Történelem kvíz: Eltalálod a leghíresebb ütközetek győzteseit? Vagy kifog rajtad a hadtörténelem?
A történelemórákon rengeteg évszámot és csatát kellett bemagolnunk, amik egy idő után könnyen összefolynak az ember fejében. Egy jó történelmi kvíz kitöltése remek alkalom arra, hogy egy kicsit felfrissítsük a memóriánkat, és megnézzük, mi maradt meg az egykori iskolai tanulmányokból. Bár a leghíresebb hadvezérek nevei és a nagy birodalmak történetei sokszor megmaradnak, a konkrét ütközetek kimenetelére már sokkal nehezebb pontosan emlékezni felnőttként. Pedig az ókorban ezek a hatalmas összecsapások sokszor évszázadokra eldöntötték egy-egy térség sorsát, és a mai napig izgatják az emberek fantáziáját.
Ebben a feladatsorban tíz olyan híres ókori csatát szedtünk össze neked, amikről biztosan hallottál már legalább egyszer az életedben. A te dolgod mindössze annyi lesz, hogy a megadott lehetőségek közül kiválaszd azt az oldalt, amelyik végül győztesen került ki a harcból. Lehet, hogy egy jól ismert görög, római vagy éppen perzsa hadjárat végeredményére leszünk kíváncsiak, ami elsőre talán könnyűnek tűnik, de a hasonló nevű népek és a fordulatokkal teli események könnyen megzavarhatnak. Olvasd el figyelmesen a kérdéseket, támaszkodj a régi emlékeidre, és derítsd ki, sikerül-e összehoznod legalább azt a bűvös hét pontot a tízből!
Amikor a végére értél, gyere és oszd meg velünk az elért eredményedet a Kvízkuckó Facebook csoportban. Ha szívesen kitöltenél egy újabb játékos feladványt, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában kedvedre válogathatsz a legfrissebb kvízek közül. A komolyabb agymunka utáni levezetéshez pedig feltétlenül ajánljuk a Keresztlabda YouTube csatornáját is a legújabb szórakoztató videókért.
Marathóni csata (Kr.e.490)
Kádesi csata (Kr.e. 1274)
A csata végül közel döntetlennel ért véget (Hettiták győzhettek volna, de nem használták ki a lehetőséget), de hosszú távon a Hettita Birodalom megerősödött, és jelentős területeket hódítottak el a csatában meggyengül Egyiptomtól.
Szalamiszi tengeri csata (Kr.e. 480)
Hirdetés
Pharszaloszi csata (Kr.e.48)
Thermopülai csata (Kr.e. 480)
Karkemisi csata (Kr.e. 605)
Hirdetés
Gaugamela csata (Kr.e.331)
Zámai csata (Kr.e.202)
Hadrianopolisi csata (Kr.u. 378)
Plataia-i csata (Kr.e. 479)
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
1. kérdés: Marathóni csata (Kr. e. 490) — ki nyerte?
Helyes kvíz válasz: Athén
Magyarázó blokk: A marathóni csata az első perzsa hadjárat döntő ütközete volt, amelyben az athéni hadsereg — mindössze mintegy 10 000 hoplitával, milétoszi szövetségeseikkel kiegészülve — visszaverte Dátisz és Artaphrénész vezette közel 25 000 fős perzsa sereget. Az athéniak a klasszikus görög falanx-taktikát alkalmazták: a szárnyakat megerősítve, a középvonalat szándékosan gyengébbre hagyva bekerítették a perzsákat. Az ütközet nemcsak katonai győzelem volt — megerősítette az athéni demokrácia önbizalmát, és hosszú évtizedekre szimbolikus jelentőséget adott Athén nevének a görög világban. A csatáról elsőként Hérodotosz számol be a Historiai IX. könyvének előzményeként.
2. kérdés: Szalamiszi tengeri csata (Kr. e. 480) — ki nyerte?
Helyes kvíz válasz: A görög városállamok szövetsége
Magyarázó blokk: A szalamiszi csata a második perzsa hadjárat tengeri fordulópontja volt. Themisztoklész athéni sztratégosz cselt vetett be: hamis üzenetet küldött Xerxésznek, hogy a görög flotta megfutamodik — ezzel becsalta a hatalmas perzsa hajóhadat a szűk szalamiszi szorosba, ahol a görög háromevezősoros trirémák mozgékonysága óriási előnyt jelentett. A perzsa flotta súlyos vereséget szenvedett, Xerxész pedig személyesen figyelte a pusztulást a partról. A győzelem megakadályozta Görögország teljes leigázását, és megalapozta az athéni tengeri hatalmat. Az eseményt Aiszkhülosz is megörökítette a Perzsák című drámájában — ő maga részt vett az ütközetben.
3. kérdés: Gaugamelai csata (Kr. e. 331) — ki nyerte?
Helyes kvíz válasz: Nagy Sándor
Magyarázó blokk: A gaugamelai csata Nagy Sándor talán legzseniálisabb győzelme volt III. Dareiosz fölött. A perzsa király hatalmas, számbeli fölényben lévő sereget vonultatott fel (egyes becslések szerint 200 000 főt, bár a valós szám inkább 50–100 000 lehetett), és gondosan egyengette a harcteret — megkövetelte a terep lehengerelését, hogy szekerei akadálytalanul mozogjanak. Nagy Sándor mégis oblique taktikával, az úgynevezett „ferde ékkel” törte át a perzsa vonalat, személyesen vezetve a Kísérő lovasságot. Dareiosz ismét elmenekült, ami végleg megpecsételte a Perzsa Birodalom sorsát. A csata után Nagy Sándor Babilónt, Szúzát és Perszopoliszt is elfoglalta.
4. kérdés: Thermopülai csata (Kr. e. 480) — ki nyerte?
Helyes kvíz válasz: Xerxész perzsa uralkodó
Magyarázó blokk: A thermopülai csata a vesztes oldal erkölcsi győzelmeként vonult be a történelembe. Leónidász spártai király 300 spártaival és több ezer szövetségessel három napig tartotta fel Xerxész több százezres seregét a szűk hegyi szorosban — ám egy Ephialtész nevű helyi lakos elárulta a perzsáknak a szorost megkerülő ösvényt. Leónidász a seregének nagy részét visszaküldte, majd a maradék csapattal az utolsó pillanatig harcolt. A csata katonailag perzsa győzelem volt, de stratégiailag időt adott a görög flottának és seregeknek a szervezkedésre — Szalamisz és Plataia nélküle talán nem jött volna létre. A 300 spártai áldozata az európai kultúra egyik legerőteljesebb katonai mitológiájává vált.
5. kérdés: Zámai csata (Kr. e. 202) — ki nyerte?
Helyes kvíz válasz: Római Birodalom (Scipio Africanus)
Magyarázó blokk: A zámai csata a második pun háború lezárása volt, amelyben Publius Cornelius Scipio — akit a győzelem után Scipio Africanus névvel tüntettek ki — véglegesen legyőzte Hannibált, a kartágói hadvezért, aki addig veretlen volt itáliai hadjáratában. Scipio a saját csapdájára fordítva Hannibál elefánt-taktikáját nyitott folyosókat hagyott a falanxban, amelyeken az állatok átrohantak. A numídiai lovasság döntötte el a csatát Scipio oldalán, megismételve a cannae-i minta tükörképét. Hannibál maga is elismerte, hogy ez volt az egyetlen csata, amelyet elveszített. A zámai győzelem után Karthágó elveszítette tengeri hatalmát és függetlenségét — az út megnyílt Róma mediterrán hegemóniájához.
6. kérdés: Kádesi csata (Kr. e. 1274) — ki nyerte?
Helyes válasz: Döntetlen (közel egyforma veszteségek, de a hettita birodalom profitált jobban)
Magyarázó blokk: A Kádesi csata az emberiség első részletesen dokumentált ütközete — és az első ismert békeszerződés alapja. II. Ramszesz fáraó és II. Muvatallis hettita király hadai a szíriai Kádesnél csaptak össze. Ramszesz személyes bátorsága legendás volt — valóban bekerítették, és hősiesen küzdött —, de a csata döntetlen maradt: egyik fél sem tudta megsemmisíteni a másikat. A hosszú távú képet azonban a hettiták javára billentheti az, hogy megtartották befolyásukat az ütközet körzetében, és Ramszesz visszavonult. Kb. 16 évvel később, Kr. e. 1259-ben kötötték meg az Egyiptom–Hettita békét, amely az emberiség első fennmaradt nemzetközi szerződése — másolatai ma a New York-i ENSZ-székházban és az isztambuli Régészeti Múzeumban tekinthetők meg.
7. kérdés: Hadrianopolisi csata (Kr. u. 378) — ki nyerte?
Helyes válasz: Gót törzsek
Magyarázó blokk: A hadrianopolisi csata (a mai Edirne közelében, Törökországban) az egyik legsúlyosabb római vereség volt — és sokan a Nyugat-Római Birodalom összeomlásának kezdőpontjaként tartják számon. I. Valens kelet-római császár megtámadta a duna menti gót törzseket, mielőtt a teljes birodalmi sereg összegyűlt volna — és a gót lovasság váratlan visszatérése bekerítette a római gyalogságot. Maga Valens is életét vesztette az ütközetben (feltehetőleg egy égő házban halt meg). A vereség megmutatta, hogy a Birodalom már nem képes feltartóztatni a barbár törzseket, és megágyazott a következő évszázad folyamatainak. Edward Gibbon A Római Birodalom hanyatlása és bukása c. művében kulcseseményként tárgyalja.
8. kérdés: Pharszaloszi csata (Kr. e. 48) — ki nyerte?
Helyes válasz: Julius Caesar
Magyarázó blokk: A pharszaloszi csata (a mai Görögország területén, Thesszáliában) a római polgárháború döntő ütközete volt Julius Caesar és Gnaeus Pompeius Magnus között. Pompeius számbeli fölénnyel rendelkezett — kb. 45 000 gyalogossal és 7 000 lovassal szemben Caesar 22 000 gyalogosát és 1 000 lovasát —, ám Caesar tapasztalt veteránjai és taktikai zseniális reagálása (a lovasság ellen bevetett hatodik sor gyalogosok) megfordította a csatát. Pompeius Egyiptomba menekült, ahol meggyilkolták. Caesar győzelme megnyitotta az utat az egyeduralom felé — bár az általa kiváltott politikai feszültség majd az Ides of March, Kr. e. 44-ben az életébe kerül.
9. kérdés: Plataia-i csata (Kr. e. 479) — ki nyerte?
Helyes válasz: Görög városállamok szövetsége
Magyarázó blokk: A plataia-i csata a második perzsa hadjárat utolsó szárazföldi ütközete volt, és végleg kizárta a perzsákat a görög szárazföldről. Mardonius perzsa hadvezér Boiótiában, Plataia közelében próbált döntést kierőszakolni, de a spártai nehézgyalogság és a görög szövetségesek összehangolt ellentámadása szétszórta a perzsa sereget. Mardonius maga is elesett az ütközetben. A Szalamisz–Plataia kettős győzelem tette le az alapját annak az önbizalomnak, amely az athéni aranykor — Periklész kora, a Parthenon, a klasszikus filozófia — előtt nyitott utat. Hérodotosz szerint ez a két csata együtt mentette meg a görög civilizációt.
10. kérdés: Karkemisi csata (Kr. e. 605) — ki nyerte?
Helyes válasz: II. Nabú-kudurri-uszur (Nebukadnezár), babiloni trónörökös
Magyarázó blokk: A karkemisi csata (az Eufrátesz menti Karkemis, a mai Dél-Törökország területén) az ókori Közel-Kelet geopolitikai átrendeződésének egyik legfontosabb pillanata volt. II. Nékó egyiptomi fáraó megpróbálta megtartani befolyását a szíriai területeken, de II. Nabú-kudurri-uszur (a Bibliában Nebukadnezár) döntő győzelmet aratott, és Egyiptomot kiszorította a Levantéból. Az ütközet véglegesen lezárta az asszír birodalom utolsó kísérletét is az újraszerveződésre — a babiloni hegemónia ezzel megszilárdult az egész Termékeny Félhold felett. A csata bibliai forrásokban is megjelenik (Jeremiás 46:2), és a babiloni fogság előzményeként tartják számon.
FAQ
Ki nyerte a Szalamiszi tengeri csatát?
A görög városállamok szövetsége nyerte, Themisztoklész athéni sztratégosz vezetésével. A szűk szorosba csalt perzsa flottát a görög háromevezősorosok szétverték Kr. e. 480-ban — ez volt a második perzsa hadjárat tengeri fordulópontja.
Melyik kvízkérdés a legmeglepőbb?
Sokan a thermopülai csatánál tévesztenek — ösztönösen a spártaiakat jelölik győztesnek, holott azt katonailag Xerxész nyerte. A valódi győzelem erkölcsi, nem hadi volt: a 300 spártai áldozata időt szerzett Görögországnak.
Hány csatából áll ez a kvíz?
A kvíz tíz csatát ölel fel Kr. e. 1274-től Kr. u. 378-ig, a Kádesi csatától a Hadrianopolisi ütközetig — az emberiség legrégebbi dokumentált csatájától az antikvitás egyik utolsó nagy fordulópontjáig.
Miért fontos a Kádesi csata?
Mert ez az emberiség első részletesen dokumentált ütközete és az első ismert nemzetközi békeszerződés előzménye. Az egyiptomi–hettita béke Kr. e. 1259-ből máig fennmaradt — másolatát az ENSZ New York-i székházában is őrzik.
Hogyan halt meg Julius Caesar ellenfele, Pompeius?
Pompeius a pharszaloszi vereség után Egyiptomba menekült, ahol Ptolemaiosz XIII. parancsára meggyilkolták — az egyiptomiak így próbálták elnyerni Caesar kegyét. Caesar állítólag könnyezett, amikor hozták a fejét.
Hol zajlott a Hadrianopolisi csata?
A mai Edirne (Törökország) közelében, Kr. u. 378-ban. A gótok győztek, maga I. Valens kelet-római császár is életét veszítette — sokan ezt tekintik a Nyugat-Római Birodalom agóniája kezdőpontjának.
