Történelem kvíze: Lássuk, képben vagy-e a magyar történelem legfontosabb uralkodóival!
Az Árpád-ház, az Anjouk, a Hunyadiak vagy éppen a Habsburg–Lotaringiai-ház nevei valószínűleg mindenkinek ismerősen csengenek a régi történelemórákról. Ebben a legújabb kvízben pontosan azt fogjuk letesztelni, hogy mennyi maradt meg a fejedben a leghíresebb magyar királyokról és a hozzájuk fűződő sorsfordító eseményekről. Az iskolapadban ülve még talán minden évszámot és uralkodót kívülről fújtál, de az idő múlásával ezek a száraz tények könnyen megkopnak. Most itt a tökéletes alkalom, hogy egy kicsit felfrissítsd a memóriádat, és kiderítsd, vajon még mindig olyan pengén vágod-e a magyar történelmet, mint ahogy azt magadról gondolod.
A feladatod egyáltalán nem lesz egyszerű, hiszen a legkülönfélébb korszakokból hoztunk el neked trükkös kérdéseket, amik azonnal próbára teszik a tudásodat. Bár az olyan ikonikus alakok, mint Mátyás király vagy Szent István élete sokak számára alapműveltségnek számít, a feladatsor garantáltan tartogat majd egy-két izzasztóbb pillanatot is a kevésbé ismert uralkodók kapcsán. Ne hagyd, hogy az apró részletek vagy a hasonló nevek megzavarjanak, inkább koncentrálj erősen, és hozd ki a legtöbbet ebből a nosztalgikus történelmi tesztből. Pörgesd végig a kérdéseket, és lássuk, sikerül-e hiba nélkül helytállnod.
Akkor lesz ez a mai kihívás igazán élvezetes, ha a kitöltés után büszkén megosztod az eredményedet a Kvízkuckó Facebook csoport üzenőfalán a többiekkel. Amennyiben úgy érzed, hogy a magyar királyok után jöhet még egy hasonló teszt, a Keresztlabda Tudáspróba rovat oldalán rengeteg további kvízt találsz a napi agytornához. Ha pedig a tömény történelem és a kemény koncentrálás után már csak lazításra vágysz, a Keresztlabda YouTube csatorna szórakoztató videói tökéletes levezetést nyújtanak.
Mennyi Árpád-házi uralkodója volt Magyarországnak, aki nem volt király?
Az Árpád-ház uralkodását a honfoglalástól datáljuk, I. István királlyá koronázásáig 5 Árpád-házi fejedelme volt Magyarországnak.
Ki volt az első választott Magyar király?
Ki volt az Árpád-háziak korának híresen legműveltebb uralkodója?
Melyik király építette újjá az országot a tatárjárást követően és építette meg egyúttal a budavári királyi várat is?
Az Árpád-ház kihalása után ki lett magyarország királya?
Mettől meddig tartott a vegyesházi királyok kora?
Mennyi Hunyadi-házi király uralkodott Magyarországon?
Mennyi ideig uralkodott a legrövidebb ideig hatalmon lévő Anjou-házi király, II. Károly?
Ki volt a leghosszabb ideig, több mint 67 évig uralkodó magyar király?
Az első női uralkodót férfivá kellett nyílvánítani, hogy örökölhesse a trónt. Így lett az első nőnemű magyar király, nem királynő. Ki volt ő?
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
1. kérdés: Mennyi Árpád-házi uralkodója volt Magyarországnak, aki nem volt király?
Helyes válasz: 5
Magyarázó blokk: Az Árpád-ház uralma nem a királyság alapításával kezdődött, hanem jóval korábban, a honfoglalással. A 895 körüli bejöveteltől I. István 1000/1001-es koronázásáig öt fejedelem vezette a magyarságot: Árpád, Zoltán, Taksony, Géza és rövid ideig Koppány (bár az ő státusza vitatott). A „király” cím és az azzal járó keresztény királyság intézménye csak István korával, a pápai koronával és a latin egyházszervezet kiépítésével jött létre. Addig a vezető a „fejedelem” (latin forrásokban dux vagy princeps) címet viselte — ami hatalomban nem volt kevesebb, egyházi-jogi értelemben azonban más kategória.
2. kérdés: Ki volt az első választott magyar király?
Helyes válasz: Aba Sámuel
Magyarázó blokk: Velencei Péter (I. István veje) trónra lépése után a magyar előkelők 1041-ben fellázadtak ellene, és maguk közül emeltek királyt: Aba Sámuelt választották meg, aki I. István sógoraként rokonságban állt az Árpád-házzal, de maga már nem tartozott a dinasztiához. Ez az első eset a magyar történelemben, hogy az urak nem öröklési rend, hanem közös döntés alapján jelöltek ki királyt. Aba Sámuel uralma 1041–1044-ig tartott, majd III. Henrik német-római császár verőtte le a Ménfői csatában, visszahelyezve Pétert a trónra.
3. kérdés: Ki volt az Árpád-háziak korának híresen legműveltebb uralkodója?
Helyes válasz: Könyves Kálmán
Magyarázó blokk: Könyves Kálmán (1095–1116) a nevét állítólag olvasottságáról kapta — a kortársak szerint pap-királyként, könyveket forgató, latin műveltségű uralkodóként tartották számon, ami a középkorban rendkívülinek számított. Az ő nevéhez fűződik az a sokat idézett törvényi rendelkezés is, amely kimondja: „De strigis vero, quae non sunt, nulla quaestio fiat” — azaz a boszorkányokról, mivel olyanok nincsenek, ne folytassanak eljárást. Ez az 1100 körüli törvénykönyvének (Decretum I.) részlete, és a korai racionalista szemlélet egyik legismertebb európai példája. Kálmán Dalmáciát és Horvátországot is a Magyar Királysághoz csatolta.
4. kérdés: Melyik király építette újjá az országot a tatárjárást követően, és építette meg egyúttal a budavári királyi várat is?
Helyes válasz: IV. Béla
Magyarázó blokk: Az 1241–42-es tatár (mongol) pusztítás után az ország romokban hevert — becslések szerint a lakosság 15–50%-a elpusztult, a városok és falvak nagy része leégett. IV. Béla (1235–1270) hatalmas újjáépítési munkába kezdett: telepeseket hívott az országba, városi kiváltságokat adományozott, és — tanulva a tatárjárás pusztításából — kővárak építésére kötelezte a nemeseket. A budai várhegyen ekkor emelték az első erődített királyi rezidenciát, amely a középkori Buda alapját képezte. IV. Bélát ezért „második honalapítóként” is emlegetik a történetírás hagyományában.
5. kérdés: Az Árpád-ház kihalása után ki lett Magyarország királya?
Helyes válasz: Károly Róbert
Magyarázó blokk: Az Árpád-ház 1301-ben halt ki III. András halálával. Ezután hárman is igényt tartottak a trónra: Cseh Vencel, Bajor Ottó és az Anjou-házi Károly Róbert. A pápa az Anjoukat támogatta (ők nőági rokonságban álltak az Árpádokkal), és hosszú küzdelem után Károly Róbert 1308-ra megszilárdította hatalmát, 1310-ben pedig harmadik, törvényes koronázása is megtörtént a Szent Koronával Székesfehérváron. Károly Róbert (1308–1342) az egyik legsikeresebb középkori magyar király lett: ő vezette be az aranyforintot és a kapuadó rendszerét, megteremtve a 14. századi gazdasági virágzás alapjait.
6. kérdés: Mettől meddig tartott a vegyesházi királyok kora?
Helyes válasz: Az Árpád-háziak kihalásától a Habsburgok trónra lépéséig
Magyarázó blokk: A „vegyesházi királyok” kora a magyar történetírásban azt az időszakot jelöli, amelyet 1301-től (az Árpád-ház kihalásától) 1526-ig (a mohácsi csatáig, illetve I. Ferdinánd Habsburg trónra lépéséig) számítunk. Ebben a mintegy 225 évben Anjou, Luxemburg, Hunyadi, Jagelló és más dinasztiák váltották egymást a trónon — egyetlen egységes vérségi leszármazási rend nélkül. A Jagellókhoz a Habsburg-ház dinasztikus szerződéssel kapcsolódott: a bécsi szerződés (1515) és a mohácsi csatában elesett II. Lajos utód nélküli halála (1526) nyitotta meg az utat I. Ferdinánd előtt.
7. kérdés: Mennyi Hunyadi-házi király uralkodott Magyarországon?
Helyes válasz: 1
Magyarázó blokk: Hunyadi János maga sohasem lett király, csak kormányzó (1446–1452). Egyetlen fia, Hunyadi (Corvin) Mátyás ülhetett a trónra, 1458-tól 1490-ig. Mátyás törvénytelen fia, Corvin János ugyan örökölni szerette volna a trónt, de a főurak nem fogadták el — így a Hunyadi-ház egyetlen koronás tagja maga Mátyás király maradt. A Hunyadiak neve mégis az egyik legfényesebb fejezet a magyar históriában: Mátyás fekete serege, a Bibliotheca Corviniana és a reneszánsz udvar mind ehhez az egyetlen királyhoz köthető.
8. kérdés: Mennyi ideig uralkodott a legrövidebb ideig hatalmon lévő Anjou-házi király, II. Károly?
Helyes válasz: 105 napig
Magyarázó blokk: II. (Kis) Károly 1385. december 31-én koronáztatta meg magát Székesfehérváron, miután az özvegy Erzsébet királyné és lánya, Mária ellen puccsal ragadta meg a hatalmat. Uralma azonban alig három hónapig tartott: 1386. február 7-én Forgách Balázs merényletet követett el ellene Erzsébet királyné megbízásából, és Károly a fejére mért csapásba belehalt — 105 nappal a koronázás után. Ez a Magyar Királyság egyik legtragikusabb és legtöredékesebb uralma, amely inkább udvari drámának, mint valódi királyságnak tekinthető.
9. kérdés: Ki volt a leghosszabb ideig, több mint 67 évig uralkodó magyar király?
Helyes kvíz válasz: I. Ferenc József
Magyarázó blokk: I. Ferenc József 1848. december 2-án lépett trónra, és 1916. november 21-én bekövetkezett haláláig, azaz 67 évig és közel 11 hónapig volt Ausztria császára és — az 1867-es kiegyezés után — Magyarország apostoli királya. A Magyar Királyságban a kiegyezéstől számítva közel fél évszázadig uralkodott, ami szintén rekord. Összehasonlításképpen: I. István 38 évig, Mátyás 32 évig volt király. Ferenc József személyisége összetett: a magyarok számára a kiegyezés, a Monarchia és a fényes fővárossá váló Budapest nevéhez kapcsolódik, ám az 1848–49-es szabadságharc leverése is az ő trónra lépésének közvetlen következménye volt.
10. kérdés: Az első női uralkodót férfivá kellett nyilvánítani, hogy örökölhesse a trónt. Így lett az első nőnemű magyar király, nem királynő. Ki volt ő?
Helyes kvíz válasz: Mária Terézia
Magyarázó blokk: A magyar alkotmányos hagyomány (az Aranybullán és a Tripartitumon alapuló nemesi jog) kizárta a nőket a trónöröklésből. III. Károly ezért adta ki 1713-ban a Pragmatica Sanctiót, amelyet a magyar országgyűlés 1722-ben fogadott el — ez tette lehetővé, hogy lánya, Mária Terézia örökölje a trónt. Az aktust szimbolikusan azzal egészítették ki, hogy Mária Teréziát „király”-lyá (nem „királynő”-vé) koronázták 1741-ben Pozsonyban, a kor felfogása szerint ugyanis a „királyság” hímnemű méltóság volt. A nőnemű „királynő” (regina) cím a hagyományban a király feleségét illette — az önálló hatalommal bíró nőt ezért kellett jogilag és ceremoniálisan „férfivá nyilvánítani”.
FAQ
Mi a leghosszabb ideig regnáló magyar király neve és uralkodási ideje?
I. Ferenc József volt a leghosszabb ideig regnáló magyar király: 1848-tól 1916-ig, több mint 67 éven át ült a trónon.
Hány kérdésből áll ez a magyar királyok kvíz, és mennyire nehéz?
A kvíz 10 kérdésből áll, és közepes nehézségű: az általános iskolai tananyagot fedi le, de néhány részlet még a lelkes történelembarátokat is meglephet.
Miért csak „király” és nem „királynő” Mária Terézia hivatalos titulusában?
A korabeli magyar jog a trónöröklést csak férfi ágon engedte meg. A Pragmatica Sanctio (1722) révén Mária Teréziát jogilag „királyként” koronázták meg, hogy titulusával is hordozni tudja a teljes királyi hatalmat.
Hány Árpád-házi fejedelem előzte meg az első magyar királyt?
Az Árpád-ház a honfoglalástól I. István koronázásáig öt fejedelemmel vezette Magyarországot — ők nem királyok, hanem honfoglalás kori fejedelmi rangban kormányoztak.
Melyik kvízkérdés a legnehezebb ebből a tesztből?
Sokan meglepődnek II. Károly mindössze 105 napos uralkodásán — ezt a részletet ritkán tanítják részletesen az iskolában, mégis benne van a tesztben.
Hol találok még hasonló történelmi kvízeket?
A keresztlabda.hu oldal rendszeresen közöl magyar- és világtörténelmi kvízeket — érdemes körülnézni a többi tematikus tesztben is.
