Irodalom kvíz: 10 ismert vers amit illik tudnod! Teszteld az iskolai emlékeid!
Az iskolai irodalomórák egyik legnagyobb kihívását mindig a versek bemagolása jelentette. Sokszor órákig sétálgattunk a szobában a könyvvel a kezünkben, hogy tökéletesen fel tudjuk mondani a sorokat a tábla előtt. Bár akkoriban sokszor nyűgnek éreztük a memoritereket, a legszebb hazai költemények szinte észrevétlenül is beépültek a memóriánkba. Ebben a feladatsorban pont ezeket a klasszikusokat vettük elő, hogy kiderüljön, kinek a fejében maradtak meg leginkább a szövegek. Ez a nosztalgikus kvíz tökéletes arra, hogy felelevenítsd a régi éveket.
Petőfi Sándor vagy József Attila legismertebb sorai a legtöbb embernek rögtön beugranak az ünnepségek emlékeiből. Viszont egy jó tudáspróba mindig tartogat meglepetéseket, így a trükkösebb rímeknél nagyon erősen kell majd koncentrálnod. Vajon kapásból eszedbe jut Weöres Sándor vagy Csokonai Vitéz Mihály költeményeinek pontos folytatása? Sokan elrontják az apró szavakat, de ha szeretted az irodalmat, simán lehozhatod hibátlanra ezt a kvíz tesztet. Indítsd el a játékot, és mutasd meg, milyen jól vág az eszed.
Ha szeretsz kulturális témákon agyalni és dumálnál róluk másokkal is, ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoportunkba! Odabent egy klassz közösség vár, és minden nap bekerül valami új kvíz a tagoknak. Ha rögtön pörgetnéd tovább a kérdéseket, a tudáspróba rovatunkban bőven találsz teszteket. Ha lazítanál egy picit, a Keresztlabda YouTube csatornája is nyitva áll egy kis videózásra.
Ki tudod egészíteni Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én... című versét? "Góg és Magóg fia vagyok én, / Hiába döngetek kaput, falat / S mégis megkérdem tőletek: / ............................
Ki tudod egészíteni Petőfi Sándor A XIX. század költői című versét? "Ne fogjon senki könnyelműen / A húrok pengetésihez! / Nagy munkát vállal az magára, / ........................."
Ki tudod egészíteni Petőfi Sándor A nemzeti dal című versét? Sehonnai bitang ember, /Ki most, ha kell, halni nem mer, / ........................ / Mint a haza becsülete.
Ki tudod egészíteni Móricz Zsigmond A török és a tehenek című versét? "Én vagyok a Mehemed, / ........................ / Számlálgatja Mehemed, / Hány félék a tehenek."
Ki tudod egészíteni Weöres Sándor Paripám csodaszép pejkó című versét? " Paripám csodaszép pejkó, / ide lép, oda lép, hejhó! / ............................. / nem adom, ha igérsz százat.
Egészítsd ki Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem című versét! A hatalmas szerelemnek / .............. / Te lehetsz írja sebemnek, / Gyönyörű kis tulipánt!
Ki tudod egészíteni Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című versét? " Egy gondolat bánt engemet: / Ágyban, párnák közt halni meg! / ..................... / Amelyen titkos féreg foga rág;
Ki tudod egészíteni Weöres Sándor A galagonya című versét? Zúg a tüske, / .................. / reszket a galagonya / magába.
Ki tudod egészíteni József Attila Tiszta szívvel című versét? "Harmadnapja nem eszek, / se sokat, se keveset. / ................... / húsz esztendőm eladom.
Ki tudod egészíteni Vörösmarty Mihály Szózat című versét? " És annyi balszerencse közt, / ................... / Megfogyva bár, de törve nem, / Él nemzet e hazán.
Share your Results:
Kérdések
1. kérdés: Weöres Sándor – Paripám csodaszép pejkó Helyes kvíz válasz: “Hegyen át, vizen át vágtat,” Weöres Sándor (1913–1989) a 20. századi magyar líra egyik legkülönlegesebb és legsokoldalúbb alkotója – gyermekversei a népi ritmus, a hangzásjáték és a fantázia páratlan ötvözetei. A Paripám csodaszép pejkó az egyik legtöbbet tanított általános iskolai verse: a ló “hegyen át, vizen át vágtat” sora pontosan azt a szabad, akadálytalan mozgást fejezi ki, amely a vers egészének szellemét meghatározza. A “hegyen át, völgyön át” változat csábítóan logikus, de a “vizen át” az eredeti – ez az a típusú egyszavas különbség, amely az igazi irodalmi emlékezetet teszteli.
2. kérdés: Petőfi Sándor – A nemzeti dal Helyes kvíz válasz: “Kinek drágább rongy élete,” A Nemzeti dal 1848. március 15-én hangzott el először a Pilvax kávéházban, majd a Nemzeti Múzeum lépcsőjén – Petőfi maga szavalta el. A vers refrénje (“Rabok legyünk, vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok!”) azóta a magyar szabadságvágy legismertebb irodalmi foglalata. A “drágább rongy élete” sor pontosan a megfelelő szóval érvel: a “rongy élet” a megalkuvó, szabad ságtalan létezés metaforája, amelyet a haza becsületénél értékesebbnek tartani gyávaság. A “becsesebb” tévválasz közel jár, de a vers szövegéből “drágább” az eredeti.
3. kérdés: Ady Endre – Góg és Magóg fia vagyok én Helyes válasz: “Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?” Ady Endre (1877–1919) egyik legerősebb és legprogramatikusabb verse ez – a Góg és Magóg mitológiai alakjai a bezártság, az elmaradottság és a kizártság szimbólumai. “Szabad-e sírni” – nem “ríni”, nem “lakni”, hanem sírni: ez az ige hordozza a vers legsúlyosabb terhét. A Kárpátok mint természeti határvonal egyszerre fizikai és szellemi korlát Ady szemében – a vers az egyik legszebb és legfájdalmasabb programnyilatkozat a magyar modernizmus irodalmában.
4. kérdés: Vörösmarty Mihály – Szózat Helyes válasz: “Oly sok kiontott vér után,” A Szózat (1836) a magyar irodalom és a nemzeti identitás egyik legsúlyosabb és legtöbbet énekelt alkotása – Egressy Béni megzenésítésében szinte himnuszként él a köztudatban. A “Megfogyva bár, de törve nem” sor az egyik legemlékezetesebb és legtöbbet idézett az egész magyar irodalomban – a kis nép nagy kitartásának tömör foglalata. Az “oly sok kiontott vér” nem pátoszos szólam, hanem konkrét utalás a Magyar történelem véres évszázadaira – és ez a konkrétság teszi a sort igazán hatásossá.
5. kérdés: Csokonai Vitéz Mihály – Tartózkodó kérelem Helyes válasz: “Megemésztő tüze bánt.” Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) egyik legismertebb és legszebb szerelmes verse – a “gyönyörű kis tulipánt” megszólítás a rokokó költészet legédesebb hangján szól. A “megemésztő tüze bánt” sor a szerelem emésztő, belülről égető természetét írja le – a “felégető” és a “felperzselő” változatok mindkettő erősebbek, vizuálisabbak, de az eredeti “megemésztő” finomsága pontosan azt az érzelmi tüzet fejezi ki, amely belülről pusztít, nem kívülről lángol.
6. kérdés: Móricz Zsigmond – A török és a tehenek Helyes válasz: “Mi vagyunk a tehenek.” Móricz Zsigmond (1879–1942) elsősorban prózaíróként ismert, de ez a humoros gyerekverse az egyik legtöbbet tanított általános iskolai vers – Mehemed és a tehenek találkozásának komikus csúcspontja a “Mi vagyunk a tehenek” sor. A vers szójátékon alapuló humora – a török katona nem érti, hogy a tehenek nem tudnak válaszolni, és a tehenek sem értik, mit akar tőlük – generációk nevetését váltotta ki. A “Ti vagytok” és a “Sokan vagyunk” változatok szintén logikusak, de az eredeti “Mi vagyunk” az egyes szám első személyű kollektív hang, amelyet a tehenek “kimondanak.”
7. kérdés: Weöres Sándor – A galagonya Helyes válasz: “szél szalad ide-oda,” A galagonya az egyik legrövidebb és legritmusosabb Weöres-vers – három sor, három kép, mégis teljes természeti jelenet. A “szél szalad ide-oda” sor a mozgás, a kiszámíthatatlanság és a természet élő légkörét adja – míg a “reszket a galagonya” sort kétszer is megismétli a vers, ezzel ritmikus keretet adva. Weöres hangversei közül ez az egyik leggyakrabban idézett és legtöbbek által fejből tudott – a rövid versek néha mélyebbre vésődnek, mint a hosszabbak.
8. kérdés: Petőfi Sándor – A XIX. század költői Helyes válasz: “Ki most kezébe lantot vesz.” Ez a vers Petőfi egyik legprogramatikusabb és legönérzettebb nyilatkozata a költő szerepéről – a “lant” itt a költészet metaforája, és a vers kimondja, hogy a lantot kézbe vevő hatalmas felelősséget vállal. A “gitár” tévválasz szándékos anachronizmus (Petőfi korában gitárhoz nem hasonlítottak volna), a “rendet tesz” pedig elvont és pontatlan. A “lantot vesz” sor az eredeti, és a lant mint szimbólum az egész vers kulcsa.
9. kérdés: József Attila – Tiszta szívvel Helyes válasz: “Emelem a kalapom,” A Tiszta szívvel (1925) József Attila egyik legmerészebb és legprovokatívabb verse – a szegény, otthontalan fiatalember dacos önvallomása, amellyel megbotránkoztatta a Horthy-kori irodalmi közvéleményt. Babits Mihály emiatt a versért utasította el Józsefet az Eötvös Collegiumból. Az “Emelem a kalapom” sor különösen paradox: a nyomor közepette megtartott emberi méltóság gesztusa – a kalapemelés a polgári szokásokhoz való iróniával teli viszonyulás. A “Húsz esztendő hatalom” logikusan illeszkedhetne a sorba, de az eredeti “Emelem a kalapom.”
10. kérdés: Petőfi Sándor – Egy gondolat bánt engemet Helyes válasz: “Lassan hervadni el, mint a virág,” Ez a vers Petőfi halálvágyának és hősi halál iránti vonzalmának egyik legtömörebb foglalata – az “ágyban, párnák közt halni meg” utálata a “lassan hervadni” képpel párosul. A virágkép Petőfinél klasszikus – a lassú, észrevétlen, céltalannak tűnő pusztulás szemben áll a csatamező hősi halálával. A “fonnyad” és “szárad” változatok más képet nyitnak – az eredeti “hervad” a legpontosabb és a legPoétikusabb.
GYIK
Melyek a legtöbbet tanított általános iskolai versek a magyar irodalomban? A magyar általános iskolai irodalomtanítás alapkövei közé tartozik Petőfi Sándor A nemzeti dal és Az Egy gondolat bánt engemet, Vörösmarty Mihály Szózata, Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én, József Attila Tiszta szívvel és Weöres Sándor gyermekversei. Ezeket a verseket generációk tanulták könyv nélkül, és szövegeik a legmélyebb irodalmi emlékezetet alkotják.
Kvíz: emlékszel még a kötelező általános iskolai versekre? Az általános iskolai versek kiegészítő kvíze az egyik legszórakoztatóbb irodalmi nosztalgia-teszt – mert ezeket a sorokat mindenki könyv nélkül tudta egykor, és most kiderül, mennyit őrzött meg belőlük az idő. Az egy-két szavas különbségek (drágább vs. becsesebb, hervadni vs. fonnyad) pontosan azt tesztelik, mennyire rögzültek ezek a sorok.
Miért fontos a Szózat a magyar nemzeti identitás szempontjából? Vörösmarty Mihály Szózata (1836) az egyik legtöbbször megzenésített és előadott magyar vers – Egressy Béni dallamával szinte himnuszként él a köztudatban. A “Hazádnak rendületlenül / Légy híve, ó magyar!” felszólítás nem csupán irodalmi, hanem erkölcsi program: a ragaszkodás a szülőföldhöz még a legrosszabb időkben is. A “Megfogyva bár, de törve nem” sor a kis nép nagy kitartásának egyik legszebb irodalmi összefoglalója.
Mi a Tiszta szívvel botrányos háttere és miért utasítottak el emiatt Józsefet? József Attila Tiszta szívvel (1925) versét Babits Mihály olvasta az Eötvös Collegium folyóiratában, és a vers szókimondó szegénységvallomása (“Nincsen apám, se anyám, / se istenem, se hazám”) felháborította – Babits a vers miatt megakadályozta, hogy József Attila a Collegium ösztöndíját megkapja. Ez az elutasítás az egyik leghíresebb irodalmi botrány a 20. századi magyarirodalomban, és paradox módon éppen a vers erejét bizonyítja: amelyik vers megbotránkoztatja a kortársakat, az általában maradandó.
Miért különleges Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű verse? Ady Endre első Új versek kötetének (1906) nyitóverse ez – az egész magyar modernizmus programkiáltványa. Góg és Magóg a Bibliából és a népmesékből ismert mitológiai óriások, akik elzárják a világot a külvilástól. Ady ezekkel azonosítja magát: egy nép fia, amely falak mögé szorult, és mégis kitörni próbál. A “Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?” kérdés ma is érvényes – a bezártság és a kitörési vágy örök emberi tapasztalat.
Hol olvashatók a kötelező magyar versek teljes szövegükkel ingyen? A kötelező általános iskolai versek szinte mindegyike szabadon olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) oldalán és más irodalmi portálokon – szerzői jogi védelmük régen lejárt. Az iskolai irodalomtanítás szempontjából az OPKM (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) digitális gyűjteménye is hasznos forrás.
