Napi közmondás feladat: Az ebek hova kerülnek? Csak a művelt magyarok tudják!
Nyelvünk tele van olyan fordulatokkal, amelyek évszázados történelmi szokásokat őriznek – még ha ma már nem is teljesen értjük az eredetüket. Ez a közmondás feladat egy ilyen klasszikus népi bölcsességet porol le: egy régi mondást, amely a kutyákkal kapcsolatos, de valójában nem sok jót jelentett annak, akire mondták. Mögötte komoly társadalmi és gazdasági tartalom húzódott egykor, mára azonban kissé megkopott a fényük.
„Az ebek __________ kerül” – halljuk néha, ha valami veszendőbe megy, tönkremegy vagy gazdátlanná válik. De mi is az a titokzatos hely vagy állapot, ahová kerül? Sokan a „sorsára” szót illesztenék be, hiszen logikusnak tűnik – mások valami egészen másra emlékeznek gyerekkorukból. A helyes válasz megtalálásához egy kicsit vissza kell utaznunk a vámok és adók világába, amikor még minden harmincadik árut le kellett adni. Ez a napi nyelvi fejtörő nemcsak a memóriádat teszi próbára, hanem azt is, mennyire ismered a magyar nyelv mélyebb, elfeledett rétegeit!
Nagyon sok fajta kvízünk, vagy épp közmondás feladatunk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi feladatokat találhatsz!
Az ebek __________ kerül.
Share your Results:
GYIK
1. Közmondás feladat: mi a helyes befejezés – sorsára, harmincadjára vagy útjára? A helyes válasz: harmincadjára. A teljes közmondás: „Az ebek harmincadjára kerül.” A „harmincad” egy régi magyar vámrendszerre utal, ahol minden harmincadik árut le kellett adni adóként – vagyis ami „az ebek harmincadjára kerül”, az elvész, gazdátlanná válik, értéktelenné lesz.
2. Mi a „harmincad” szó eredete, és mit jelentett régen? A harmincad egy középkori magyar vámdíj neve volt, amely az áru értékének harmincadrészét tette ki. Amit „az ebek harmincadjára” adtak, az a legértéktelenebbnek számított – a kifejezés tehát azt fejezi ki, hogy valami teljesen veszendőbe megy, vagy senki sem törődik vele. Ez az egyik legrégibb, ma is élő magyar szólásmondás.
3. Milyen korosztálynak ajánlott ez a közmondás feladat? 14 éves kortól mindenkinek, de különösen ajánlott az idősebb generációknak, akik még hallhatták ezt a szólást a nagyszülőktől. Fiatalabbaknak remek kulturális és nyelvi ismeretterjesztő feladat, amely közelebb hozza a magyar nyelv történeti rétegeit.
4. Miben fejleszt egy ilyen napi nyelvi fejtörő? Fejleszti a nyelvérzéket, az anyanyelvi tudatosságot és a kulturális általános műveltséget. Az elfeledett szólások és közmondások felidézése emellett a hosszú távú memóriát is erősíti – ráadásul szórakoztató kvíz formájában teszi mindezt.
5. Hol találok több hasonló közmondás feladatot? A keresztlabda.hu Közmondás és Napi Feladatok rovatában minden nap új szólásmondás feladat és nyelvi kvíz vár – játékos formában segít megőrizni és felfrissíteni a magyar nyelvi hagyományok ismeretét.
6. Hogyan tanuljam meg a ritkábban használt régi magyar közmondásokat? A legjobb módszer az idősebb generációkkal való aktív párbeszéd, a klasszikus magyar irodalom olvasása és az olyan napi feladványok rendszeres kitöltése, mint ez a kvíz. A régi szólások mögötti történelmi háttér megismerése is sokat segít abban, hogy az emlékezetbe vésődjön a helyes alak.
