Tájszólás feladat: Fogadjunk, hogy a bogározik kifog rajtad!
Ez a tájszólás feladat pofonegyszerűnek látszik. A bogározik szóban ott van a bogár, mi másra gondolhatna az ember? Pont ez benne a gyanús. Az agyunk szeret rövidíteni: meglát egy ismerős darabot, és a többit gondolkodás nélkül hozzátalálja. Aki tanult már idegen nyelvet, tudja, hogy a hasonló hangzás a legrosszabb tanácsadó, és a népnyelv ugyanezt csinálja velünk, csak magyarul. A tájszavak ritkán úgy bánnak a tövekkel, ahogy az iskolában tanultuk.
Annyit elárulok, hogy nem valami kitalált tréfaszóval állunk szemben. A bogározik már a 18. század végén szerepelt nyomtatásban, később pedig költők is használták. Csak éppen kikopott a városi köznyelvből, ezért ma már kevesen ismerik. Ha még sosem hallottad a nagyszüleidtől, ne szomorkodj, a legtöbben így vagyunk vele. Ilyenkor az a jó, ha nem sietsz, és a szó hangalakja helyett a történetét kezded el keresni. Jelöld be a tippedet, aztán olvass tovább, és meglátjuk, mennyire jártál közel.
Mit csinál aki bogározik?
Share your Results:
Tájszólás feladat Megoldása és magyarázata
A helyes tájszólás válasz: aki bogározik, az a saját feje után megy. Önfejűen, makacsul teszi a magáét, és nem sokat törődik azzal, mit mondanak neki mások.
A jelentés mögött ott van a bogár, csak nem a rovar. Magyarul a bogár régóta hóbortot, szeszélyt, rögeszmét is jelent: a bogaras embernek különös ötletei vannak, és bogarat ültetni valaki fülébe annyit tesz, mint olyan gondolatot adni neki, amitől nem szabadul. A bogározik ebből a képből érthető meg. Az ember mintha egy fejébe költözött bogár után menne, és nem az észérvek után.
Hol csúszik el a legtöbb ember? Ebben a tájszólás feladatban a rovaros válasz azért olyan erős, mert a bogarászik szó valóban keresgélést, gyűjtögetést jelent, a fül pedig azonnal oda köti. A gereblyézős tipp másért csábít: a régi szavak nagy része a földműves világból jön, ezért az ember szívesen hisz egy mezei munkában. Pedig a bogározik nem tevékenységet ír le, hanem viselkedést.
Az igazi aha az, hogy ez a kép ma is köztünk él. Ha valakiről azt mondjuk, hogy bogaras, vagy hogy bogarat ültettek a fülébe, ugyanarról a fejbe költözött bogárról beszélünk. A bogározik tehát nem elszigetelt, furcsa szó, hanem ugyanannak a képnek a népi ága, és az ilyen apró, elfeledett szavakból áll a tájszólás igazi kincsesbányája.
