nevű helyi lakos elárulta a perzsáknak a szorost megkerülő ösvényt. Leónidász a seregének nagy részét visszaküldte, majd a maradék csapattal az utolsó pillanatig harcolt. A csata katonailag perzsa győzelem volt, de stratégiailag időt adott a görög flottának és seregeknek a szervezkedésre — Szalamisz és Plataia nélküle talán nem jött volna létre. A 300 spártai áldozata az európai kultúra egyik legerőteljesebb katonai mitológiájává vált.
5. kérdés: Zámai csata (Kr. e. 202) — ki nyerte?
Helyes kvíz válasz: Római Birodalom (Scipio Africanus)
Magyarázó blokk: A zámai csata a második pun háború lezárása volt, amelyben Publius Cornelius Scipio — akit a győzelem után Scipio Africanus névvel tüntettek ki — véglegesen legyőzte Hannibált, a kartágói hadvezért, aki addig veretlen volt itáliai hadjáratában. Scipio a saját csapdájára fordítva Hannibál elefánt-taktikáját nyitott folyosókat hagyott a falanxban, amelyeken az állatok átrohantak. A numídiai lovasság döntötte el a csatát Scipio oldalán, megismételve a cannae-i minta tükörképét. Hannibál maga is elismerte, hogy ez volt az egyetlen csata, amelyet elveszített. A zámai győzelem után Karthágó elveszítette tengeri hatalmát és függetlenségét — az út megnyílt Róma mediterrán hegemóniájához.
6. kérdés: Kádesi csata (Kr. e. 1274) — ki nyerte?
Helyes válasz: Döntetlen (közel egyforma veszteségek, de a hettita birodalom profitált jobban)
Magyarázó blokk: A Kádesi csata az emberiség első részletesen dokumentált ütközete — és az első ismert békeszerződés alapja. II. Ramszesz fáraó és II. Muvatallis hettita király hadai a szíriai Kádesnél csaptak össze. Ramszesz személyes bátorsága legendás volt — valóban bekerítették, és hősiesen küzdött —, de a csata döntetlen maradt: egyik fél sem tudta megsemmisíteni a másikat. A hosszú távú képet azonban a hettiták javára billentheti az, hogy megtartották befolyásukat az ütközet körzetében, és Ramszesz visszavonult. Kb. 16 évvel később, Kr. e. 1259-ben kötötték meg az Egyiptom–Hettita békét, amely az emberiség első fennmaradt nemzetközi szerződése — másolatai ma a New York-i ENSZ-székházban és az isztambuli Régészeti Múzeumban tekinthetők meg.
7. kérdés: Hadrianopolisi csata (Kr. u. 378) — ki nyerte?
Helyes válasz: Gót törzsek
Magyarázó blokk: A hadrianopolisi csata (a mai Edirne közelében, Törökországban) az egyik legsúlyosabb római vereség volt — és sokan a Nyugat-Római Birodalom összeomlásának kezdőpontjaként tartják számon. I. Valens kelet-római császár megtámadta a duna menti gót törzseket, mielőtt a teljes birodalmi sereg összegyűlt volna — és a gót lovasság váratlan visszatérése bekerítette a római gyalogságot. Maga Valens is életét vesztette az ütközetben (feltehetőleg egy égő házban halt meg). A vereség megmutatta, hogy a Birodalom már nem képes feltartóztatni a barbár törzseket, és megágyazott a következő évszázad folyamatainak. Edward Gibbon A Római Birodalom hanyatlása és bukása c. művében kulcseseményként tárgyalja.
8. kérdés: Pharszaloszi csata (Kr. e. 48) — ki nyerte?
Helyes válasz: Julius Caesar
Magyarázó blokk: A pharszaloszi csata (a mai Görögország területén, Thesszáliában) a római polgárháború döntő ütközete volt Julius Caesar és Gnaeus Pompeius Magnus között. Pompeius számbeli fölénnyel rendelkezett — kb. 45 000 gyalogossal és 7 000 lovassal szemben Caesar 22 000 gyalogosát és 1 000 lovasát —, ám Caesar tapasztalt veteránjai és taktikai zseniális reagálása (a lovasság ellen bevetett hatodik sor gyalogosok) megfordította a csatát. Pompeius Egyiptomba menekült, ahol meggyilkolták. Caesar győzelme megnyitotta az utat az egyeduralom felé — bár az általa kiváltott politikai feszültség majd az Ides of March, Kr. e. 44-ben az életébe kerül.
9. kérdés: Plataia-i csata (Kr. e. 479) — ki nyerte?
Helyes válasz: Görög városállamok szövetsége
Magyarázó blokk: A plataia-i csata a második perzsa hadjárat utolsó szárazföldi ütközete volt, és végleg kizárta a perzsákat a görög szárazföldről. Mardonius perzsa hadvezér Boiótiában, Plataia közelében próbált döntést kierőszakolni, de a spártai nehézgyalogság és a görög szövetségesek összehangolt ellentámadása szétszórta a perzsa sereget. Mardonius maga is elesett az ütközetben. A Szalamisz–Plataia kettős győzelem tette le az alapját annak az önbizalomnak, amely az athéni aranykor — Periklész kora, a Parthenon, a klasszikus filozófia — előtt nyitott utat. Hérodotosz szerint ez a két csata együtt mentette meg a görög civilizációt.
10. kérdés: Karkemisi csata (Kr. e. 605) — ki nyerte?
Helyes válasz: II. Nabú-kudurri-uszur (Nebukadnezár), babiloni trónörökös
Magyarázó blokk: A karkemisi csata (az Eufrátesz menti Karkemis, a mai Dél-Törökország területén) az ókori Közel-Kelet geopolitikai átrendeződésének egyik legfontosabb pillanata volt. II. Nékó egyiptomi fáraó megpróbálta megtartani befolyását a szíriai területeken, de II. Nabú-kudurri-uszur (a Bibliában Nebukadnezár) döntő győzelmet aratott, és Egyiptomot kiszorította a Levantéból. Az ütközet véglegesen lezárta az asszír birodalom utolsó kísérletét is az újraszerveződésre — a babiloni hegemónia ezzel megszilárdult az egész Termékeny Félhold felett. A csata bibliai forrásokban is megjelenik (Jeremiás 46:2), és a babiloni fogság előzményeként tartják számon.
FAQ
Ki nyerte a Szalamiszi tengeri csatát?
A görög városállamok szövetsége nyerte, Themisztoklész athéni sztratégosz vezetésével. A szűk szorosba csalt perzsa flottát a görög háromevezősorosok szétverték Kr. e. 480-ban — ez volt a második perzsa hadjárat tengeri fordulópontja.
Melyik kvízkérdés a legmeglepőbb?
Sokan a thermopülai csatánál tévesztenek — ösztönösen a spártaiakat jelölik győztesnek, holott azt katonailag Xerxész nyerte. A valódi győzelem erkölcsi, nem hadi volt: a 300 spártai áldozata időt szerzett Görögországnak.
Hány csatából áll ez a kvíz?
A kvíz tíz csatát ölel fel Kr. e. 1274-től Kr. u. 378-ig, a Kádesi csatától a Hadrianopolisi ütközetig — az emberiség legrégebbi dokumentált csatájától az antikvitás egyik utolsó nagy fordulópontjáig.
Miért fontos a Kádesi csata?
Mert ez az emberiség első részletesen dokumentált ütközete és az első ismert nemzetközi békeszerződés előzménye. Az egyiptomi–hettita béke Kr. e. 1259-ből máig fennmaradt — másolatát az ENSZ New York-i székházában is őrzik.
Hogyan halt meg Julius Caesar ellenfele, Pompeius?
Pompeius a pharszaloszi vereség után Egyiptomba menekült, ahol Ptolemaiosz XIII. parancsára meggyilkolták — az egyiptomiak így próbálták elnyerni Caesar kegyét. Caesar állítólag könnyezett, amikor hozták a fejét.
Hol zajlott a Hadrianopolisi csata?
A mai Edirne (Törökország) közelében, Kr. u. 378-ban. A gótok győztek, maga I. Valens kelet-római császár is életét veszítette — sokan ezt tekintik a Nyugat-Római Birodalom agóniája kezdőpontjának.
