Irodalom feladat: „Letészem a…” – ezt a szót meglepően sokan eltévesztik
Arany János 1850-ben írta ezt a verset, és szinte mindenki találkozott vele az iskolában irodalom órában. Épp ezért csúszik meg rajta annyi ember: úgy érezzük, tudjuk, aztán mégsem jön. A kezdősor hiányzó szava nem a „toll” és nem a „könyv”, hanem valami más, a lírai költészet egy sokkal régebbi jelképe, amelyet Arany tudatosan választott, nem véletlenül.
Ami kevésbé ismert: a vers keletkezésekor Arany nemcsak a szabadságharc bukását gyászolta, hanem Petőfit is. A kettő egyszerre tört rá, és ebből a kettős veszteségből született az a sor, amellyel a mai feladat indul. Ha ezt tartod fejben, a helyes válasz azonnal kattanni fog.
Ha ráéreztél a kvízhangulatra, nézz körül a többi feladatunk között is, minden nap van új. A YouTube-csatornánkon pedig videós formában is megtalálod a legjobb fejtörőket.
Ki tudod egészíteni?
Share your Results:
Megoldás és magyarázat
A helyes irodalom feladat válasz: lantot.
A teljes sor: „Letészem a lantot.”
A lant az ókori görög irodalom lírától kezdve a költészet jelképe, maga a „líra” szó is egy húros hangszerből ered. Arany ezt a hagyományt idézte meg tudatosan: nem csupán azt mondta, hogy „nem írok többet”, hanem azt is, hogy visszaad valamit, ami az egész európai költői örökséghez tartozik. Ez a gesztus sokkal nagyobb, mint egy egyszerű lemondás.
Hol csúszik el a legtöbben? A „tollat” nagyon csábító válasz – és nem véletlenül. A toll az írás köznapi, kézzelfogható eszköze, amit mindenki ismer. Épp ez a baj: Arany nem köznapi gesztust tett. Aki a „tollat” választja, az ösztönösen modernizálja a verset – és épp a lényegét ejti el.
Az „aha-élmény”: A vers végleg búcsúnak tűnik, de Arany nem hallgatott el. Évtizedekkel később, már akadémiai titkárként, szinte titokban kezdett el újra írni – ezek lettek az Őszikék, a magyar líra egyik legcsodálatosabb késői termése. A lantot tehát letette – de csak addig, amíg senki sem figyelt.
