Akkor most berúgtuk az ajtót, vagy csak kopogtunk rajta? – FM20

Féltávnál jár az első FM20-as bajnokságom a Honvéddal és meg kell mondanom, egy kicsit a várakozáson felül sikerült az ősz. Ha őszinte akarok lenni, álmomban nem gondoltam volna, hogy a dobogón telelünk. Gondolhatnánk is egyből, hogy “megy ez mint az ágyba szarás”, de nem olyan egyszerű azért a dolog! De menjünk szép sorba…

Ott hagytuk ugye abba, hogy épp csak sikerült a Siófok ellen továbbjutni az MK-ban, 3 napra rá egy olyan Kisvárda jött Budapestre, amelyik az első fordulóban ugye 3-1-re nyert (még most is rossz emlék), volt miért revansot venni. A Kisvárda nem feltétlenül szerette volna, ha csak asszisztálna a meccshez és ennek hangot is adtak a 18. percben és megszerezték a vezetést! Szerencsére a szünet előtt kiegyenlítettünk – Ugrai lőtte be Yaya Touré passzát. A szünetben stratégiát váltva átálltunk egy nagyon támadó hadrendre, aminek annyiban lett eredménye, hogy rengeteg helyzetet dolgozott ki a csapat, sokat lövéssel fejeztünk be, de a gól nem jött! Aztán a 90. percben Gazdag egy egyéni megmozdulás után gólt szerzett! Na de aznap a csapatok “Ki nevet a végén?” játékot játszottak és a vendégek a 96.(!) percben kiegyenlítettek! A győzelem ezúttal is elmaradt, de most jobb képet mutatott a meccs, mint az első fordulóban.

Jöhetett is PAFC ellen “rangadó”! Igazi taktikai csata zajlott! Az első félidőben a rövid és közvetlen passzos játék közt váltogattam a taktikát, sőt a 20. perctől teljes letámadást (amolyan gegenpress-t) kértem a csapattól. A helyzetek megvoltak, a lövések is, de a gól csak nem jött! A szünetben visszavettem a letámadást simára és a csapatot “hosszabbra” vettem, vagyis a védelem és a támadósor között nagyobb távolság lett! Még több helyzet, még több lövés, és a 74. percben Ugrai be is talált végre (1-0). Növekedett a labdatartás is, és kezdett komoly fölény kialakulni a végére. Sőt, a 94. percben Uzomát buktatták és a megítélt büntetőt ismét Ugrai lőhette (Lanzafame már a padon ült). a Vége 2-0!

Jöhetett a Kazincbarcika elleni MK. mérkőzés! Idegenben, a siófoki majdnem bukfenc után kicsit paáztam, nehogy má’…. A játék képe jól alakult! Az első játékrészben 65-68% volt a labdabirtoklás, de alig volt lövés! A második játékrészben teljes támadó taktika, végre jöttek a lövések is. A gólra azonban a 88. percig várni kellett. Hrepka lőtte be Lanzafame passzát, majd a 90. percben jött a slusszpoén és Lanzafame is belőtt egyet Gazdag passzából! Egy fokkal tehát könnyebben mentünk tovább, de az örömöt árnyékolja, hogy a következő körben az első ligás Paks lesz az ellenlábas!

Gyakorlatilag felforgatott csapattal kellett a Fehérvár ellen felállni, idegenben, az utolsó őszi mérkőzésen! Egy döntetlennel már biztosan a 3. helyen zárunk, győzelem esetén pedig pontban utolérjük a hazai csapatot! Legnagyobb meglepetésre domináltunk az elején és a 19. percben Banó-Szabó meg is szerezte a vezetést! Ikenne-King passzát lőtte be! Innentől azért változott a játék képe, mert a Vidi komoly erőket mozgósított, de a szünetig sikertelenül! Sőt, az 51. percben jött Uzoma és ezúttal a jobb szélső futó helyéről szerzett gólt, Ugrai passzából. Ismét 2 gólt szerzett a csapat, és bár a 74. percben szépített a Fehérvár, ez is elég volt egy ismételt győzelemhez!

A csapat a 3. helyen telel tehát, és azt kell mondanom, meghatározó egylete vagyunk a bajnokságnak!

Ugrai kifejezetten jó választásnak tűnik a befejező csatár posztján, és a védelem (alap helyzetben a Frimpong – Kamber – Lovric hármas) is stabilnak tűnik! Aliji szuper futó a bal oldalon, és Ikenne-Kingnek is vannak jobb meccsei! Uzoma meg ugye helyettesíteni tudja bármelyiket! A középpályán a létszámhoz képest kifejezetten jó a variációs lehetőség, hiszen alapvetően a Gazdag – Yaya Touré – Hidi hármas kezdett, de Banó-Szabó is sokszor kapott helyett a kezdőben! Illetve néha Nagy Geri is beszáll!

Most a téli szünet, majd a téli felkészülés következik, így a közeljövőben majd inkább az edzésekről, a tesztekről, a kísérletezgetésről fogok írni nektek! Hamarosan jelentkezem is újra!