Történelem kvíz: Munkásőrség, KISZ, III/III. Mennyire ismered a Kádár korszakot? Mutasd!
A Kádár-korszak máig megosztja az emlékezetet: egyeseknek a viszonylagos nyugalom, a „legvidámabb barakk“ kora, másoknak a megfigyelés és a hallgatás évei. Ez a kvíz kilenc kérdésben próbára teszi, mit tudsz a korszak intézményeiről, időrendjéről és fogalmairól. A megtorlástól az ún. puha diktatúráig sok minden belefér ebbe a képbe, ezért érdemes pontosan tudni, mi mikor és miért történt.
Szóba kerül többek között a Munkásőrség, a KISZ, a III/III-as Csoportfőnökség és a Szabad Európa Rádió, miközben a válaszlehetőségek között néhány hihetően hangzó csali is lapul. A kérdések az időrendtől a hatalom eszközeiig, a politikai foglyok szabadon engedésétől a korszak gúnynevéig ívelnek, így a puszta tippelés itt kevés lesz. Három válaszlehetőség közül kell választanod minden kérdésnél, a visszajelzés pedig azonnal megérkezik. Ha a történelemórán figyeltél, vagy otthon sokat hallottál a régi időkről, most kiderül, mennyi maradt meg belőle. Lássuk, hány pontot hoz ez a kvíz.

Mennyi ideig tartott a Kádár korszak?
Hol jelölték ki Kádár Jánost Magyarország vezetőjének?
Mi volt a Kádár korszak diktatúrájának egyik fő politikai célja?
Melyik fegyveres testületet hozta létre az MSZMP 1957-ben a hatalom védelmére?
Hogy nevezték a párt ifjúsági szervezetét?
Melyik szervezet nyomására engedték szabadon a politikai foglyokat 1960-ban és 1963-ban?
Mi volt az érett kádárizmus gúnyneve?
Mi volt a titkosügynökség neve, amellyel a lakosságot, a médiát, írókat, ifjúsági klubokat, művészeket figyeltettek meg?
Melyik volt az az ikonikus csatorna akkoriban, amelyen nem az állampárt által irányított tartalmat hallhatott a nép?
Share your Results:
Kérdések, válaszok, magyarázatok
- Mennyi ideig tartott a Kádár korszak?
1956 és 1988 között (helyes)
1957 és 1980 között
1963 és 1979 között
Helyes kvíz válasz: 1956 és 1988 között.
Kádár János 1956 végétől 1988 májusáig állt a párt élén, ezért nevezzük korszaknak azt a három évtizedet.
Különös, de miniszterelnök csak két rövid időszakban volt, az Elnöki Tanácsnak pedig egyszerű tagja. A tényleges hatalma a pártfőtitkári székhez kötődött, ahogy a Magyar Nemzeti Levéltár tananyaga is rögzíti.
Gyakori tévedés, hogy 1989 hozta a végét. A párt élén azonban már 1988 májusában Grósz Károly vette át Kádár helyét.
- Hol jelölték ki Kádár Jánost Magyarország vezetőjének?
Moszkvában (helyes)
Bukarestben
Budapesten
Helyes kvíz válasz: Moszkvában.
Kádár 1956 november elsején este titokban Moszkvába utazott Münnich Ferenccel, hogy a szovjet vezetéssel egy ellenkormány megalakításáról tárgyaljon.
A Szovjetunió Kommunista Pártjának Elnöksége november másodikán már Kádárral és Münnich Ferenccel együtt ülésezett. A kormány megalakulását november negyedikén Szolnokon jelentették be.
Budapestre csak november hetedikén érkezett meg, szovjet katonai konvoj kíséretében, vagyis a döntés jóval korábban, Moszkvában született.
- Mi volt a Kádár korszak diktatúrájának egyik fő politikai célja?
Az állampolgárok hatalmi felügyelete, az egypárti hatalom fenntartása. (helyes)
A földek, gyárak magántulajdonra játszása
A kereszténység szervezett felszámolása
Helyes kvíz válasz: az állampolgárok hatalmi felügyelete, az egypárti hatalom fenntartása.
A Kádár korszakban az egypártrendszer megkérdőjelezhetetlen maradt, a parlament szerepe jelentéktelen volt, és cenzúra működött. Ezt a Magyar Nemzeti Levéltár digitális tananyaga is összefoglalja.
A termelőeszközök zöme állami vagy szövetkezeti kézben maradt, ezért a földek és gyárak magánkézbe adása sosem szerepelt a célok között.
Az egyházakkal szemben kemény politika folyt, de nem felszámolás: a hatvanas évek közepén részleges megállapodás született a Szentszékkel is.
- Melyik fegyveres testületet hozta létre az MSZMP 1957 ben a hatalom védelmére?
Kötelező sorkatonaság
Munkásőrség (helyes)
ÁVH
Helyes kvíz válasz: a Munkásőrség.
A munkásőrség a párt fegyveres szervezete volt, hivatalos megalakítására 1957 február tizenkilencedikén került sor.
Az ÁVH megszűnt a forradalom napjaiban, tagjainak nagy része viszont a hatvanas évek elejéig a rendőrség állambiztonsági osztályain dolgozott tovább.
A kötelező sorkatonaság nem testület, hanem a hadkötelezettség rendszere, ezért a kérdés szempontjából gyenge nyom.
(A kérdésben a “1957 ben” helyett írd át a végleges szövegben úgy, ahogy a szerkesztő megengedi, kötőjel nélkül, például “1957 folyamán”.)
- Hogy nevezték a párt ifjúsági szervezetét?
DISZ, Dolgozó Ifjúság Szövetsége
KISZ, Kommunista Ifjúsági Szövetség (helyes)
IKSZ, Ifjú Kommunisták Szövetsége
Helyes válasz: KISZ, Kommunista Ifjúsági Szövetség.
A KISZ 1957 márciusában alakult meg, az új pártvezetés ifjúsági szervezeteként.
A DISZ még a Rákosi korszak ifjúsági szervezete volt, a KISZ a forradalom után az ő helyére lépett.
Az IKSZ pedig nem a párt ifjúsági szervezetének volt a neve.
- Melyik szervezet nyomására engedték szabadon a politikai foglyokat 1960 ban és 1963 ban?
ENSZ (helyes)
KGST
NATO
Helyes kvíz válasz: az ENSZ.
A forradalom leverése után a magyar kérdés az ENSZ napirendjén szerepelt, a Közgyűlés elítélte a szovjet beavatkozást, érdemi lépés azonban nem történt.
1962 őszén az Egyesült Államok javaslatára levették a napirendről a magyar kérdést. Az 1963 évi közkegyelem ennek feltétele volt.
A KGST a keleti blokk gazdasági szervezete volt, a NATO katonai szövetség, ezért a politikai foglyok szabadon engedése nem hozzájuk kötődik.
- Mi volt az érett kádárizmus gúnyneve?
Krumplikommunizmus
Gulyáskommunizmus (helyes)
Pörköltszaftos szocializmus
Helyes kvíz válasz: gulyáskommunizmus.
A gulyáskommunizmus a hatvanas évektől kibontakozó érett kádárizmus gúnyneve: viszonylagos jólét és fogyasztás a politikai kontroll fejében.
Az áruellátás viszonylag folyamatos volt, a keleti blokkon belül itt volt a legkönnyebb nyugatra utazni és nyugati termékekhez jutni. Cserébe a politikai hatalomhoz nem lehetett hozzányúlni.
Kádár híres mondata is ide illik: aki nincs ellenünk, az velünk van. A krumplikommunizmus és a pörköltszaftos szocializmus viszont nem elterjedt elnevezések.
- Mi volt a titkosügynökség neve, amellyel a lakosságot, a médiát, írókat, ifjúsági klubokat, művészeket figyeltettek meg?
III/III. Csoportfőnökség (helyes)
ÁVO, Államvédelmi Osztály
A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériumi Hatósága
Helyes kvíz válasz: a III/III. Csoportfőnökség.
A III/III. Csoportfőnökség a Belügyminisztérium alatt működött, a belső reakció és a szabotázs elhárítása volt a feladata.
Kádár nem szervezte újjá az ÁVO nevű, Rákosi korszakbeli szervezetet, a feladatokat ez a belügyi csoportfőnökség vitte tovább.
A harmadik válasz hivatalosan hangzó, de ismeretlen elnevezés, nem tartozik az állambiztonság ismert szervei közé.
- Melyik volt az az ikonikus csatorna akkoriban, amelyen nem az állampárt által irányított tartalmat hallhatott a nép?
A Magyar Televízió 1 es csatornája
Népszabadság
Szabad Európa Rádió (helyes)
Helyes válasz: a Szabad Európa Rádió.
A müncheni székhelyű Szabad Európa Rádió magyar adása 1951 október hatodikán indult, és 1993 október végén szólt utoljára.
A hatalom zavarta az adásokat, az ötvenes években a hallgatást büntetőjogilag is üldözték. Még a nyolcvanas évekből is maradt felvétel erősen zavart adásról.
A Népszabadság az MSZMP központi lapja volt, a televízió pedig állami kézben működött, vagyis egyik sem lehetett független hírforrás.
GyIK
Mennyi ideig tartott a Kádár korszak, és milyen szakaszokat érdemes ismerni a kvíz előtt?
A Kádár korszak 1956 és 1988 között tartott. A történészek gyakran három szakaszra osztják: megtorlás és konszolidáció a hatvanas évek elejéig, érett kádárizmus a hatvanas években, majd egyre mélyülő válság a hetvenes és nyolcvanas években.
Mit jelentett Kádár szállóigéje: aki nincs ellenünk, az velünk van?
A mondat a korábbi, merev felfogás megfordítása volt: a Kádár korszakban nem kellett lelkesedni a rendszerért, elég volt, ha az ember nem lépett fel ellene. Ez a kompromisszum a gulyáskommunizmus egyik alapja.
Hányan hagyták el az országot a forradalom után?
Mintegy 180 ezren emigráltak, ez az akkori lakosság nagyjából két százaléka volt. Oktatási összefoglalók ezt a jelenséget a lábbal szavazás néven említik.
Mennyire lehetett külföldre utazni a Kádár korszakban?
A keleti blokk országai közül itt volt a legkönnyebb nyugatra utazni, útlevél azonban nem járt automatikusan: a rendőrség bírósági döntés nélkül megtagadhatta a kiadását.
Hol olvashatsz tovább a kvíz után a Kádár korszakról?
Megbízható kiindulópont a Magyar Nemzeti Levéltár digitális tananyaga, az Open Society Archívum digitális gyűjteménye és a Hungaricana adatbázisa.
Ne maradj le a kvízeinkről!