Helyesírás kvíz: Csúszda vagy csúzda?Centíroz vagy centríroz? Lássuk, hányat tudsz hibátlanul!

Hogyan írjuk helyesen: aranylánc, arany lánc vagy arany-lánc?
Helyes kvíz válasz: aranylánc (egybe).
Ez az a kérdés, amin sokan – jó okkal – elbizonytalanodnak, mert az ember hajlamos azt hinni, hogy az anyagnevet mindig különírjuk. Pedig épp fordítva: az AkH. 12. kiadásának 116. pontja kimondja, hogy az anyagnévi jelzőt, ha egyszerű szó, egybeírjuk a nem összetett főnévvel – a szabályzat saját példái közt ott az aranygyűrű, a kőfal és a faburkolat. A 115. pont pedig kerek-perec az „aranylánc” alakot hozza fel az „egyszerű szó + egyszerű szó ⇒ egybeírás” mintapéldájának. Mivel az „arany” és a „lánc” is egyszerű szó, egybe kerülnek. Különírni csak akkor kellene, ha valamelyik tag összetett szó volna – így lesz az arany nyaklánc, illetve az arany ékszer (mert az „ékszer” = ék+szer). A kötőjeles „arany-lánc” viszont egyetlen olvasatban sem jó.

Hogyan írjuk helyesen: jelentőségű vagy jelentősségű?
Helyes kvíz válasz: jelentőségű.
Itt a csapda a fölösleges betűkettőzés. A szó a „jelentőség” főnévre épül, ahhoz járul a „-ű” melléknévképző: jelentőség + ű. A „jelentőség”-ben egyetlen s van (a „-ség” képzőt is egy s-sel írjuk), és a „-ű” hozzátétele sem indokol újabb betűt. A „jelentősségű” azért kísért, mert kiejtve mintha megnyúlna ott a hang, de a szóelemző írásmód a szótő és a képző eredeti alakjához ragaszkodik – nincs mit megkettőzni. Ugyanez a logika a „mennyiségű”, „nagyságú”, „hasznosságú” szavaknál is: egy s, ahogy a tőben.

Hogyan írjuk helyesen: dühhel, dühvel vagy mindkettő jó?
Helyes kvíz válasz: mindkettő helyes.
Ez a kérdés a 2015-ös szabályzat egyik újításán lovagol. A „düh” azok közé a h-ra végződő szavak közé tartozik, amelyeknél ingadozik, hogy ejtjük-e a szóvégi h-t (gondolj a „méh”, „cseh”, „pléh” szóra). Az AkH. 12. kiadása épp ezért a „-val/-vel” ragos alaknál mindkét írásmódot elfogadja: ahogy a szabályzat a „méhvel”–„méhhel” párost is jóváhagyja, úgy a „dühvel” és a „dühhel” is egyaránt szabályos. A régi reflex szerint sokan csak az egyiket tartják jónak – de itt tényleg nincs bukás, bármelyiket írod.

Hogyan írjuk helyesen: többféle vagy több féle?
Helyes kvíz válasz: többféle (egybe).
A „-féle” önmagában nem áll meg a lábán, mindig egy előtaghoz tapad. A 12. kiadás egyik finomítása épp az volt, hogy a „-féle”-t (a „-fajta”, „-nemű”, „-szerű” társaival együtt) már nem képzőnek, hanem összetételi utótagnak tekinti – így az előtaggal egybeírjuk. Ezért lesz egybe a „kétféle”, a „sokféle”, a „másféle”, és pontosan ugyanígy a többféle. A „több” itt határozatlan számnév, de a végeredmény szempontjából mindegy: a „-féle” utótag egybehúzza a szót.

Hogyan írjuk helyesen: centríroz vagy centíroz?
Helyes kvíz válasz: centríroz.
Ezt a szót a szerelők, gumisok nyelvében (feliratokban is) gyakran „centíroz” alakban látni – kerékkiegyensúlyozás értelemben –, pedig az „r” nem elírás, hanem a szó lelke. A „centríroz” a latin-német eredetű „centrum”, „centrális” szócsaláddal függ össze: a kerék a középpont, a centrum köré áll egyensúlyba, és épp erre utal az az „r”. Ha kiesik, elvész az etimológiai kapocs. A helyesírási és az idegen szavak szótárai a centríroz alakot rögzítik – a „centíroz” a kiejtés kényelméből született, elterjedt, de helytelen forma.

Hogyan írjuk helyesen: csúszda, csúzda vagy csuszda?
Helyes kvíz válasz: csúszda.
Két buktató egy szóban. Az első a hosszú „ú”: a szó a „csúszik” igéből ered, annak a töve „csúsz-“, hosszú ú-val – ezért nem „csuszda”. A második az „sz”: kiejtésben az „sz” a „d” előtt zöngésül, ezért sokan „csúzdá”-t hallanak és írnak. A magyar helyesírás viszont a szóelemző (elemző) írásmódot követi: az AkH. 12. kiadásának 49. pontja szerint a helyesírás nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra, a szóelemeket az eredeti alakjukban írjuk. A tő „csúsz-“, tehát sz-szel írjuk, akárhogy is ejtjük: csúszda.

Hogyan írjuk helyesen: szpré, szpray vagy mindkettő jó?
Helyes kvíz válasz: szpré.
Csábító a „mindkettő”, de itt a csel. Az akadémiai Magyar helyesírási szótár háromféle alakot ismer el helyesnek: az idegenes „spray”-t, illetve a magyaros „spré” és „szpré” formát – ez utóbbi kettő a 12. kiadás egyik magyarosító újítása. A „szpray” viszont egyik listán sincs rajta: az a magyaros „sz” kezdetet keveri az angol „-ay” véggel, vagyis félúton ragadt keverékalak. Ezért a felkínált opciók közül egyedül a „szpré” állja meg a helyét – a „szpray” nem, és ezzel a „mindkettő jó” is elesik.

Hogyan írjuk helyesen: ötvenévesen vagy ötven évesen?
Helyes kvíz válasz: ötvenévesen (egybe).
Az életkor írása tipikus egybe-külön fejtörő, de tiszta szabály áll mögötte. Az AkH. 12. kiadásának 117. pontja szerint az egyszerű tőszámnév és egy „-s” képzős egyszerű melléknév kapcsolatát egybeírjuk – a szabályzat példái közt ott a „kétéves” és a „húszéves”. Az „ötven” egyszerű tőszámnév (a „-van/-ven” végűek is egyszerűnek számítanak), az „éves” pedig „-s” képzős, úgyhogy ötvenéves, ragozva ötvenévesen. Egy apró kikötés: ha számjeggyel írod, mindig külön („50 évesen”), de betűvel kiírva egybe. (Csak akkor válna külön, ha összetett számnév lenne, pl. „ötvenhárom évesen”.)

Hogyan írjuk helyesen: fogyjon, foggyon vagy mindkettő jó?
Helyes kvíz válasz: fogyjon.
Fül után tényleg „foggyon” – de a papír mást diktál. A „fogy” ige töve „gy”-re végződik, ehhez jön a felszólító mód „-j” jele, majd az „-on” rag: fogy + j + on. Az AkH. 12. kiadásának 54. pontja pontosan erről szól: ha „gy” vagy „ny” végű igéhez a felszólító mód „-j” jele járul, a kiejtésben teljes hasonulás történik (hosszú „ggy”-t mondunk), de az írás ezt nem jelöli, megtartja az ige eredeti alakját. Ezért marad a „gy” és a „j” egymás mellett: fogyjon – ugyanígy a „hagyjon” és a „vágyjon” is.

Hogyan írjuk helyesen: búra, bura vagy mindkettő jó?
Helyes kvíz válasz: búra (hosszú ú) – a hatályos, 2015-ös szabályzat szerint.
Ez a szó iskolapéldája annak, hogy a helyesírás időnként a kiejtéshez igazodik. A boltozatos, harang alakú borítót (lámpabúra, üvegbúra, a búvárharang búrája) évtizedeken át rövid u-val, „bura” alakban írtuk – a szó a „burít/borít” igéből ered, innen a régi u. A magyar nyelvterület viszont szinte egységesen hosszú ú-val ejti, ezért A magyar helyesírás szabályai 2015-ös, 12. kiadása a kiejtéshez igazította az írásképet: azóta a szótári alak búra, és a „lámpabura” is „lámpabúra” lett. Aki tehát a régi reflexet követi, ma már mellényúl – a hatályos szabály a hosszú ú-t kéri. (A „bú” – bánat – ragozott „búra” alakja külön kérdés, az mindig is hosszú volt.)

Hogyan írjuk helyesen: aranylánc vagy arany lánc?
A hatályos szabályzat (AkH. 12. kiadás, 116. pont) szerint egybe: aranylánc. Az egyszerű szóból álló anyagnevet a nem összetett főnévvel egybeírjuk – ahogy az aranygyűrűt is. Külön csak akkor írnánk, ha valamelyik tag összetett szó lenne (pl. arany nyaklánc).

Miért „búra” a helyes, ha régen „bura”-ként tanultuk?
Mert A magyar helyesírás szabályai 2015-ös, 12. kiadása a kiejtéshez igazította a szót. Azóta a szótári alak búra, hosszú ú-val (a lámpabura is lámpabúra lett). A rövid u-s „bura” a korábbi, 11. kiadás formája.

Hány kérdésből áll ez a helyesírás kvíz?
Tíz kérdésből, és mindegyik egy hétköznapi szó, amelynél könnyű elrontani az írásmódot. A végén rögtön látod, hány talált be.

Hol nézhetem utána, melyik alak a helyes?
A teljes szabályzat, A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása ingyen elérhető a Magyar Tudományos Akadémia oldalán, a helyesiras.mta.hu címen, ahol egy kereső is segít eldönteni a vitás eseteket.

Mi a csapda a „szpré / szpray” kérdésben?
Az, hogy csak a „szpré” (és mellette a „spré”, „spray”) szótári alak – a „szpray” nem. Így hiába csábító, a „mindkettő jó” itt nem állja meg a helyét.

Hogyan szerezhetek több pontot a helyesírás kvízben?
A legjobb tipp: ne a fülednek higgy, hanem a szónak. A legtöbb csapda a kiejtésből fakad – ha a szótőre és a szabályra gondolsz, a fele hiba eltűnik.