Kvíz: Jól, vagy rosszul írtuk a mondást? Meg tudod mondani?
A magyar nyelv hihetetlenül gazdag és színes, különösen, ha a régi bölcsességekről van szó. Egy jó kis kvíz kitöltése remek alkalom arra, hogy teszteljük, mennyire ismerjük pontosan a legnépszerűbb szólásokat és közmondásokat. Nagyszüleinktől rengeteg ilyen kifejezést hallottunk, amelyeket a mindennapi beszédben is előszeretettel használunk. Sokszor azonban észre sem vesszük, hogy a megszokott formák az idők során kicsit eltorzultak, vagy egy-egy szót helytelenül jegyeztünk meg. Ebben a feladatsorban tíz jól ismert magyar mondást rejtettünk el, a te dolgod pedig csupán annyi, hogy eldöntsd: vajon tökéletesen, vagy hibásan írtuk le őket. Lássuk, mennyire vág az eszed!
A legismertebb közmondások jelentését valószínűleg a legtöbb ember azonnal rávágja, hiszen az iskolában is sokat foglalkoztunk velük. Egy alapos nyelvi kvíz azonban mindig tartogat becsapós kérdéseket a gyanútlan kitöltők számára. Vajon kapásból kiszúrod a hibát, amikor egyetlen apró szó vagy rag tér el az eredeti, hagyományos formától? Esetleg megállít egy pillanatra, amikor egy teljesen logikusnak tűnő, mégis rosszul megfogalmazott változatot teszünk eléd? Sokan azonnal a hibás opcióra böknek a sietség miatt, pedig a kifejezések hangos felolvasása sokat segíthet a helyes döntésben. Egy pici odafigyeléssel ez a trükkös kvíz is simán lehozható hibátlanra. Mutasd meg az ismerősöknek, mekkora mestere vagy a népi bölcsességeknek.
Ha szeretsz ilyen elgondolkodtató nyelvi témákon agyalni, és szívesen dumálnál a szólásokról másokkal, ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoportunkba! Odabent egy nagyszerű közösség vár, és minden napra jut valami új izgalmas kvíz a tagoknak. Ha pedig rögtön pörgetnéd tovább a kérdéseket, a tudáspróba rovatunkban rengeteg tesztet találsz. Ha inkább pihennél egy kicsit a sok fejtörés után, a Keresztlabda YouTube csatornája is nyitva áll előtted egy kis videózásra.
Sok csepp követ váj.
Hogy kerül a kapa az asztalra?
Helyesen: Hogy kerül a csizma az asztalra?
Akinek sajt van a fején, ne menjen a napra.
Helyesen: Akinek vaj van a fején, nem menjen a napra.
Libára gyömbért ne vesztegess.
Helyesen: Disznóra gyömbért ne vesztegess.
Ha nem veszek semmit, abból nem lehet baj.
Helyesen: Ha nem csinálok semmit, abból nem lehet baj.
Bolond ütközik kétszer egy kőbe.
Barátot szerencse hoz, szükség próbál.
Aki elbízza magát, könnyen megszégyenül.
Hálóval nem lehet verebet fogni.
Helyesen: Dobbal nem lehet verebet fogni.
Nem vérre megy a játék.
Helyesen: Nem babra megy a játék.
Share your Results:
Kérdések
1. kérdés: Nem vérre megy a játék. Helyes válasz: Helytelen – a közmondás szerint nem babra megy a játék. Érdekesség: A „bab” itt nem az ételre utal, hanem régi játékpénzre, amit babszemekkel helyettesítettek. Ha valamit babra játszottak, az tét nélküli szórakozást jelentett.
2. kérdés: Barátot szerencse hoz, szükség próbál. Helyes válasz: Helyes – pontosan így hangzik a közmondás. Érdekesség: Ez a bölcsesség évszázadok óta él a magyar népi nyelvhasználatban. Az igazi barátság próbája mindig a nehéz pillanat, nem az ünnep.
3. kérdés: Hogy kerül a kapa az asztalra? Helyes válasz: Helytelen – helyesen: Hogy kerül a csizma az asztalra? Érdekesség: A csizma azért szerepel a közmondásban, mert régen a paraszti háztartásban a csizma volt az egyik legértékesebb, ugyanakkor legpiszkosabb tárgy. Ha az asztalra tették, az valóban feltűnő és illetlennek számított.
4. kérdés: Ha nem veszek semmit, abból nem lehet baj. Helyes válasz: Helytelen – helyesen: Ha nem csinálok semmit, abból nem lehet baj. Érdekesség: Ez a mondás a tétlenség és a felelősség kerülésének szellemes kritikája. A népi bölcsesség itt ironikusan mutat rá arra, hogy aki nem tesz semmit, az sem hibázhat.
5. kérdés: Libára gyömbért ne vesztegess. Helyes válasz: Helytelen – helyesen: Disznóra gyömbért ne vesztegess. Érdekesség: A gyömbér régen komoly értéknek számított, egzotikus fűszerként tartották számon. Az eredeti közmondás azt fejezi ki, hogy értékes dolgot méltatlan helyre pazarolni értelmetlen – a disznó úgysem méltányolja.
6. kérdés: Bolond ütközik kétszer egy kőbe. Helyes válasz: Helyes – pontosan így hangzik. Érdekesség: Ez a mondás az emberi tanulás és tapasztalat szükségességéről szól. Aki ugyanabba a hibába esik kétszer, az nem vont le következtetést az első esetből.
7. kérdés: Sok csepp követ váj. Helyes válasz: Helyes – így helyes a közmondás. Érdekesség: Ez a mondás a kitartás erejét szemlélteti. A természeti jelenség valóban igaz: a folyamatosan csöpögő víz évek alatt képes ürget vájni a legkeményebb kőbe is.
8. kérdés: Aki elbízza magát, könnyen megszégyenül. Helyes válasz: Helyes – ez a helyes forma. Érdekesség: A gőg és a túlzott magabiztosság bukásának gondolata szinte minden kultúra közmondásaiban megjelenik. A magyar népi gondolkodásban is kiemelt helyen szerepel az alázat értéke.
9. kérdés: Hálóval nem lehet verebet fogni. Helyes válasz: Helytelen – helyesen: Dobbal nem lehet verebet fogni. Érdekesség: A dob hangos, feltűnő eszköz, amely messzire elriasztja a madarakat. A közmondás arra utal, hogy a feltűnő, zajos módszerekkel az óvatos, gyors dolgokat nem lehet elérni.
10. kérdés: Akinek sajt van a fején, ne menjen a napra. Helyes válasz: Helytelen – helyesen: Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. Érdekesség: A vaj a melegben gyorsan megolvad, ezért lett a közmondás jelképe annak, aki saját gyengeségét vagy titkát viseli magával. Ha valaki „vajas fejű”, akkor nem engedheti meg magának, hogy kiszolgáltassa magát a nyilvánosságnak.
GYIK
Mit tesztelnek a közmondásos kvízkérdések? A közmondásos kvízkérdések azt mérik, mennyire pontosan ismered a magyar népi bölcsességeket. Nem elég nagyjából emlékezni a mondásra – egy-egy szó felcserélése is megváltoztatja az eredeti jelentést, ahogyan azt a „babra” vagy a „vaj” példája is mutatja.
Miért tévesztünk el sokszor közmondásokat? Azért, mert a mindennapi nyelvhasználatban ezek a kifejezések lassan kopnak, és sokszor az eredeti szó helyére egy hasonló kerül. A „csizma” helyére kerülhet „kapa”, a „disznó” helyére „liba” – az értelem megmarad, de a pontos alak elvész.
Hogyan lehet fejleszteni a helyesírást és a szókincset egyszerre? A legjobb módszer az olvasás és az ilyen típusú tesztek rendszeres megoldása. Egy közmondásos vagy helyesírási kvíz nemcsak szórakoztat, hanem bevési az egyébként könnyen elfelejtett formákat is.
Mit jelent a „babra megy a játék” kifejezés eredetileg? A bab szó itt babszemet jelent, amelyet régen játékpénzként használtak. Ha valamit babra játszottak, az nem volt komoly tét – innen ered a kifejezés mai, átvitt értelme is.
Milyen kvízt érdemes játszani, ha szeretem a magyar nyelvet? Ha a magyar nyelv és a népi kifejezések érdekelnek, kifejezetten ajánlottak a közmondásos és a helyesírási kvízek. Ezek egyszerre szórakoztatók és fejlesztők, mivel a jól ismert fordulatokat újszerű, tesztelő formában mutatják be.
Melyik kvíz ajánlott olyanoknak, akik most ismerkednek a közmondásokkal? Egy olyan kvíz a legjobb kiindulópont, ahol nem csupán a helyes választ kell kiválasztani, hanem az érdekesség is meg van magyarázva. Így a feladványon túl kis kultúrtörténeti háttértudást is kap a játékos, ami segít a hosszú távú megjegyzésben.
