Napi irodalom feladat: Föl-földobott kő, kötelező volt, de tudod, kinek a tolla?
Egy kődarab száll felfelé, aztán elkerülhetetlenül visszahull a földre – ez az egyszerű fizikai kép lett a magyar líra egyik legemlékezetesebb hazaszeretet-szimbóluma. Az irodalom feladat mai hőse egy olyan vers, amelyet generációk tanultak kötelezőként, mégis sokak számára homályos, hogy pontosan melyik gigász alkotó soraiból idéztünk. A Nyugat első nagy nemzedékének három meghatározó alakja kínálkozik válaszként, de csak egyikük sajátja ez a különleges, ismétlődő képalkotásmód.
A feladványban szereplő sorok a messzi tájakra vágyó, mégis szülőföldjéhez visszarántott ember örök kettősségét ábrázolják. A verset áthatja egyfajta elkerülhetetlenség: hiába vonzza a költőt a nyugati világ fénye, a gravitáció törvénye alól nincs menekvés. Ismered a vers keletkezésének körülményeit, a szerző jellegzetes szimbolista stílusjegyeit – és persze azt, hogy ki írta? Teszteld a tudásodat!
Nagyon sokféle irodalom kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.
Ki a szerző?
Share your Results:
GYIK
1. Ki írta a „Föl-földobott kő” kezdetű verset?
A helyes válasz Ady Endre. A vers teljes címe A föl-földobott kő, és 1909-ben jelent meg a Szeretném, ha szeretnének kötetben.
2. Miről szól ez az irodalom feladat alapjául szolgáló költemény?
A vers a hazaszeretet és a honvágy kettős érzéséről szól: a költő a levegőbe dobott kőhöz hasonlítja önmagát, akit – bármerre járjon a világban – mindig visszahúz a szülőföldje, akárcsak a gravitáció a követ.
3. Miért tévesztik össze sokan Babits Mihály vagy Juhász Gyula verseivel?
Mindhárom költő a Nyugat folyóirat első nemzedékéhez tartozott, és mind írt mélyen filozofikus, hazafias tematikájú lírát. Ady Endre stílusát azonban az ismétlődő, szimbolista képalkotás és az erőteljes, szenvedélyes hang különbözteti meg a többiektől.
4. Mikor és melyik kötetben jelent meg a vers?
Ady Endre 1909-ben írta, és a Szeretném, ha szeretnének című kötetbe került. Ebben az időszakban a költő már többször megjárta Párizst, és különösen érzékenyen tapasztalta a Nyugat vonzása és a hazai valóság közötti feszültséget.
5. Hogyan épül fel a vers fő metaforája?
A gravitáció fizikai törvényét emeli szimbolikus síkra: ahogy a feldobott kő szükségszerűen visszahullik, úgy tér vissza a messzire szakadt ember is a szülőföldjére. Az ismétlődés („föl-földobott”) maga is ezt a visszatérő kényszert érzékelteti.
6. Hol találok hasonló napi irodalom feladatokat?
A keresztlabda.hu Irodalom rovatában minden nap friss versfelismerős és szerzőazonosítós fejtörőkkel várjuk az irodalom szerelmeseit – érdemes rendszeresen visszatérni!
