Irodalom kvíz: Emlékszel még az iskolás tananyagra? Lássuk, meglesz-e a 7 pont?
Az iskolai magyarórákon nemcsak kötelező olvasmányokat bújtunk, hanem megismerkedtünk a nyelv gyönyörű játékaival is. Egy ilyen irodalmi kvíz nagyszerűen felfrissíti azokat az emlékeket, amikor a stíluseszközöket és a különböző alakzatokat elemeztük a padsorokban. Vajon emlékszel még arra, hogy pontosan mi fán terem az alliteráció, hogyan működik a megszemélyesítés, vagy mi a titka egy igazán találó hasonlatnak? A magyar nyelv hihetetlenül gazdag ezekben a képi és nyelvi eszközökben, amelyeket a mindennapi beszédben is gyakran használunk, sokszor teljesen tudat alatt. Ebben a feladatsorban tíz olyan mondatot hoztunk, ahol a te feladatod lesz kitalálni, milyen eszközt rejtettünk el bennük.
A legegyszerűbb hasonlatok felismerése valószínűleg a legtöbb embernek azonnal megy, hiszen ezek szinte adják magukat. Egy alapos nyelvi teszt azonban mindig tartogat becsapós kérdéseket a gyanútlan kitöltők számára. Vajon kapásból eszedbe jut a helyes válasz, amikor egy bonyolultabb metafora vagy egy finom költői túlzás bújik meg a mondatban? Esetleg megállít egy pillanatra, amikor az egymáshoz nagyon hasonló kifejezőeszközök között kell különbséget tenned a megadott opciók alapján? Sokan azonnal rávágják a hibás megoldást a kapkodás miatt, pedig a szavak összecsengése és a mondat jelentése sok mindent elárul a helyes válaszról. Egy kis logikával és nyelvi érzékkel ez a feladatsor is simán lehozható hibátlanra. Mutasd meg a barátoknak, mekkora mestere vagy a szavaknak.
Ha szeretsz ilyen elgondolkodtató nyelvi témákon agyalni és szívesen dumálnál a költői eszközökről másokkal, ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoportunkba! Odabent egy nagyszerű közösség vár, és minden napra jut valami új kvíz a tagoknak. Ha pedig rögtön pörgetnéd tovább a kérdéseket, a tudáspróba rovatunkban rengeteg izgalmas tesztet találsz. Ha inkább pihennél a fárasztó agytorna után, a Keresztlabda YouTube csatornája is nyitva áll előtted egy kis videózásra.
Milyen nelvi eszközt használok ebben a mondatban? "Sári és Sanyi sok sikamlós siklót látott sütkérezni a Siónál."
Milyen nelvi eszközt használok ebben a mondatban? "Millió órát ácsorogtam a sorban, amíg végre sorra kerültem."
Milyen képi kifejezés ez? "A fa ágai táncra perdültek a szélben."
Milyen átvitt értelemben vett nyelvi eszközt használ ez a mondat? "Madár volt, leugrott a hintáról, majd a levegőben vitorlázott, amíg lágyan le nem szállt a faforgácsra."
Milyen nyelvi eszközt használ a mondat első szava? "Bumm!" – kiáltotta, miután elsütötte a fegyverét."
Linda óriás garnélarákot rendelt. Milyen nyelvi eszközre példa az "óriás garnélarák" kifejezés?
Két teljesen ellentétes szó egy kifejezésben; az "óriás" egy olyan melléknév, amely valami szokatlanul nagyot ír le, míg a "garnélarák" egészen kis méretű dolgog.
"A dobok olyanok voltak, mint egy mennydörgés." Milyen átvitt értelmű nyelvezetet használ ez a mondat?
"A mérges férje a a kocsmában a botjával hadonászott a kocsmáros felé." Milyen költői eszközt használ a mondat?
"Csináld meg az ágyat!" - mondta a lányának. Milyen nyelvi eszközt használunk itt?
Az idióma olyan kifejezés, amely nem pontosan azt jelenti, amit mond. Amikor azt mondjuk, hogy "csináld meg az ágyat", nem azt jelenti, hogy "építsd vagy készítsd el az ágyat", hanem azt, hogy "ágyazz be".
Milyen nyelvhasználati forma ez? "Nincs fájdalom, nincs nyereség."
Share your Results:
Kérdések
1. kérdés – Milyen nyelvi eszközt használok ebben a mondatban? „Sári és Sanyi sok sikamlós siklót látott sütkérezni a Siónál.” Helyes válasz: Alliteráció Az alliteráció olyan stilisztikai eszköz, amelyben egymást követő szavak azonos hanggal vagy betűvel kezdődnek. Ez a mondat szinte minden szava „s” betűvel indul, ami különleges zeneiséget és ritmust ad a szövegnek – épp ezért kedvelt megoldás a költészetben és a reklámnyelvben egyaránt.
2. kérdés – Milyen nyelvi eszközt használok ebben a mondatban? „Millió órát ácsorogtam a sorban, amíg végre sorra kerültem.” Helyes válasz: Túlzás (hiperbola) A hiperbola szándékos eltúlzása valamilyen érzésnek vagy helyzetnek, amelyet az olvasó azonnal átérez, hiszen senki sem állt valóban millió óráig sorban. A mindennapi beszédben is sűrűn előfordul ez a képi kifejezés, különösen panaszkodáskor.
3. kérdés – Milyen képi kifejezés ez? „A fa ágai táncra perdültek a szélben.” Helyes válasz: Megszemélyesítés A megszemélyesítés emberi tulajdonságot vagy cselekvést ruház élettelen tárgyakra vagy természeti jelenségekre. A „táncra perdültek” kifejezés emberi mozgást vetít a faágakra, ezáltal elevenné és érzelmessé teszi a képet.
4. kérdés – Milyen átvitt értelmű eszközt használ ez a mondat? „Madár volt, leugrott a hintáról, majd a levegőben vitorlázott, amíg lágyan le nem szállt a faforgácsra.” Helyes válasz: Metafora A metafora nem „olyan, mint” valamit mond – hanem egyenesen azzá teszi az alanyt. A gyereket nem madárhoz hasonlítja a mondat, hanem madárrá lényegíti át, és ez sokkal erőteljesebb képet kelt, mint egy hasonlat.
5. kérdés – Milyen nyelvi eszközt használ a mondat első szava? „Bumm!” – kiáltotta, miután elsütötte a fegyverét. Helyes válasz: Hangutánzás (onomatopoeia) A hangutánzó szavak a hangzásukkal idézik fel azt a hangot, amelyet jelölnek. A „bumm” tökéletes példa erre: kimondva szinte hallani a robbanást. A képregények és a gyermekkönyvek különösen bővelkednek ilyen szóalkotásokban.
6. kérdés – Linda óriás garnélarákot rendelt. Milyen nyelvi eszközre példa az „óriás garnélarák” kifejezés? Helyes válasz: Ellentmondás (oxümoron) Az oxümoron két egymásnak ellentmondó fogalmat kapcsol össze egyetlen kifejezésben. Az „óriás” valami hatalmasat jelöl, a „garnélarák” viszont eleve apró méretű – a kettő együtt szellemes feszültséget teremt.
7. kérdés – „A dobok olyanok voltak, mint egy mennydörgés.” Milyen átvitt értelmű nyelvi eszközt használ ez a mondat? Helyes válasz: Hasonlat A hasonlat két dolgot hasonlít össze a „mint” vagy „olyan, mint” kötőszóval. Ebben az esetben a dobok hangját a mennydörgéssel veti egybe, ami azonnal érzékletes képet kelt az olvasóban.
8. kérdés – „A mérges férje a kocsmában a botjával hadonászott a kocsmáros felé.” Milyen költői eszközt használ a mondat? Helyes válasz: Alliteráció A „mérges”, „kocsmában”, „kocsmáros” szavak részleges hangismétlése mellett az „a botjával” kezdőhangok is összecsengnek. Az alliteráció itt nem csupán díszítőelem, hanem az indulatot is erősíti.
9. kérdés – „Csináld meg az ágyat!” – mondta a lányának. Milyen nyelvi eszközt használunk itt? Helyes válasz: Idióma Az idióma olyan bevett kifejezés, amelynek átvitt értelme van: nem az ágyat kell megépíteni, hanem be kell ágyazni. Az idiómák a mindennapi nyelvhasználat szerves részei, és sok fejfájást okoznak a nyelvtanulóknak, mivel szó szerint lefordíthatatlanok.
10. kérdés – Milyen nyelvhasználati forma ez? „Nincs fájdalom, nincs nyereség.” Helyes válasz: Közhely A közhely olyan mondás vagy fordulat, amely annyira elterjedt és ismételt, hogy elveszítette eredeti erejét. Ez a kifejezés különösen a sportban és az önfejlesztési irodalomban terjedt el széles körben.
GYIK
Mi az a metafora, és hogyan különbözik a hasonlattól? A metafora egyenesen azonosít két fogalmat – például „madár volt” –, míg a hasonlat összehasonlít kettőt a „mint” szócska segítségével, például „olyan volt, mint egy madár”. A metafora erőteljesebb és közvetlenebb képi hatást kelt.
Mit jelent az alliteráció az irodalomban? Az alliteráció egymást követő szavak azonos kezdőhangjának ismétlése. Célja a zeneiség, a ritmus fokozása, illetve a figyelemfelkeltés – ezért nemcsak a versekben, hanem a reklámszövegekben és a címekben is előszeretettel alkalmazzák.
Milyen kvíz segíthet a nyelvi eszközök megtanulásában? Egy interaktív irodalom kvíz, amely valós mondatokon mutatja be az egyes stilisztikai fogalmakat, sokkal hatékonyabb a passzív olvasásnál. Az azonnali visszajelzés és az érdekesség-magyarázatok segítik az elmélyülést.
Hol találok ingyenes irodalom kvízt magyarul? A keresztlabda.hu számos ingyenes irodalom és általános műveltségi kvízt kínál, amelyek az iskolai tantanyag témáit fedik le – a nyelvi eszközöktől a verstani fogalmakig.
Mi az oxümoron és mire használják? Az oxümoron két egymásnak ellentmondó szót kapcsol össze, mint például „édes fájdalom” vagy „óriás garnélarák”. Irodalmi és köznyelvben egyaránt megjelenik, és célja egy feszültséggel teli, erőteljes kép megteremtése.
Mi az idióma, és miért nehéz lefordítani? Az idióma olyan állandósult szókapcsolat, amelynek átvitt jelentése van, és szó szerinti fordítással értelmetlen lenne más nyelveken. A „megcsinálja az ágyat” kifejezés például nem gyártást jelent, hanem beágyazást – ezt csak a nyelvhasználat ismerete alapján lehet megérteni.
