Irodalom órák legszebb emléke: Te is fújod még kívülről ezeket a lázadó sorokat?

Irodalom óráink emléke sokszor homályba vész az évek múlásával, de vannak olyan versek, amelyek kitörölhetetlenül beleégtek a lelkünkbe. Emlékszel még arra az időre, amikor az iskolapadban ülve, a könyvet lapozgatva először találkoztál a magyar költészet legnyersebb, legőszintébb soraival? Nem mindegyik kötelező olvasmányt szerettük, de amikor egy huszonéves, dacos fiatalember kétségbeesett, mégis büszke hangját hallottuk meg a papírlapokon, az valahogy azonnal rezonált a saját kamaszkori lázadásunkkal. Ezek a ritmusok azóta is ott dobolnak a fejünkben.

A képen látható, sokak számára ismerős versrészlet pontosan egy ilyen kortalan, zseniális alkotásból származik. Egy fiatal költő kiáltása ez a nagyvilágba, aki a nincstelenséggel és az éhezéssel dacolva próbálta megtalálni a helyét. A hiányzó szó, amelyet most keresünk, rögtön a legelső sorban rántja be az olvasót abba a kíméletlen fizikai és lelki állapotba, amelyet a szerző átélt.

Hunyd le a szemed egy pillanatra, és pörgesd vissza az időt! Látod magad előtt a régi tantermet, a táblát, és hallod, ahogy valaki osztályzatért felelve, izgulva szavalja a strófákat? Vajon ma is ugyanolyan gyorsan eszedbe jut a pontos kezdet, mint amikor még dolgozatot írtál belőle? Tedd próbára az emlékezetedet, merülj el egy kicsit a nosztalgiában, és bizonyítsd be, hogy a hazai líra legnagyobb kincseit sosem felejted el!

Nagyon sokféle irodalom kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.

GYIK

1. Melyik versből származik a képen látható irodalom idézet, és ki a szerzője? A feladványban szereplő sorok József Attila Tiszta szívvel című költeményéből származnak, amely a magyar költészet egyik legismertebb és legnagyobb hatású műve.

2. Mi a pontosan hiányzó szó a feladványban? A kipontozott részre a „Harmadnapja” szó illik, így a versszak kezdősora helyesen: „Harmadnapja nem eszek”.

3. Mikor született ez a híres mű? A költő 1925-ben, mindössze húszéves korában írta ezt a verset, ami hűen tükrözi az akkori fiatalságának küzdelmeit és nyomorát. Ezt a tényt a „húsz esztendőm hatalom” sor is megerősíti.

4. Milyen hatása volt a versnek az akkori irodalom világára? Hatalmas botrányt kavart; Horger Antal professzor kifejezetten emiatt a lázadó, anarchisztikusnak bélyegzett költemény miatt tanácsolta el József Attilát a szegedi egyetemről, mondván, hogy ilyen emberből nem lehet tanár.

5. Miért áll olyan közel a fiatalokhoz ez a költemény ma is? Mert az útkeresésről, a teljes nincstelenségről és az azzal dacoló, megalkuvást nem tűrő pimasz büszkeségről szól. Ez a fajta dac és érzelmi vihar minden felnövő generáció számára mélyen ismerős érzés.

6. Mennyire volt gyakori ez a témaválasztás a korabeli irodalom alkotásaiban? A két világháború közötti szegénység és kilátástalanság viszonylag gyakori téma volt, de ilyen fokú daccal, játékos rímekbe csomagolt kíméletlen őszinteséggel nagyon kevesen tudták megfogalmazni a valóságot.