Lesz vagy lessz, lejjebb vagy lejebb, hagyja vagy haggya?

Lesz vagy lessz? A helyes alak a lesz, egy sz-szel. Ugyanilyen gyakori kérdés a lejjebb vagy lejebb (helyesen: lejjebb), a hagyja vagy haggya (helyesen: hagyja) és a vonzza vagy vonza (helyesen: vonzza). Mindegyik mögött ugyanaz a kérdés áll: mikor írjuk le azt, amit hallunk, és mikor azt, amiből a szó felépül.

A magyar helyesírás a toldalékos szavaknál többnyire a szóelemzés elvét követi. Ez azt jelenti, hogy a szótövet és a toldalékot akkor is felismerhetően írjuk le, ha kiejtéskor összeolvadnak. Van azonban néhány szabályos kivétel, ahol az írás mégis követi a kiejtést. Az alábbiakban mindkét csoportot sorra vesszük, rögtön a válasszal kezdve.

Lesz vagy lessz és a többi: a válaszok röviden

Kérdés	Helyesen	Röviden miért
lesz vagy lessz?	lesz	Az ige egy sz-szel áll, a nyújtott ejtés nem kerül írásba.
lejjebb vagy lejebb?	lejjebb	A le után hosszú j-t ejtünk és írunk, mint a kijjebb szóban.
feljebb vagy feljjebb?	feljebb	A fokjel a fel- tőhöz járul, egy j, mint a beljebb szóban.
hagyja vagy haggya?	hagyja	Szóelemzés: hagy + ja. A hasonulást nem jelöljük.
hagyjuk vagy haggyuk?	hagyjuk	Ugyanaz a szabály: hagy + juk.
fogyjon vagy foggyon?	fogyjon	Gy végű ige + felszólító j: írásban megmarad a gy és a j.
vonzza vagy vonza?	vonzza	Z végű ige + j: a j teljesen hasonul, és ezt írásban is jelöljük.
higgy vagy higyj?	higgy	Rendhagyó alak, úgy írjuk, ahogy ejtjük.
bennfentes vagy benfentes?	bennfentes	Összetett szó: benn + fentes.

Lesz vagy lessz?

A „lenni” ige jövő idejű alakja lesz, egyetlen sz-szel: „Jó lesz így?”, „Holnap esni fog, és hideg lesz.” A hibás „lessz” alak valószínűleg a kiejtésből ered: hangsúlyos, érzelmes beszédben a szó végét gyakran megnyújtjuk, és ezt könnyű kettőzött betűnek hallani. Az írásban azonban ez a nyújtás nem jelenik meg, a lesz minden helyzetben egy sz-szel helyes. Gyakorold a napi feladatunkkal.

Lejjebb vagy lejebb? És miért feljebb?

A helyes alak a lejjebb, két j-vel. A középfokban a le szó és az -ebb között egy j hang jelenik meg, amelyet hosszan ejtünk, és az írás ezt a kiejtésnek megfelelően két j-vel jelöli. Ugyanígy írjuk a kijjebb szót is.

A feljebb és a beljebb viszont csak egy j-vel helyes. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda magyarázata szerint ezekben a fokjel a fel-, illetve a bel- tőhöz járul, ezért a szóelemzés szerint írjuk őket, egy j-vel. Hibás tehát a „feljjebb” és a „felljebb” is. A párost így lehet megjegyezni: le és ki mellé két j, fel és bel mellé egy. Gyakorold a napi feladatunkkal.

Hagyja vagy haggya? A szóelemzés elve

A helyes alak a hagyja. Kiejtéskor a gy és a j összeolvad, ezért „haggya” hangzik, de írásban a szótő (hagy) és a toldalék (-ja) is megmarad. A nyelvi tanácsadók ezt a szóelemzés elvével magyarázzák: bár a gy és a j találkozásakor a kiejtésben teljes hasonulás történik, írásban ezt nem jelöljük.

Ugyanezért helyes a hagyjuk, a hagyjál és a felszólító módú fogyjon, elfogyjon is, holott „haggyuk”, „haggyál” és „foggyon” hangzik. A szabályzat erre a gy végű igékre külön pontot is tartalmaz: a felszólító mód j-je mellett az írás megtartja az ige eredeti gy-jét és a toldalék j-jét. Gyakorold a napi feladatunkkal.

Vonzza vagy vonza? Amikor az írás is követi a kiejtést

Itt a szabály épp fordítva működik: a helyes alak a vonzza, két z-vel. Az s, sz, z és dz végű, mély hangrendű igéknél a tárgyas személyrag j-je teljesen hasonul a tő végéhez, és ezt az írás is jelöli. Ezért vonz + ja = vonzza, és ugyanígy olvas + ja = olvassa. Ez nemcsak felszólító módban, hanem kijelentő módban is így van: „A Föld vonzza a testeket.”

Ez a különbség okozza a legtöbb bizonytalanságot. A hagyja és a vonzza kiejtésben ugyanúgy viselkedik, mindkettőben hosszú mássalhangzót hallunk. Írásban mégis az egyikben marad a j, a másikban kettőzött betű lesz belőle.

Higgy, és a többi rendhagyó alak

Néhány igealakot nem lehet a tőből és a toldalékból szabályosan levezetni. Ezeket úgy írjuk, ahogy ejtjük. A legismertebb a hisz ige felszólító alakja: higgy, nem „higyj” és nem „higgyj”.

Bennfentes és eséllyel

A bennfentes két n-nel helyes, mert összetett szó: az előtagja a benn határozószó, az utótagja pedig a csak ebben a szóban használt fentes, amelynek jelentése ravasz, csalárd. A benfentes alak hibás.

Az eséllyel két l-lel és y-nal írandó: a -val, -vel rag v-je hasonul a szó végéhez, és ezt az írás is jelöli, ahogy a „jó eséllyel” kifejezésben. Ha a szó eleve kettős mássalhangzóra végződik, a harmadikat elhagyjuk: toll + lal = tollal.

Hogyan dönts gyorsan?

Ha bizonytalan vagy, bontsd szét a szót tőre és toldalékra, és írd le mindkettőt úgy, ahogy önmagában áll: hagy + ja, fogy + jon. Ez a legtöbb esetben jó választ ad. Két fontos kivételt érdemes fejben tartani: az s, sz, z, dz végű igéknél a j hasonul, és ezt jelöljük (vonzza, olvassa), a -val, -vel ragnál pedig a v hasonul (eséllyel). A rendhagyó alakokat, mint a higgy, egyszerűen meg kell tanulni.

A kettőzött betűknél a kiejtés gyakran becsap. A lesz és a lejjebb pont azért kérdéses, mert az egyiknél a hosszúnak hallott hang nem kerül írásba, a másiknál viszont igen.