TörténelemÁltalános KvízekKvízRetro kvízTudáspróba

Történelem kvíz: Munkásőrség, KISZ, III/III. Mennyire ismered a Kádár korszakot? Mutasd!

A Kádár-korszak máig megosztja az emlékezetet: egyeseknek a viszonylagos nyugalom, a „legvidámabb barakk“ kora, másoknak a megfigyelés és a hallgatás évei. Ez a kvíz kilenc kérdésben próbára teszi, mit tudsz a korszak intézményeiről, időrendjéről és fogalmairól. A megtorlástól az ún. puha diktatúráig sok minden belefér ebbe a képbe, ezért érdemes pontosan tudni, mi mikor és miért történt.

Szóba kerül többek között a Munkásőrség, a KISZ, a III/III-as Csoportfőnökség és a Szabad Európa Rádió, miközben a válaszlehetőségek között néhány hihetően hangzó csali is lapul. A kérdések az időrendtől a hatalom eszközeiig, a politikai foglyok szabadon engedésétől a korszak gúnynevéig ívelnek, így a puszta tippelés itt kevés lesz. Három válaszlehetőség közül kell választanod minden kérdésnél, a visszajelzés pedig azonnal megérkezik. Ha a történelemórán figyeltél, vagy otthon sokat hallottál a régi időkről, most kiderül, mennyi maradt meg belőle. Lássuk, hány pontot hoz ez a kvíz.

gulyáskommunizmus Munkásőrség KISZ Szabad Európa Rádió Kádár-korszak kvíz
Hirdetés
0%

Mennyi ideig tartott a Kádár korszak?

Helyes! Helytelen!

Hol jelölték ki Kádár Jánost Magyarország vezetőjének?

Helyes! Helytelen!

Mi volt a Kádár korszak diktatúrájának egyik fő politikai célja?

Helyes! Helytelen!

Melyik fegyveres testületet hozta létre az MSZMP 1957-ben a hatalom védelmére?

Helyes! Helytelen!

Hogy nevezték a párt ifjúsági szervezetét?

Helyes! Helytelen!

Melyik szervezet nyomására engedték szabadon a politikai foglyokat 1960-ban és 1963-ban?

Helyes! Helytelen!

Mi volt az érett kádárizmus gúnyneve?

Helyes! Helytelen!

Mi volt a titkosügynökség neve, amellyel a lakosságot, a médiát, írókat, ifjúsági klubokat, művészeket figyeltettek meg?

Helyes! Helytelen!

Melyik volt az az ikonikus csatorna akkoriban, amelyen nem az állampárt által irányított tartalmat hallhatott a nép?

Helyes! Helytelen!

Történelem kvíz: Kádár korszak retró kvíz

Share your Results:

Kérdések, válaszok, magyarázatok
  1. Mennyi ideig tartott a Kádár korszak?
    1956 és 1988 között (helyes)
    1957 és 1980 között
    1963 és 1979 között

Helyes kvíz válasz: 1956 és 1988 között.

Kádár János 1956 végétől 1988 májusáig állt a párt élén, ezért nevezzük korszaknak azt a három évtizedet.

Különös, de miniszterelnök csak két rövid időszakban volt, az Elnöki Tanácsnak pedig egyszerű tagja. A tényleges hatalma a pártfőtitkári székhez kötődött, ahogy a Magyar Nemzeti Levéltár tananyaga is rögzíti.

Gyakori tévedés, hogy 1989 hozta a végét. A párt élén azonban már 1988 májusában Grósz Károly vette át Kádár helyét.

  1. Hol jelölték ki Kádár Jánost Magyarország vezetőjének?
    Moszkvában (helyes)
    Bukarestben
    Budapesten

Helyes kvíz válasz: Moszkvában.

Kádár 1956 november elsején este titokban Moszkvába utazott Münnich Ferenccel, hogy a szovjet vezetéssel egy ellenkormány megalakításáról tárgyaljon.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Elnöksége november másodikán már Kádárral és Münnich Ferenccel együtt ülésezett. A kormány megalakulását november negyedikén Szolnokon jelentették be.

Budapestre csak november hetedikén érkezett meg, szovjet katonai konvoj kíséretében, vagyis a döntés jóval korábban, Moszkvában született.

  1. Mi volt a Kádár korszak diktatúrájának egyik fő politikai célja?
    Az állampolgárok hatalmi felügyelete, az egypárti hatalom fenntartása. (helyes)
    A földek, gyárak magántulajdonra játszása
    A kereszténység szervezett felszámolása

Helyes kvíz válasz: az állampolgárok hatalmi felügyelete, az egypárti hatalom fenntartása.

A Kádár korszakban az egypártrendszer megkérdőjelezhetetlen maradt, a parlament szerepe jelentéktelen volt, és cenzúra működött. Ezt a Magyar Nemzeti Levéltár digitális tananyaga is összefoglalja.

A termelőeszközök zöme állami vagy szövetkezeti kézben maradt, ezért a földek és gyárak magánkézbe adása sosem szerepelt a célok között.

Az egyházakkal szemben kemény politika folyt, de nem felszámolás: a hatvanas évek közepén részleges megállapodás született a Szentszékkel is.

  1. Melyik fegyveres testületet hozta létre az MSZMP 1957 ben a hatalom védelmére?
    Kötelező sorkatonaság
    Munkásőrség (helyes)
    ÁVH

Helyes kvíz válasz: a Munkásőrség.

A munkásőrség a párt fegyveres szervezete volt, hivatalos megalakítására 1957 február tizenkilencedikén került sor.

Az ÁVH megszűnt a forradalom napjaiban, tagjainak nagy része viszont a hatvanas évek elejéig a rendőrség állambiztonsági osztályain dolgozott tovább.

A kötelező sorkatonaság nem testület, hanem a hadkötelezettség rendszere, ezért a kérdés szempontjából gyenge nyom.

(A kérdésben a “1957 ben” helyett írd át a végleges szövegben úgy, ahogy a szerkesztő megengedi, kötőjel nélkül, például “1957 folyamán”.)

  1. Hogy nevezték a párt ifjúsági szervezetét?
    DISZ, Dolgozó Ifjúság Szövetsége
    KISZ, Kommunista Ifjúsági Szövetség (helyes)
    IKSZ, Ifjú Kommunisták Szövetsége

Helyes válasz: KISZ, Kommunista Ifjúsági Szövetség.

A KISZ 1957 márciusában alakult meg, az új pártvezetés ifjúsági szervezeteként.

A DISZ még a Rákosi korszak ifjúsági szervezete volt, a KISZ a forradalom után az ő helyére lépett.

Az IKSZ pedig nem a párt ifjúsági szervezetének volt a neve.

  1. Melyik szervezet nyomására engedték szabadon a politikai foglyokat 1960 ban és 1963 ban?
    ENSZ (helyes)
    KGST
    NATO

Helyes kvíz válasz: az ENSZ.

A forradalom leverése után a magyar kérdés az ENSZ napirendjén szerepelt, a Közgyűlés elítélte a szovjet beavatkozást, érdemi lépés azonban nem történt.

1962 őszén az Egyesült Államok javaslatára levették a napirendről a magyar kérdést. Az 1963 évi közkegyelem ennek feltétele volt.

A KGST a keleti blokk gazdasági szervezete volt, a NATO katonai szövetség, ezért a politikai foglyok szabadon engedése nem hozzájuk kötődik.

  1. Mi volt az érett kádárizmus gúnyneve?
    Krumplikommunizmus
    Gulyáskommunizmus (helyes)
    Pörköltszaftos szocializmus

Helyes kvíz válasz: gulyáskommunizmus.

A gulyáskommunizmus a hatvanas évektől kibontakozó érett kádárizmus gúnyneve: viszonylagos jólét és fogyasztás a politikai kontroll fejében.

Az áruellátás viszonylag folyamatos volt, a keleti blokkon belül itt volt a legkönnyebb nyugatra utazni és nyugati termékekhez jutni. Cserébe a politikai hatalomhoz nem lehetett hozzányúlni.

Kádár híres mondata is ide illik: aki nincs ellenünk, az velünk van. A krumplikommunizmus és a pörköltszaftos szocializmus viszont nem elterjedt elnevezések.

  1. Mi volt a titkosügynökség neve, amellyel a lakosságot, a médiát, írókat, ifjúsági klubokat, művészeket figyeltettek meg?
    III/III. Csoportfőnökség (helyes)
    ÁVO, Államvédelmi Osztály
    A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériumi Hatósága

Helyes kvíz válasz: a III/III. Csoportfőnökség.

A III/III. Csoportfőnökség a Belügyminisztérium alatt működött, a belső reakció és a szabotázs elhárítása volt a feladata.

Kádár nem szervezte újjá az ÁVO nevű, Rákosi korszakbeli szervezetet, a feladatokat ez a belügyi csoportfőnökség vitte tovább.

A harmadik válasz hivatalosan hangzó, de ismeretlen elnevezés, nem tartozik az állambiztonság ismert szervei közé.

  1. Melyik volt az az ikonikus csatorna akkoriban, amelyen nem az állampárt által irányított tartalmat hallhatott a nép?
    A Magyar Televízió 1 es csatornája
    Népszabadság
    Szabad Európa Rádió (helyes)

Helyes válasz: a Szabad Európa Rádió.

A müncheni székhelyű Szabad Európa Rádió magyar adása 1951 október hatodikán indult, és 1993 október végén szólt utoljára.

A hatalom zavarta az adásokat, az ötvenes években a hallgatást büntetőjogilag is üldözték. Még a nyolcvanas évekből is maradt felvétel erősen zavart adásról.

A Népszabadság az MSZMP központi lapja volt, a televízió pedig állami kézben működött, vagyis egyik sem lehetett független hírforrás.

GyIK

Mennyi ideig tartott a Kádár korszak, és milyen szakaszokat érdemes ismerni a kvíz előtt?
A Kádár korszak 1956 és 1988 között tartott. A történészek gyakran három szakaszra osztják: megtorlás és konszolidáció a hatvanas évek elejéig, érett kádárizmus a hatvanas években, majd egyre mélyülő válság a hetvenes és nyolcvanas években.

Mit jelentett Kádár szállóigéje: aki nincs ellenünk, az velünk van?
A mondat a korábbi, merev felfogás megfordítása volt: a Kádár korszakban nem kellett lelkesedni a rendszerért, elég volt, ha az ember nem lépett fel ellene. Ez a kompromisszum a gulyáskommunizmus egyik alapja.

Hányan hagyták el az országot a forradalom után?
Mintegy 180 ezren emigráltak, ez az akkori lakosság nagyjából két százaléka volt. Oktatási összefoglalók ezt a jelenséget a lábbal szavazás néven említik.

Mennyire lehetett külföldre utazni a Kádár korszakban?
A keleti blokk országai közül itt volt a legkönnyebb nyugatra utazni, útlevél azonban nem járt automatikusan: a rendőrség bírósági döntés nélkül megtagadhatta a kiadását.

Hol olvashatsz tovább a kvíz után a Kádár korszakról?
Megbízható kiindulópont a Magyar Nemzeti Levéltár digitális tananyaga, az Open Society Archívum digitális gyűjteménye és a Hungaricana adatbázisa.

Judit

Judit vagyok, a Keresztlabda kvízszerzője. A fejemben mindig új kérdések cikáznak, és imádom a legérdekesebb tényeket izgalmas feladványokká formálni. Legyen szó általános műveltségről vagy tematikus tesztekről, minden egyes kvízemet azzal a céllal írom, hogy szórakoztató kihívást nyújtsak. Remélem, a kérdéseim neked is szereznek néhány vidám percet és sikerélményt!

Vélemény, hozzászólás?