Földrajz feladat: Három iparváros a Dunán, de melyiket rejti a piros pont?

Van az a fajta földrajz feladat, ami elsőre annyira magabiztosnak tűnik, hogy az ember már rá is bökne a képernyőre, aztán megáll a keze a levegőben. Pontosan ez a helyzet ezzel a vaktérképpel is. Három Duna-menti várost kell megkülönböztetned, mindhárom a folyó jobb partján fekszik, és mindegyik ismerős névnek hangzik. A baj az, hogy „ismerős” és „pontosan tudom, hol van” két nagyon különböző dolog, és ez a kis piros pont éppen a kettő közötti résbe csúszik be. Aki évek óta nem nézett magyar vaktérképet, könnyen elköveti a klasszikus hibát: a leghíresebb nevet választja a leglogikusabbnak tűnő pontra, és mellényúl.

Ami viszont igazán érdekessé teszi ezt a hármast: nem véletlenül vannak ilyen közel egymáshoz. Mind a három a második világháború utáni magyar ipar- és energiapolitika gyereke, és mindegyiknél ugyanaz a Duna volt a fő ok. A folyó egyszerre adott hűtővizet, olcsó szállítási útvonalat és kényelmes ipari telephelyet, így aztán a tervezők szinte egymás mellé pakolták ezeket a városokat. Vagyis ez a feladvány nem csak azt méri, hogy megvan-e a földrajzérzéked. Egy egész korszak logikáját is teszteli: azt, hogy miért pont ott sűrűsödtek össze a gyárak és az erőművek a térkép ezen a szakaszán.

Földrajz feladat megoldása és magyarázata

A helyes földrajz feladat válasz: Dunaújváros.

A pont Fejér megye közepén van, a Duna jobb partján. Az eligazodás kulcsa az elhelyezkedés: Százhalombattától jóval délebbre esik, Pakstól viszont észak felé, nagyjából félúton a kettő között, de Budapest vonzáskörzete inkább rá illik, mint a másik kettőre.

Ahol a legtöbben elcsúsznak: Paks. Érthető, miért: az atomerőmű miatt Paks az ország egyik legjobban ismert Duna-menti helyszíne, az ember szinte automatikusan rárántja az ujját. Csakhogy Paks érezhetően délebbre van, már Tolna megye. Aki a „délebbi középső pontnál” matat, rögtön el is vétette. A két pont a Duna kanyarulatai közt bujkál, és nem sok más tájelem segít eligazodni – pont ezért ejti meg annyira sokakat.

Amit a vaktérkép nem mutat: Dunaújváros nem úgy lett város, mint a legtöbb. 1951-ben Sztálinvárosnak keresztelték, egy kis falura, Dunapentelére – ráhúzva a tervgazdálkodás zászlóshajóját. Kohászati mintavárost akartak belőle csinálni, a Csepeli vas- és fémipar bővítéseként. A névváltoztatás 1961-ben jött, három évvel azután, hogy Hruscsov elítélte Sztálin személyi kultuszát. Ma is az ország legismertebb tervvárosának számít. Ha ezt tudod, sokkal könnyebb megjegyezni, hol van a térképen – és miért éppen ott.