Magyarország nagytájai: az Alföldtől az Északi-középhegységig
Magyarország nagytájai: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Észak-magyarországi középhegység, amelyet a köznyelv Északi-középhegységnek is nevez. Ezt a hat nagytájat a Magyarország kistájainak katasztere különíti el, és tovább bontja 35 középtájra. A legnagyobb az Alföld: nagyjából 52 000 km²-rel az ország területének több mint a felét foglalja el.
Ezen az oldalon táblázatban összefoglaljuk a hat nagytájat, sorra vesszük, melyik középtájak tartoznak hozzájuk, hol van a legmagasabb pontjuk, és azt is megmutatjuk, miért nem ugyanaz az Alföld és az Észak-Alföld.
A hat nagytáj egy táblázatban
| Nagytáj | Középtájak száma | Terület Magyarországon | Legmagasabb pont |
|---|---|---|---|
| Alföld | 13 | kb. 52 000 km² | Hoportyó, 183 m |
| Kisalföld | 3 | kb. 5500 km² | – |
| Nyugat-magyarországi peremvidék | 4 | – | Írott-kő, 882 m |
| Dunántúli-dombság | 4 | – | Zengő, 682 m |
| Dunántúli-középhegység | 3 | kb. 7000 km² | Pilis-tető, 756 m |
| Észak-magyarországi középhegység | 8 | kb. 10 000 km² | Kékes, 1014 m |
A középtájak száma a kistájkataszter tartalomjegyzékéből, a területek a Magyarország térképekben című kötet domborzati fejezetéből és a Wikipédiából származnak. Ahol a forrásaink nem adnak meg területet, ott kihagytuk a cellát, és nem becsültünk. A csúcsok magasságát a hegységekről szóló oldalunk részletezi.
Síkság, dombság, középhegység: milyen az ország domborzata?
Magyarország túlnyomórészt alacsonyan fekvő ország. A Magyarország térképekben című kötet szerint az ország területének 73%-a 200 m alatti alföld, 20%-a dombság vagy hegylábfelszín, többségében 350 m-es magasságig, és mindössze 7%-a középhegység. A legmagasabb pont a Mátrában álló Kékes (1014 m), a legalacsonyabb Szeged közelében van. Ennek magasságát a források kissé eltérően adják meg: a kötet 79 m-t ír, az angol nyelvű Wikipédia 77,6 m-t.
Az Alföld
Az Alföld Magyarország legnagyobb nagytája: nagyjából 52 000 km² esik az országhatáron belülre, ami az ország 93 030 km²-es területének körülbelül 56%-a. Felszíne többnyire 200 m alatt marad, legmagasabb pontja a Hoportyó, 183 m-rel. Legfontosabb folyója a Tisza.
A kataszter az Alföldet 13 középtájra osztja: Duna menti síkság, Duna–Tisza közi síkvidék, Bácskai-síkvidék, Mezőföld, Dráva menti síkság, Felső-Tisza-vidék, Közép-Tisza-vidék, Alsó-Tisza-vidék, Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, Nyírség, Hajdúság, Berettyó–Körös-vidék és Körös–Maros köze. A listából az is kiderül, hogy az Alföld nem csak a Tisza vidékét jelenti: a Duna mentén és a Dunántúlon is vannak alföldi tájai, például a Mezőföld és a Dráva menti síkság.
A Kisalföld
A Kisalföld az ország északnyugati részén fekvő síkság, amelyen Magyarország, Szlovákia és Ausztria osztozik. A Wikipédia szerint teljes területe nagyjából 8000 km², ebből a Magyarország térképekben szerint mintegy 5500 km²-nyi déli rész tartozik hozzánk. A Duna nagyjából kettévágja, a legfontosabb mellékfolyói a Rába, a Rábca és a Marcal. Három középtája a Győri-medence, a Marcal-medence és a Komárom–Esztergomi-síkság, legnagyobb magyarországi városa Győr.
A Nyugat-magyarországi peremvidék
Az ország nyugati szélén húzódó nagytáj négy középtájból áll: Alpokalja, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és Zalai-dombság. Az Alpokalja különlegessége, hogy itt nyúlnak át Magyarországra a Keleti-Alpok kristályos kőzetekből álló vonulatai. Ide tartozik a Kőszegi-hegység is, amelynek Írott-kője 882 m-rel a Dunántúl legmagasabb pontja. A hegyek felől lealacsonyodó hegylábfelszínek a kaviccsal borított Sopron–Vasi-síksághoz kapcsolódnak.
A Dunántúli-dombság
A Dunántúl déli felét elfoglaló nagytáj négy középtája a Balaton-medence, a Külső-Somogy, a Belső-Somogy, valamint a Mecsek és a Tolna–Baranyai-dombvidék. A kataszter beosztása szerint tehát a Balaton is ehhez a nagytájhoz tartozik, nem a mellette emelkedő Bakonyhoz. A nagytáj legmagasabb pontja a Mecsek csúcsa, a 682 m-es Zengő. A Balaton-parti településekről külön oldalunk szól: Balaton-parti települések.
A Dunántúli-középhegység
A Balatontól északkeletre, a Dunakanyarig húzódó, nagyjából 7000 km²-es nagytáj három középtájra oszlik: Bakony-vidék, Vértes–Velencei-hegyvidék és Dunazug-hegyvidék. Hegyei többnyire 400–500 m magasra emelkednek, a legmagasabb pontja a Pilis-tető, amelyet a forrásaink 756 vagy 757 m-esnek adnak meg.
Az Észak-magyarországi középhegység
Az ország legmagasabb hegyvidéke nagyjából 10 000 km²-es, és nyolc középtájból áll: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát-vidék, Mátra-vidék, Bükk-vidék, Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék, Tokaj–Zempléni-hegyvidék és Észak-magyarországi-medencék. A Börzsöny, a Mátra és a Zempléni-hegység vulkáni eredetű. Itt áll az ország legmagasabb pontja, a Mátrában emelkedő 1014 m-es Kékes.
Érdekesség, hogy a Visegrádi-hegység a Duna jobb partján, tehát földrajzilag a Dunántúlon fekszik, a kataszter mégis az Észak-magyarországi középhegységhez sorolja. Ezért tartozik a Dobogó-kő is ehhez a nagytájhoz.
Nagytáj vagy régió? Az Alföld nem ugyanaz, mint az Észak-Alföld
A nagytájak természetföldrajzi egységek: a domborzat és a felszín alapján határolják el őket, és a határaik nem követik a megyehatárokat. Az Észak-Alföld és a Dél-Alföld viszont statisztikai régiók, amelyeket megyékből raknak össze. Magyarországon 2018 óta nyolc ilyen régió van: Budapest, Pest, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld. Korábban Budapest és Pest megye egy régiót alkotott Közép-Magyarország néven, ezért régebbi szövegekben még hét régió szerepel.
Gyakori tévedések
- „Az Alföld csak a Tiszántúl.” Az Alföldhöz a Duna–Tisza köze, a Mezőföld és a Dráva menti síkság is hozzátartozik.
- „A Balaton a Dunántúli-középhegység része.” A kataszter szerint a Balaton-medence a Dunántúli-dombsághoz tartozik.
- „A Visegrádi-hegység dunántúli hegység.” Bár a Duna jobb partján fekszik, az Észak-magyarországi középhegység része.
- „Az Észak-Alföld és az Alföld ugyanaz.” Az egyik statisztikai régió, a másik nagytáj, a határuk is eltér.
- „Magyarországnak hét régiója van.” 2018 óta nyolc statisztikai régiója van.
Teszteld magad
Gyakorolni a „Felismered az Alföld egyik megyeszékhelyét?” napi feladatunkkal is tudsz.
Gyakori kérdések
Melyek Magyarország nagytájai? Az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Észak-magyarországi középhegység.
Melyik Magyarország legnagyobb nagytája? Az Alföld, nagyjából 52 000 km²-rel.
Mekkora részét foglalja el az Alföld az országnak? Körülbelül 56%-át.
Hány középtájra osztják az országot? A kistájkataszter szerint 35 középtájra.
Melyik nagytájhoz tartozik a Balaton? A Dunántúli-dombsághoz, azon belül a Balaton-medencéhez.
Hol van Magyarország legalacsonyabb pontja? Szeged közelében, a források szerint 77,6–79 m-es magasságban.
Melyik az Alföld legmagasabb pontja? A Hoportyó, 183 m-rel.
Kapcsolódó feladatok és oldalak
- Földrajz feladat: a Dunántúl nyugati szélén jártunk, de pontosan hol?
- Földrajz feladat: Melyik alföldi megyeszékhely van a képen?
- Földrajz Kvíz: Szepesvár, Pripjaty és még nyolc hely. Bizonyítsd be, hogy nem csak tippelsz!
- Földrajz feladat: egy piros pont a Dunántúlon, melyik város az?
- Földrajz feladat: Melyik Balaton környéki várost jelöli a piros pont?
- Földrajz feladat: Melyik dunántúli város van a képen?
További földrajzi tudnivalók a Földrajz rovatban: Magyarország hegységei, Magyarország folyói, Magyarország megyéi és megyeszékhelyei, Magyarország szomszédos országai, Balaton-parti települések.
Források
- Dövényi Zoltán (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2010, tartalomjegyzék (a 6 nagytáj és a 35 középtáj)
- Schweitzer Ferenc: Domborzat és táj. In: Kocsis K. – Schweitzer F. (szerk.): Magyarország térképekben, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2011 (területek, a 73–20–7%-os megoszlás, a legalacsonyabb pont)
- Great Hungarian Plain (Wikipedia): 52 000 km², 56%, Hoportyó
- Little Hungarian Plain (Wikipedia): kb. 8000 km², folyók
- Transdanubian Mountains (Wikipedia): kb. 7000 km², Pilis 757 m
- North Hungarian Mountains (Wikipedia): vulkáni hegységek, Kékes
- Geography of Hungary (Wikipedia): a legalacsonyabb pont
- NUTS statistical regions of Hungary (Wikipedia): a nyolc statisztikai régió 2018 óta
Írta: Popovics Ádám · Utoljára ellenőrizve: 2026. október 29.
Ne maradj le a kvízeinkről!