Földrajz feladat: megtalálod Ópusztaszert a térképen?
Ópusztaszer neve a honfoglalás miatt ismerős, de vajon a térképen is megtalálnád? Ez a földrajz feladat erre kíváncsi: a három piros pont közül melyik jelöli a települést?
A hely hírét egy középkori krónikásnak köszönheti. Anonymus az 1200 körül, latinul írt Gesta Hungarorumban azt írja, hogy a honfoglaló vezérek itt gyűltek össze, és itt rendezték el az ország „szerét”, vagyis a szokásokat és a jogokat. Szerinte ezért kapta a hely a Szer nevet. A szer a régi magyarban rendet, sorrendet jelentett, így a krónikás a szó jelentéséből gyártott eredettörténetet.
A mai név ráadásul elég friss. A falu, amelynek határában ma a Nemzeti Történeti Emlékpark áll, egészen a hetvenes évekig nem is Ópusztaszer volt, hanem Sövényháza. Ha valaki egy régi iskolai földrajz atlaszban keresné, ott ezt a nevet találná.
Melyik piros pont jelöli Ópusztaszer helyét?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes válasz a B.
Ópusztaszer Szegedtől északra, légvonalban alig harminc kilométerre fekszik, a Kisteleki járásban. A Tiszától nyugatra van, nem messze a folyótól. Ha a földrajz órán tanult nagy tájakban gondolkodsz, a Duna és a Tisza közötti terület délkeleti szélére kell nézni. A B pont pontosan ide esik, közvetlenül a Tisza vonala mellett, nem sokkal a déli határ fölött.
Ebben a földrajz feladatban a folyók segítenek kizárni a másik két pontot. Az A már a Tiszán túl van, Békés megyében, közel a román határhoz. Aki a puszta szóból indul ki, könnyen ide húz, mert a Tiszántúl nagy síksága illik a pusztáról alkotott képhez. Csakhogy a névben a puszta a szó régi értelmében áll: elhagyott, lakatlan falut jelent. A középkori Szer később elnéptelenedett, a helyét pusztaként emlegették, innen ered a Pusztaszer név. A C pont a Duna mellett ül. Ez akkor csábító, ha valaki csak annyit jegyzett meg, hogy Ópusztaszer a két nagy folyó között van, és a Duna felé tolja el a tippjét. A biztos kapaszkodó Szeged: Ópusztaszer a Tisza közelében, Szeged fölött keresendő, nem a Duna partján.
Anonymus nagyjából háromszáz évvel a honfoglalás után írt, ezért a történészek óvatosan kezelik a szeri gyűlés történetét. Az viszont biztos, hogy a hely a középkorban is fontos volt: itt állt a szeri monostor, amelynek romjait 1970 óta tárják fel, és ma az emlékpark területén láthatók.
Az emlékpark legismertebb látványossága mégis Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe. A vászon 15 méter magas és 120 méter hosszú, eredetileg nagyjából 1700 négyzetméteres volt. A második világháborúban Budapesten bombatalálat érte, a darabjait évtizedekig hengerekben tárolták. Amikor 1991 után egy lengyel restaurátorcsapat nekilátott, a festményből körülbelül 800 négyzetméter maradt meg, a többit korabeli fényképek alapján kellett újrafesteni. Öt évig tartott a munka. Vagyis a körkép, amit ma Ópusztaszeren látsz, több mint felében a restaurátorok keze munkája. Így ez a földrajz feladat végül egy festmény sorsánál köt ki.
Ne maradj le a kvízeinkről!
