Igaz vagy hamis Kvíz: Vajon melyik állítás igaz és melyik csak fikció?
Ha betesszük az elemeket a hűtőszekrénybe, javul az élettartamuk – szerinted ez igaz vagy hamisan terjedt el a köztudatban? A soron következő kvízben hasonló eldöntendő kérdések várnak rád! Sikerül mindről lerántani a leplet?
Annak aki a Facebook csoportunk tagja, ez könnyen fog menni, hisz sokat játszunk, kérdezünk. Ha nem vagy tag gyere, csatlakozz és játssz velünk egy nagyon szuper közösségben.
Készen állsz?
Azért voltak olyan csökevényesek a T-rex karjai, mert amúgy sem lett volna szükség rá a brutális állkapocs miatt.
A T. rex inkább gigantikus állkapcsot növesztett. Emellé egyszerűen nem volt szükség a zsákmány elejtéséhez a mellső végtagokra; amit a T. rex megharapott, annak nagyjából megpecsételődött a sorsa. Így pár tízmillió év alatt kialakult a T. rex közismert sziluettje: aránytalanul nagy fej brutális fogsorral, felegyenesedett testtartás, izmos hátsó lábak, az egyensúlyozást segítő, hosszú farok - és az egészen apró, csökevényes karok.
Annak ellenére, hogy Charles Darwin az evolúcióelmélet atyja, csak a felszínt kapargatta a genetika kapcsán.
Amikor Darwin az 1850-es években kidolgozta evolúcióelméletét, úgy írta le a természetes szelekció hajtóerejét, hogy annak hátterében „ismeretlen molekuláris mechanizmusok” állnak. Az azóta eltelt több mint száz év alatt azután a genetikában és a molekuláris biológiában elért eredmények körvonalazták az evolúció működésének modern, neodarwinista elméletét. Darwin elmélete a genetika fejlődésével tehát nagyon is finomításra szorult.
A Föld 24 óra alatt fordul meg tengelye körül.
A Föld egy nap, azaz 24 óra alatt fordul meg a tengelye körül. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy egy napnak azt az időtartamot nevezzük, ami alatt a Föld egyszer megfordul a tengelye körül. A Föld egy fordulat során 360°-ot tesz meg, így egy óra alatt 15°-ot fordul.
Hirdetés
A nyelv különböző területei különböző íz érzékeléséért felelősek.
Sokáig alapvető szabályként tanították biológiaórákon azt, hogy a nyelv különböző területei különböző íz érzékeléséért felelősek. Ez annyira nem igaz, hogy nemcsak a nyelven, de a szájpadláson, a torokban, a gégefedőn és a nyelőcsőben is megtalálhatók ízlelőbimbók, és mindegyik terület érzékeli mindegyik ízt.
A kutyák szája tisztább, mint az embereké.
Létezik egy mítosz, amely szerint mindenféle maradék, sőt döghús megrágcsálása után is jobb a kutyák szájhigiénéje, mint az emberé. De mennyi ebben az igazság? Röviden azt mondhatjuk, semmi. A kutyák szájában ugyanúgy megtalálhatók a rájuk jellemző baktériumok, mint ahogy az emberi szájban, és ezek ugyanolyan fogbetegségeket okoznak, mint az emberi szájban élők.
Ha betesszük a hűtőszekrénybe a régi elemeket, akkor azzal növelhetjük az élettartamukat.
A Duracell és az Energizer is azt javasolja, hogy az elemeket száraz, hűvös helyen tartsuk - a hűtőszekrény pedig nem ilyen. A lehető legjobb teljesítmény érdekében szobahőmérsékleten, 20 és 25 fok között érdemes tárolni az elemeket, kerülve az extrém hőmérsékletet - a túl meleg és a túl hideg sem használ, mert az elem megsérülhet. Az az elgondolás is téves tehát, hogy tovább használhatóak, ha a kimerülőben lévő elemeket fél órára meleg sütőbe tesszük. Nem kapnak újra erőre.
Hirdetés
Az élelmiszereken a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő NEM ugyanazt jelenti.
A minőség-megőrzési idő azt a dátumot jelzi, ameddig az élelmiszernek meg kellene őriznie a minőségét. Leggyakrabban a szárított, fagyasztott, konzervált és egyéb tartós élemiszereknél tüntetik fel. Fogyasztása biztonságosnak mondható, ha csomagolása sértetlen és az élelmiszer íze megfelelő. A fogyaszthatósági idő azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonságosan fogyasztható. Az olyan élelmiszereket, melyek fogyaszthatósági időpontja letelt, már nem szabad fogyasztani, még akkor sem, ha megfelelően volt tárolva.
Az oxigéndús vér piros, az oxigént vesztett pedig kék színű.
A vér mindig piros. Az oxigénnel telített (többnyire az artériákon keresztül áramló) vér élénkpiros, az oxigént vesztett (többnyire a vénákon keresztül áramló) vér pedig sötétvörös.
Neil Armstrong volt az első ember, aki a Holdra lépett.
1969. július 16-án az Apollo 11 űrhajó fedélzetén indult a Hold meghódítására Edwin (Buzz) Aldrin és Michael Collins társaságában. Négy nappal később a Sas névre keresztelt holdkomp leszállt, és Neil Armstrong – a vastag űrruhában kissé nehézkes mozgással – lépett a Hold felszínére.
Ha valaki sok sárgarépát eszik jobban fog látni, legalábbis éjszaka.
A britek körében közismert, hogy aki sok sárgarépát eszik, az a sötétben is látni fog. Az összefüggés alapja az lehet, hogy a répa – karotintartalma miatt – fontos a látáshoz, mivel a karotin a látás folyamatában nagy szerepet játszó A-vitamin elővitaminja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki sok répát eszik, az speciális éjjellátó tulajdonságokra tesz szert. Sőt, egy megadózis bevitele azért sem túl jó ötlet, mert az A-vitamin túladagolása akár mérgező is lehet.
Share your Results:
Jöhet a következő?