Ronaldo Nazário: “A Barça nem értékelt, a Madridot jobbá tettem”

Ronaldot a talán a világ legjobb kilenceseként tartjuk számon. Kicsit karcsúbban, és nem e világi focival számos csapatot megjárt, mielőtt a Valladolid tulajdonosa lett.

A brazil csatár a napokban adott egy interjút a DAZN újságírójának, ahol visszaemlékezett a karrierje bizonyos pontjaira. Úgy mint a Barcelona, a Real Madrid, az Inter Milan és a Valladolid. Beszélt a csalódásról, amit a Barcelona és az Inter elhagyása után érzett, és arról hogy mekkora lehetőség rejlett a Real Madridnál.

A kezdetek: “Azért kezdtem el játszani, mert szerettem és örömet okozott. Ezt a karrierem végéig így éreztem. Gólt lőni és mosolyogni, mosolyogni és győzni, sírni ha veszítünk… Mindent meg kell élni a fociban.”

Barcelona: “Aláírtam a szerződés hosszabbítást a csapatnál, majd elmentem a válogatott edzőtáborába. 5 nappal később felhívtak a csapattól, hogy sajnos mégsem nem tudják megújítani a szerződésemet. Ez soha sem rajtam múlt, én szerettem volna folytatni. A klub nem értékelt úgy, ahogy kellett volna.”

Inter Milan: “Nagyon szerettem az Intert, nagyon jól éreztem magam Milánóban. Imádtak a rajongók, talán egész Olaszország is, de képtelen voltam az edzőnkkel együtt dolgozni. Csak egyszer beszéltem Morattival életemben, de akkor elmondtam neki, hogy nem tudok együttműködni az edzővel, vagy őt küldi el vagy engem. Ez rosszul végződött végül, mert Cúpert választották helyettem, így váltottam. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Real Madridhoz kerültem.”

A galaktikusok: “Azért mentem Madridba, mert mindig is szerettem volna ott játszani. Addig küzdöttem ezért, amíg el nem jött a nap, hogy oda kerültem. A csapatban ott volt Roberto Carlos, aki mindent elmondott, hogy mit jelent a Real Madrid játékosának lenni. Ez engem teljesen megbabonázott és a saját szememmel is akartam látni. Aztán odakerültem és rájöttem, hogy ez a klub sokkal nagyobb, mint amit Roberto Carlos elmondott, vagy amit én elképzeltem. Imádtam azt, hogy jobbá tehetem ezt a klubot. A Galaktikusok körül mindig nagy volt a spekuláció. De ez egy nyerő generáció volt, akik megváltoztatták azt ahogy akkor a fociról vélekedtek az emberek. Azóta ezt a felfogást már szinte minden nagy klub átvette.”

Valladolid: “Azért hagytam abba a focit, mert megsérültem és 35 évesen nem szerettem volna még egy műtétet. Úgy éreztem, hogy abból már nem épültem volna fel 100%-ban, így beláttam, hogy az utam végére értem. Ekkor már voltak terveim arra, hogy mit fogok csinálni, ha abba hagyom egyszer a játékot. Persze a labdarúgás keretein belül szerettem volna maradni. Volt egy alapítványom és folyamatosan kerestem a lehetőségeket a továbblépésre. Aztán az oroszországi VB után jött az alkalom, hogy a Valladolid tulajdonosa lehetek. Közel van Madridhoz, ahol élek, első osztályú a csapat és rengeteg benne a potenciál. Egy ragyogó management csapatot hoztam össze, és maximálisan bízok abban, amit csinálok.”