Retró kvíz: Emlékszel a Magyar Népmesékre? Akkor biztosan tudod az epizódok címeit is.
A legendás Magyar Népmesék sorozat dallamát valószínűleg mindannyian álmunkból felkeltve is el tudnánk dúdolni, hiszen generációk nőttek fel ezeken a varázslatos történeteken. Egy ilyen szívhez szóló és nosztalgikus retró kvíz pont arra való, hogy újra átéljük a gyermekkorunk legszebb perceit a televízió képernyője előtt. A jól ismert madárka, amelyik ágról ágra szállva hozza el nekünk a legkülönfélébb tanulságos történeteket, mélyen belevésődött a hazai popkultúrába. Számtalan emlékezetes karakter, furfangos szegénylegény, gonosz boszorkány és tündérszép királylány elevenedett meg a szemünk előtt estéről estére.
De vajon az epizódok pontos címeire is ennyire élénken emlékszünk az évtizedek távlatából? Ebben a tíz kérdésből álló játékban pontosan ezt a tudást tesszük próbára. A feladat látszólag pofonegyszerű: minden kérdésnél adunk egy rövid leírást a cselekményről, neked pedig csupán ki kell választanod a hozzá tartozó helyes címet. Bár a történetek foszlányai azonnal beugranak, a teljes elnevezések felidézése sokszor komoly kihívást jelent. Készítsd fel a memóriádat, repülj vissza az időben, és mutasd meg, hogy te is a legnagyobb rajongók közé tartozol!
Amikor sikeresen a végére értél, gyere és oszd meg velünk a megszerzett pontszámodat a Kvízkuckó Facebook csoportban, hogy mindenki láthassa, mennyire ismered a hazai folklórt. Ha szívesen kitöltenél egy újabb tematikus kvíz feladványt, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában kedvedre válogathatsz a legfrissebb játékok közül. A nosztalgikus agymunka utáni lazításhoz pedig feltétlenül ajánljuk a Keresztlabda YouTube csatornáját is, ahol remek szórakoztató videókkal várunk.
Az agyafúrt legény a király kertjében legelteti három kismalacát. A királykisasszonynak megtetszenek a malacok és elkéri őket a fiútól. A fiú nem kér értük egyebet, csak hogy a leány húzza fel a ruháját. Egy nap a király kihirdeti, hogy annak adja a lánya kezét, aki kitalálja, hogy hol vannak anyajegyek a leány testén.
Három diák találkozik egy parasztemberrel. A diákok éreztetni akarják, hogy többet tudnak az öregembernél, ám ő rászedi őket.
Volt egyszer egy királyfi, aki nem akart meghalni. Elment ezért Halhatatlanországba, ott is annak királynéjához. Egy idő után azonban meg akarta látogatni öreg szüleit. Ám kiderült, hogy közben háromezer év telt el, így szüleit nem találta meg. Viszont rátalált a halál, aki azonnal el akarta ragadni, ám a halhatatlan királynétól kapott cipő segítségével vissza tudott menekülni Halhatatlanországba, ahol még most is él, hacsak meg nem halt.
A béka, a kolbász és az egér elhatározzák, hogy barátok lesznek, együtt fognak lakni, a teendőket pedig beosztják maguk között. Így felváltva végzik a házimunkákat. A kolbász főz legjobban, mert a levesbe belefőzi magát is. Amikor a béka utánozni akarja, leforrázza magát, s azóta van varasbéka. A barátságuk azonban felbomlott.
A mese egy kevély királykisasszonyról szól, aki minden kérőjét kikosarazta. Felhizlalt bolhák bőréből készített cipőt, és kihirdette, annak adja kezét, aki kitalálja, miből készült az ő cipője. Egy koldusnak öltözött herceg egy kis furfanggal megtudta a titkot, és a lány kénytelen-kelletlen hozzáment. Utána alaposan megleckéztette azzal, hogy szegény asszonyként megdolgoztatta és megaláztatta, így az örökre kigyógyult a kevélységből.
Egy öreg királynak elveszett a szép hangú pelikánmadara. Szépséges lánya kihirdette, annak lesz csak felesége, aki visszahozza azt. Sok királyfi próbálkozott, de hiába. Végül a jólelkű szép szolgalegény állja ki a próbákat, visszahozza a madarat, s feleségül veszi a királylányt.
Karácsony közeledtével két szegény ember megpróbál ételt szerezni a családi asztalra. Kalandjaik során, folyton megpróbálják átverni egymást, hiszen mind a kettő a teljes zsákmányt szeretné magáénak tudni. Mivel nem sikerül egyikőjüknek sem a másik fölé kerekedni, végül testvériesen megosztoznak mindenen.
Az egyszeri király megunta, hogy minduntalan paprikás csirkét és egyéb zsannamannát kell ennie. Szigorú parancsba adja, olyan ebédet tálaljanak neki, amit még nem evett. Szakácsa mindent megtesz, de hiába. Félelmében inkább megszökik. Ezt hallván a király kísérőivel a nyomába ered. Mire utolérik, a király úgy megéhezik, hogy a szakácsnál talált kenyeret, mely egyébként a szegények eledele, nyomban megeszi. Ez azonban olyan nagyon ízlik neki, hogy ettől kezdve nem hiányozhat asztaláról a kenyér.
A szegény ember a csodahegedűjével megtáncoltatja az uzsorás gazdát, a hivatalnokokat, a csendőröket, a katonákat, a királyokat, az ellenséges hadsereget. Csodaasztalával pedig megeteti a szegényeket.
Élt egy szegény ember rengeteg sok gyermekkel. Egy nap, mikor élelmet indul keresni fiainak, találkozik az ördöggel, és tudta nélkül eladja neki születendő fiát egy varázsdióért cserébe. Az alku úgy szól, hogy amit az ember a házánál nem tud, azt adja oda a csodanövényért. A szegény ember és gyermeke, Szent Péter és Szent Pál segítségével menekülnek meg az ördög szégyenletes terve elől.
Share your Results:
Kérdések
1. Az egyszeri király megunta a paprikás csirkét, és olyan ételt rendelt, amit még sosem evett. Szakácsa megszökött, a király éhesen utolérte, és végül a szegények egyszerű kenyerét ette meg — ami annyira ízlett, hogy azóta nem hiányozhatott az asztaláról.
Helyes válasz: A király kenyere. Ez a mese az egyik legismertebb magyar népi tanmese: a hatalom és a gazdagság nem ad jobb ízű ételt, mint amit az éhség ad meg igazán. A „zsannamanna” szó maga is népi kifejezés a felesleges finomságokra.
2. Egy szegény ember az ördöggel kötött alkut: egy varázsdióért cserébe olyat ad oda, amit nem tud a házánál — ez lett a születendő fia. Szent Péter és Szent Pál segítségével végül megmenekülnek az ördög tervétől.
Helyes válasz: A kicsi dió. A varázstárgy — legyen dió, bab vagy mag — visszatérő motívuma a magyar népmeséknek. Az ördög becsaphatósága szintén klasszikus népi fordulat: a gonosz sosem annyira okos, amennyire gondolja.
3. A szegény ember csodahegedűjével megtáncoltatja az uzsorást, a hivatalnokokat, a csendőröket, a katonákat és még az ellenséges hadsereget is. Csodaasztalával pedig megeteti a szegényeket.
Helyes válasz: A csodahegedű. Ez a mese a magyar szegénylegény-történetek egyik legszebb darabja: a varázstárgy itt nem gazdagságot hoz, hanem igazságot — és egy kis elégtételt a hatalmasok rovására.
4. Az agyafúrt legény a király kertjében legeltette kismalacait, a királykisasszony elkérte őket, ő pedig különös feltételt szabott. Később a király kihirdette: aki kitalálja, hol vannak anyajegyek a leánya testén, elveheti feleségül.
Helyes válasz: A királykisasszony jegyei. A tréfás népmesék egyik legismertebb típusa: a ravasz szegénylegény ésszel győzi le a gazdagokat és a hatalmasokat. A motívum egész Európában ismert, de a magyar változatokban különösen éles a humor.
5. Egy öreg király elveszítette szép hangú pelikánmadarát, lánya pedig azt hirdette ki: csak ahhoz megy feleségül, aki visszahozza. Sok királyfi próbálkozott sikertelenül, végül a jólelkű szolgalegény állt ki a próbákat és nyerte el a lány kezét.
Helyes válasz: Szolgalegény, királylány és a pelikánmadár. A pelikán a magyar népmesékben ritka madár — általában a főnixhez hasonló, különleges, keresett teremtmény. A „jólelkű szegény fiú legyőzi a királyfiakat” szerkezet a népmesék egyik legősibb sémája.
6. A kevély királykisasszony minden kérőjét kikosarazta, majd felhizlalt bolhák bőréből varratott cipőt, és azt hirdette ki: aki kitalálja, miből van, elveheti. Egy koldusnak öltözött herceg furfanggal megtudta a titkot, elvette a lányt, majd szegénységgel és megaláztatással kigyógyította kevélységéből.
Helyes válasz: A kevély királykisasszony. A „nevelési” népmesék tipikus darabja — a kevélység bűn, az alázat erény. A bolhabőr-motívum kifejezetten ritka és eredeti; más európai mesehagyományokban alig fordul elő.
7. Három diák találkozik egy parasztemberrel. Tudálékosságukkal éreztetni akarják, hogy okosabbak nála — de az öregember rászedi mindhámukat.
Helyes válasz: A talléros kalap. A tréfás mesék legkedveltebb figurája a ravasz parasztember, aki a tanult, de élettapasztalat nélküli diákokat könnyen csőbe húzza. A „talléros kalap” a csali neve a mesében.
8. Karácsony közeledtével két szegény ember próbál ételt szerezni a családjának. Mindkettő meg akarja csalni a másikat, hogy az egész zsákmányt megtarthassa — de mivel egyiknek sem sikerül, végül testvériesen megosztanak mindent.
Helyes válasz: A két koma. A „koma” szó itt nem rokont, hanem keresztkomát, bizalmas pajtást jelent. Ez a tréfás mese a magyar népi humor egyik remeke: senki sem nyeri meg a csatát, mégis mindenki jól jár.
9. A béka, a kolbász és az egér barátok lesznek, és felosztják egymás között a házi teendőket. A kolbász főzni a legjobb, mert belefőzi magát a levesbe. Amikor a béka is utánozni akarja, leforrázza magát — azóta van varasbéka.
Helyes válasz: A béka, a kolbász és az egér. Ez a mese egyszerre eredettörténet (miért varas a béka?) és tanulságos állattörténet: a más tehetségét utánozni nemcsak felesleges, de veszélyes is. Rokon meséket a Grimm-gyűjteményben is találni.
10. Volt egyszer egy királyfi, aki nem akart meghalni. Halhatatlanországba ment, ott élt a halhatatlan királynénál. Mikor haza akart menni szüleihez, kiderült, hogy háromezer év telt el. Szüleit nem találta, de a halál rátalált — ám a kapott varázscipő segítségével visszamenekült Halhatatlanországba, ahol még ma is él, hacsak meg nem halt.
Helyes válasz: A halhatatlanságra vágyó királyfi. A mesezáró „ahol még ma is él, hacsak meg nem halt” formula az egyik legjellegzetesebb magyar népmesekeret — a végtelenbe nyúló, feloldhatatlan lezárás, amellyel a mesemondó kedves iróniával vesz búcsút a históriától.
GYIK
1. Miről szól ez a népmese kvíz? Tíz klasszikus magyar népmese rövid cselekményösszefoglalóját olvashatod, és három cím közül kell kiválasztanod a helyeset. A kvíz a szájhagyomány leghíresebb darabjait gyűjti össze, a tündérmesétől a tréfás népi elbeszélésig.
2. Hány kérdésből áll a kvíz? A népmese kvíz tíz kérdésből áll, és mindegyikhez három lehetséges mesecím közül kell kiválasztani a helyeset.
3. Ki gyűjtötte össze a legtöbb magyar népmesét? Benedek Elek a 19–20. század fordulóján adta ki a Magyar Mese- és Mondavilág köteteit, amelyek máig a legismertebb népmesegyűjtemények.
4. Mi a különbség a tündérmese és a tréfás népmese között? A tündérmesébe varázslat, természetfeletti segítők és királyfi-típusú hősök kerülnek, míg a tréfás népmese a ravasz szegényembert és a hatalmasok becsapását állítja középpontba — kevés mágikus elem, annál több humor.
5. Milyen visszatérő fordulatai vannak a magyar népmeséknek? A leggyakoribbak: az agyafúrt szegénylegény, a kevély királykisasszony, a varázstárgy, Szent Péter mint segítő, és a „hol él, ha meg nem halt” záróformula.
6. Hol találok még kvízt a Keresztlabdán? Az oldalon rengeteg kvíz vár rád — filmesektől a retrókon át a földrajzig. A népmese kvíz után érdemes megnézni az igaz vagy hamis sorozatot is.
