Kvíz: Beluga, csikóhal, tonhal. Tényleg ismered az óceán lakóit?

1. kérdés: Mi a beluga beceneve?
Helyes kvíz válasz: Tengeri Kanári (a hangok miatt, amiket kiad)
Magyarázat: Ez a kvíz első kérdése könnyen félrevisz, mert a fehér bőr tényleg kínálja a választ. Csakhogy a beluga a hangjáról kapta a becenevét, nem a színéről. A Baleines en direct kanadai megfigyelőprogram szerint ő a legbeszédesebb fogascet, füttyög, csipog, sikkant és kattog, a hangját pedig a víz felett és a hajótesten át is meg lehet hallani (DOSITS, Rhode Island Egyetem). A WWF Kanada szerint hangszalagja egyáltalán nincs, a hangokat a légzőnyílás melletti orrzsákokkal állítja elő. A tengeri kanári név a korai felfedezők óta él. A „Fehér Szépség” azért csapda, mert a borjú szürke vagy barnás, és csak négy vagy öt éves korára lesz hófehér (Encyclopaedia Britannica). Az „Apró Settenkedő” pedig kitalált név, egy körülbelül négy méteres állatra amúgy sem illene. Ha a kvíz után kíváncsi lettél, a DOSITS hanggyűjteményében meghallgathatod a beluga hangjait is.

2. kérdés: A pörölycápa egy „vivipar” élőlény. Mit jelent ez?
Helyes kvíz válasz: Elevenszülő
Magyarázat: A kvíz legidegenebbül hangzó szava a vivipar, jelentése viszont egyszerű: élve szülő. A pörölycápa tehát nem tojásokat rak, hanem kész kis cápákat hoz a világra. Az embriókat előbb a szikzacskó táplálja, aztán a kiürült szikzacskóból méhlepényszerű szerv alakul, és ezen át kap tápanyagot a kicsi az anyától (National Marine Sanctuary Foundation). A vemhesség tíz és tizenkét hónap között tart, egy alomban általában tizenkét vagy tizenöt kölyök van, a nagy pörölycápánál viszont akár negyven is lehet (Save Our Seas Foundation), és a kicsik születés után teljesen magukra maradnak. A „Tojást rak” és az „Ikrát rak” gyakorlatilag ugyanaz, egyik sem igaz a pörölycápára.

Jogszabályi szempontból is érdekes ez az állat: a Sphyrna lewini, a Sphyrna mokarran és a Sphyrna zygaena a CITES, vagyis a washingtoni egyezmény II. függelékébe került a 2013 márciusi bangkoki CoP16 döntésével, és a kereskedelmükre vonatkozó szabályok 2014. szeptember 14. óta hatályosak. Az IUCN Vörös Listája (Rigby és munkatársai, 2018) az első két fajt kritikusan veszélyeztetettnek, a harmadikat sebezhetőnek minősíti. A kvíz e kérdésénél tehát a biológia és a jog is megszólal.

3. kérdés: Miből van a korallpolipot védő kemény váz?
Helyes válasz: Kalciumból
Magyarázat: A kvíz egyik legalapvetőbb kérdése a zátonyok titkát rejti. Egy korallpolip alig egy és három milliméter közötti, puha testű állat, és mégis ő építi a zátonyokat. A NOAA Nemzeti Óceáni Szolgálata (National Ocean Service) szerint a kőkorallok polipjai kalciumból és karbonátból álló mészvázat választanak ki maguk alá, a telepek pedig a korábbi telepek mészköves maradványaira épülnek rá, így magasodik évről évre a zátony. Egy nagy korallfej általában fél és két centi között gyarapodik évente, kedvező körülmények között akár négy és fél centit is. A „Szénből” azért fogós válasz, mert a karbonátban tényleg van szén, de a mész, vagyis a váz alapja a kalcium. A nátriumnak ebben nincs szerepe. Az ilyen alapkérdéseknél a kvíz azokat próbálja megfogni, akik túl gyorsan kattintanak.

4. kérdés: Mi segíti a közönséges mérgesráját abban, hogy a víz alatt lélegezni tudjon?
Helyes válasz: Kopoltyúk
Magyarázat: A kvíz mérgesrájás kérdése azért ravasz, mert a ráj hal, csak lapos, és a kopoltyúrései a test alsó oldalán vannak. Amikor a homokba temetkezik, a szeme mögötti légzőlyukakon, a spiraculumokon keresztül veszi fel a vizet, ez átáramlik a kopoltyún, és az alsó résein távozik. Az Australian Museum egy CSIRO kutató megfigyelésére hivatkozva írja le ezt a pumpálást, a Two Oceans Aquarium adatlapja pedig ugyanígy fogalmaz a rájákról. Az „Orrnyílások” azért csapda, mert a ráj orrnyílásai a szaglást szolgálják. A „Porcok” a vázára utal: a cápákhoz hasonlóan a rájáknak is porcos a csontváza, de az oxigént nem ez adja neki. A közönséges mérgesráj (Dasyatis pastinaca) farkán akár 35 centis, mérges tüske ülhet (MarLIN), az IUCN Vörös Listáján pedig a 2020. évi értékelés szerint világszerte sebezhető. Ez a kvíz egyik legkevésbé ismert szereplője, pedig a Földközi tengerben és az Atlanti óceán északkeleti részén is él (MarLIN).

5. kérdés: A csikóhalak nőstényei 2 hétig hordozzák a hasukon lévő zsákban az ikrákat kikelés előtt. Igaz vagy hamis?
Helyes válasz: Hamis
Magyarázat: A kvíz egyetlen igaz vagy hamis feladatában a csikóhalnál a hím a terhes. A nőstény a párzáskor egy tojócsövön át a hím hasi költőzsákjába rakja az ikrákat, a hím pedig megtermékenyíti őket. A zsák a méhhez hasonlóan oxigént és tápanyagot ad az embrióknak, elviszi a salakanyagot, a benne lévő folyadék összetétele pedig a vemhesség során lassan a tengervízéhez közelít (CITES háttéranyag a csikóhalakról). A fejlődés fajtól és a víz hőmérsékletétől függően nagyjából két és hat hétig tart, a Smithsonian Ocean oldala körülbelül két hétről ír. A végén a hím órákon át tartó pumpálással és tolással préseli ki a kicsiket, a legtöbb fajnál száz és kétszáz körül, akik születés után nem kapnak szülői gondoskodást. A kérdésben tehát a két hét rendben van, a szereposztás a hamis.

A csikóhalak jogszabályi értelemben is figyelmet kapnak: az összes csikóhalfaj (Hippocampus) szerepel a CITES II. függelékén, így a nemzetközi kereskedelmük engedélyhez kötött (2004 óta). Az ilyen állításoknál a kvíz többnyire egyetlen apró részletet cserél ki, és arra játszik, hogy a többit gondolkodás nélkül elfogadd.

6. kérdés: Milyen kagylóhéj látható a képen?
Helyes válasz: Porceláncsigáé
Magyarázat: A kvíz első képes feladatában a tükörsima, csillogó héj a porceláncsigák (Cypraeidae) névjegye. Az élő állat köpenye ráterül a házra, és zománcszerű réteget rak rá, ezért lesz a felület olyan, mintha kifényesítették volna (Mexican Shells szakmai adatlapja). A porcelán szavunk is innen jön: az olasz porcellana eredetileg a porceláncsiga nevét jelölte. A háza tojásdad, alul hosszú, fogazott résszel, a fésűskagylóé viszont legyezőszerű és bordázott. Egy fontos pontosítás: a porceláncsiga biológiailag nem kagyló, hanem csiga, tehát amit a képen látsz, az valójában csigaház. A kérdés a köznyelvi kagylóhéj szót használja, én is meghagytam. Egyes fajok, például a Monetaria moneta, évszázadokon át pénzként forogtak Afrikában és Ázsiában, a ghánai cedi nevét is a kagylópénzről kapta.

7. kérdés: Miben különbözik a tonhal a többi halfajtól?
Helyes válasz: Részleges melegvérű
Magyarázat: A tonhal képes melegen tartani az izmait és a belső szerveit, ezt hívja a szakirodalom regionális endotermiának. A titok az érhálózat: a retia mirabilia nevű ellenáramlásos hőcserélő a vénás vér hőjét átadja a beáramló artériás vérnek, így a hő nem vész el a kopoltyúnál (Frontiers in Physiology, 2025). A kékúszójú tonhal törzsének mélyén futó lassú izomzata a Journal of Experimental Biology által idézett mérések szerint akár 21 fokkal is melegebb lehet a környező víznél (Carey és Lawson, 1973). Azért részleges a melegvérűség, mert a szív és a kopoltyú a víz hőmérsékletén marad (Journal of Experimental Biology, 2007). A másik két lehetőség kizárható, hiszen a tonhalnak van kopoltyúja, és ikrát rak. A kvíz egyik legjobb csavarja ez, mert a halakat hidegvérűnek szokás hinni, és itt egy csoport tagjai ezt részben felülírják.

8. kérdés: Milyen technikával vadászik a halakra a palackorrú delfin?
Helyes válasz: Echolokációs technikával.
Magyarázat: A kvíz talán legtechnikaibb kérdése a delfin vadászmódszere, pedig a lényege egyszerű. A palackorrú delfin kattogó hangokat bocsát ki, és a visszaverődő visszhangból „látja”, mi van előtte. A kattogásokat az orrjárat hangajkai keltik közvetlenül a légzőnyílás alatt, a homlokon lévő zsíros melon pedig akusztikus lencseként keskeny nyalábbá fókuszálja őket. A visszhangot az alsó állkapocs zsíros szövete fogja fel, és onnan jut a középfülbe (DOSITS; Cranford és munkatársai, 2011). A DOSITS szerint a delfin másodpercenként akár 700 kattogást is kibocsáthat, így követi a zsákmányát. A második lehetőségben szereplő „érzékeny szerv” a melonra hasonlít, de a melon nem érzékel, hanem fókuszál, ez a válasz tehát ugyanennek a rendszernek egy elmosódott leírása. A lesből támadás ebben a kérdésben nem a jó válasz, hiszen a delfin nem elrejtőzik, hanem a hangjával kutatja fel a halakat.

Az Európai Unióban a palackorrú delfin (Tursiops truncatus) a 92/43/EGK tanácsi irányelv, vagyis az élőhelyvédelmi irányelv II. mellékletén szerepel, ami védett területek kijelölését teszi szükségessé, minden cetféle pedig a IV. melléklet szerinti szigorú védelem alatt áll.

9. kérdés: Mit látsz a képen?
Helyes válasz: Tengeri sünök vázai.
Magyarázat: A tengeri sün kemény külső vázát a szakirodalom „test” néven ismeri, magyarul váznak vagy héjnak mondjuk. Egymáshoz illeszkedő lemezekből áll, és amikor az állat elpusztul, a tüskék lehullanak, a tengerpartra pedig a lemezes, üreges gömb sodródik ki. Az AMNH, vagyis a New Yorkban működő Amerikai Természettudományi Múzeum szerint a váz lemezei magnéziumban gazdag kalcitból épülnek, a tüskék többnyire szintén kalcitból, kevés fehérjével. A tengeri teknős páncélja nagy, ívelt és egybefüggő szerkezet, a remeterák pedig üres csigaházat visel, egyik sem olyan, mint ez a sorokba rendeződő lemezekből álló gömb. A képes tételek a kvíz kedvenc trükkjei, mert itt nem lehet okoskodni, csak felismerni kell, amit látsz.

10. kérdés: Mit csinál a bálna, amikor a vízfelszín alatt tartózkodik, miközben a hátuszonya kint van a vízből?
Helyes válasz: Alszik
Magyarázat: A bálna nem tud teljesen elaludni, mert tudatosan kell levegőt vennie. Ezért félagyi alvást használ: az agy egyik fele pihen, a másik éber marad, hogy vigyázzon a légzésre és a ragadozókra (Scientific American; Whale and Dolphin Conservation). A pihenő bálna gyakran mozdulatlanul lebeg a felszín közelében, mint egy rönk, ezt angolul loggingnak hívják. A Baleines en direct szerint belugák, púpos bálnák és északi simabálnák is megfigyelhetők ebben a helyzetben. Az ámbráscet függőlegesen alszik (Greenpeace Magyarország), ő a Whale and Dolphin Conservation szerint a legkevesebb alvással beéri: napi idejének nagyjából hét százalékában pihen, tíz és tizenöt perces szundikban. A fürkészésre külön szavuk is van a tengerbiológusoknak, a spyhopping, ilyenkor viszont a bálna a fejét emeli ki függőlegesen a vízből. A kilógó hátuszony jól illik a felszínen lebegő, pihenő állat képéhez. Ez a kvíz utolsó kérdése, és nem is a könnyebbek közül való.

Mi a beluga beceneve, és miért kapta?
A kvíz első kérdésére a helyes válasz a tengeri kanári. A belugát ezen a néven emlegetik, a név a hangjából ered: füttyög, csipog, sikkant és kattog, mindezt hangszalag nélkül, a fej légzsákjaival állítja elő.

Miért hamis a kvíz csikóhalas állítása, amely szerint a nőstény hordozza az ikrákat?
Mert a csikóhalnál a hím viseli a terhességet. A nőstény a hím költőzsákjába rakja az ikrákat, ott fejlődnek ki, és a hím szüli meg a kicsiket, fajtól függően nagyjából két és hat hét alatt. A kvíz állításában tehát csak a szereposztás téves.

Hány kérdésből áll a kvíz, és mennyi idő alatt lehet végigmenni rajta?
A kvíz tíz kérdésből áll, köztük két képes feladat is van. Gyors tempóban körülbelül öt perc alatt végezhetsz, ha pedig a magyarázatokat is elolvasod, ennél kicsit több időre lesz szükséged.

Hogyan lélegzik a mérgesráj, ha a homokba temetkezik?
A szeme mögötti légzőlyukakon szívja be a vizet, ami átáramlik a kopoltyúján, és a test alján lévő kopoltyúréseken távozik. A kvíz mérgesrájás kérdésében ezért a kopoltyú a helyes válasz.

Hol fogja fel a palackorrú delfin a visszaverődő hangokat?
Az alsó állkapcsában. A zsíros szövet a visszhangot a középfülbe vezeti, a kattogásokat viszont a homlokon lévő melon fókuszálja előre. A kvíz vadászatos kérdésére ezért az echolokáció a helyes válasz.

Mióta szabályozza a nemzetközi egyezmény a pörölycápák kereskedelmét?
A CITES II. függelékébe került pörölycápafajokra 2014. szeptember 14. óta vonatkoznak a kereskedelmi szabályok. A döntést 2013 márciusában hozták meg Bangkokban, a CoP16 ülésén. A kvíz pörölycápás kérdése mögött ez a szabály áll.