Földrajz feladat: Vaktérkép az Alföld déli feléről, melyik város az?
A mai földrajz feladatban egy vaktérképet kapsz egyetlen piros ponttal, és három város közül kell kiválasztanod, melyiket jelöli: Hódmezővásárhelyt, Békéscsabát vagy Orosházát. A térkép az Alföld déli részét mutatja, ahol a táj annyira sík, hogy a domborzat semmit nem segít a tájékozódásban. A három város két különböző vármegyében fekszik, ezért a vármegyehatár is lehet fogódzó.
Egy tény, mielőtt tippelsz: mind a három város a 47. számú főút mentén fekszik, amely Szegedről Debrecen felé vezet, vagyis az ország déli részéből a keleti nagyváros felé. A főút vonala tehát nem dönt el semmit, hiszen mindhármat összeköti. Inkább a pont környezetét érdemes nézni: hol van a legközelebbi országhatár, merre folyik a legközelebbi nagyobb folyó, és hol húzódnak a vármegyehatárok, ha a térkép mutatja őket. Egy ilyen földrajz feladat attól jó, hogy a térképet olvasni kell, nem felmondani.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A földrajz feladat helyes válasza Orosháza.
A három lehetséges város a 47. számú főút mentén nyugatról keletre ebben a sorrendben követi egymást: Hódmezővásárhely, Orosháza, Békéscsaba. A piros pont a középsőre esik. Orosháza Békés vármegye nyugati csücskében fekszik. Hódmezővásárhely már Szeged szomszédságában áll, a vármegyehatár túloldalán. Békéscsaba keletebbre van, és a három közül ez esik a legközelebb a román határhoz.
A leggyorsabb módszer az ilyen földrajz feladatnál a kizárás. A csapda a megyeszékhely: Békéscsaba Békés vármegye székhelye, és aki a pontot a vármegye központjában keresi, hajlamos az első ismerős névnél megállni. Pedig a pont Békéscsabától nyugatra van. A másik rossz válasz, Hódmezővásárhely, a három közül a legnyugatabbra fekszik, tehát ha a pont nem a sor szélén áll, hanem a két másik város között, akkor nem ő az.
Orosháza története a környező városokéhoz képest fiatal. A település újratelepítéséről báró Harruckern Ferenc 1744 évében kötött szerződést, a telepesek evangélikusok voltak, az archívumi leírás szerint a Tolna vármegyei Zomba faluból érkeztek, első lelkészük Horváth András volt. A mai kőtemplom 1786 évében épült, miután II. József kiadta a türelmi rendeletet. A két világháború között Orosházát a legnagyobb magyar falunak mondták.
A földrajz szempontjából a város legkülönlegesebb része Gyopárosfürdő, két vagy három kilométerre a központtól. A Gyopáros tó eredetileg sekély szikes tó volt, esővíz és talajvíz töltötte fel, sótartalmát a környező talaj sziksójából kapta. A helyiek kendert áztattak benne és lovakat fürdettek, a gyógyító hatását csak később ismerték fel. A fürdő építését 1869 évében Elek László orvos kezdeményezte, hivatalosan 1927 évében lett gyógyfürdő, termálvize pedig 1969 óta van.
Ne maradj le a kvízeinkről!
