Földrajz feladat: Melyik dunántúli tavat jelöltük pirossal?
Ez a földrajz feladat elsőre tisztességesnek tűnik: egy piros pont a Dunántúlon, négy válaszlehetőség, és mind magyar tó. Kitalált név egy sincs, mind a négyről hallottál már valamit, és éppen ez a bökkenő. Az országban közel négyezer tavat tartanak nyilván, mégis ugyanaz a maroknyi név jut eszünkbe róluk. Amint egy ismerősen csengő név feltűnik a listán, az agy szívesen megáll nála, és meg sem kérdezi, hol van az a tó tulajdonképpen.
A vaktérképen nincs felirat, ami segítene, marad a helyzetérzék. Hol áll a pont Budapesthez képest, milyen messze van az országhatártól, és hol lehet egyáltalán ekkora víz? Az ilyen földrajz feladatoknál a fejben lévő térkép többet ér a bemagolt neveknél. Nem kell fejből tudnod a választ, elég, ha hármat biztosan ki tudsz zárni. Szánj rá fél percet, és csak utána görgess lejjebb, mert ott kiderül a megoldás, az a gondolati csapda, amibe könnyű belesétálni, és egy történet erről a tóról, amit valószínűleg nem hallottál még.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar tavat jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A földrajz feladat helyes válasza a Velencei tó. Nézzük meg, hogyan lehetett rájönni kizárásos alapon.
Vaktérképes földrajz feladatnál a kizárás a legbiztosabb módszer, úgyhogy menjünk végig a négy jelölten. A piros pont Fejér megyében van, Székesfehérvár keleti szomszédságában, a Duna nyugati oldalán. A Tisza tó az ország túlsó felén, az Alföld északi részén fekszik, és nem is természetes tó, a Tisza felduzzasztásával jött létre. Mérete 127 négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb tavunk. A Fertő tó az osztrák határon húzódik a Dunántúl északnyugati csücskében, területének nagyjából háromnegyede Ausztriához tartozik, a pont viszont nincs a határ mellett. A Kis Balaton a Balaton délnyugati végénél terül el, a jelölt ponttól több mint száz kilométerre. Marad a Velencei tó, ami Budapesttől nagyjából egyórányira van, az M7 autópálya és a hetes főút között.
Hol lehet elcsúszni?
A Kis Balaton neve ebben a földrajz feladatban könnyen félrevisz: Balaton, tehát Dunántúl, kész a logikai lánc, csak rossz helyre mutat. Ráadásul a Kis Balaton nem is tó a megszokott értelemben. Valaha a Balaton öble volt, amit a Zala folyó hordaléka lassan feltöltött, ma az ország egyik legnagyobb mocsara. A tizennyolcadik század végéig a térképeken sem választották el a nagy tótól. A Fertő tónál a régió a csapda: az is dunántúli, a nevét sokan ismerik, aki pedig csak a tájegységet nézi, könnyen rábólint. Mindkét esetben az segít, ha a nevek helyett a pont helyét méred le: milyen messze van a határtól és Budapesttől. Emiatt nehezebb ez a feladat, mint amilyennek látszik.
Amit érdemes megjegyezni
Ez a földrajz feladat azért is szerethető, mert a Velencei tó története különös: időnként majdnem eltűnik. A szakemberek asztatikus tónak hívják az ilyet, vagyis olyannak, ami időről időre kiszárad. Kutatók elmélete szerint a negyedik századtól nagyjából százévente kiürült a medre, az utolsó, szinte teljes kiürülés 1866 körül történt, néhány évvel később viszont újra megtelt. Írtak már olyat is, hogy huszárezred gyakorlatozott a kiszáradt mederben, és kukoricát termesztettek a víz helyén, más kutatók szerint viszont teljesen sosem száradt ki. Az sem biztos, honnan a neve. Az egyik magyarázat szerint olasz telepesek hozták a Venezia nevet, a másik szerint a velence régi magyar szó, szélzászlót jelentett, és a halászok használták. A tavat egy időben Fertőnek is nevezték, szóval aki a Fertő tónál kezdett tétovázni, nincs egyedül. A számokat is érdemes fejben tartani: a Balaton és a Fertő után ez az ország harmadik legnagyobb természetes tava, átlagos mélysége alig másfél méter.
