Tájszólás Kvíz: Furik, ágról szakadt, tróger? Tudod melyik kifejezés mit jelent valójában?

Láttál már igazi ágrólszakadt embert? Tudod, honnan ered a kifejezés?
Helyes kvíz válasz: Az akasztással járó halálbüntetés túlélői (leszakadt alattuk az ág) voltak.
A középkori és kora újkori Magyarországon az akasztást nem mindig hajtották végre hibátlanul: ha a kötél vagy az az ág, amelyre az elítéltet felkötötték, leszakadt, a hagyomány szerint a szerencsétlent szabadon engedték. Ezek az emberek megmenekültek ugyan, de teljes vagyonukat, nevüket és státuszukat elveszítették — szó szerint semmijük sem maradt, az ágon kívül, amelyről éppen leszakadtak. A TESz (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára) szerint a kifejezés ezekre a teljesen nincstelen, hontalanná vált személyekre utalt. Érdekesség: ma lazán, szinte bárki kapcsán használjuk, pedig eredeti tartalma meglehetősen súlyos volt.

Biztosan dőlt már dugába pár dolog az életedben. De mi az a duga?
Helyes kvíz válasz: Kúp alakban összehordott nád.
A duga kúp alakban, gondosan felrakott nádkupacot jelent, amelyet a mocsaras, vízjárta területeken — főként a Tisza és a Duna ártereiben — jelzőként, tárolóként vagy ideiglenes fedezékként használtak. Ha a gondosan felépített duga összedőlt, az egész munka kárba veszett. Ebből az egészen konkrét, fizikai élményből született az elvontabb “dugába dőlt” szófordulat, amely ma már általánosan a meghiúsult tervet vagy kudarcot jelöli. A Magyar Értelmező Kéziszótár (MÉK) a “duga” szót nádkupac értelemben rögzíti, és szláv jövevényszónak tartja.

A trógert manapság a becstelen, megbízhatatlan emberre használjuk, de ki volt ő régen?
Helyes kvíz válasz: Szállítómunkás, hordár.
A “tróger” a német Träger (= hordó, vivő) szóból ered, és a 19. századi Pest-Budán nagyon is konkrét foglalkozást takart: azokat a hordárokat, akik piacokon, vasútállomásokon és kikötőkben bérért szállítottak csomagokat és árukat. A szó hasonló utat járt be, mint sok más foglalkozásnév a nyelvtörténetben: az egykor semleges, sőt hasznos munkát jelölő kifejezés idővel pejoratívvá vált — valószínűleg azért, mert a trógerek társadalmi helyzete alacsony volt, és a velük szembeni előítélet a szóba is beleivódott. A Magyar Etimológiai Szótár (Zaicz Gábor, 2006) a szó átvételét a 19. század második felére teszi.

Biztos hallottad már, hogy “kuli meló”. De azt tudod-e, hogy a kulinak több jelentése is van? Az alábbiak közül mit NEM jelent?
Helyes kvíz válasz: Kis, kerekes asztalka.
A “kuli” szónak a magyarban egyszerre három teljesen különböző, szótárilag rögzített jelentése él. Az egyik az ázsiai napszámos (coolie) — ez az angol gyarmatokon keresztül érkezett, és a nehéz fizikai munkát végző személyt jelöli. A másik kettő jóval kevésbé ismert: a kuli jelölhet kis, háromszög alapú, alacsony széket (más nevén bábaszéket is), valamint rövid, derékig érő női kabátot. Amit viszont semmiképpen sem jelent: kis, kerekes asztalka — ilyet a szótárak nem rögzítenek. A MÉK mindhárom valós jelentést külön szócikkben tárgyalja.

Használtad már valaha azt a szót, hogy bugris? Ha igen, vajon tényleg tudod, mit jelent?
Helyes válasz: Műveletlen, faragatlan ember.
A “bugris” etimológiája máig vitatott. Az egyik legelfogadottabb magyarázat szerint a szó a “bogár” főnévből ered kicsinyítő képzővel — a bogár mint kártevő, kellemetlen lény képe vetülne az emberre. Egy másik elmélet szláv jövevényszóval magyarázza, amelyet esetleg a “bulgár” népnévvel hoznak összefüggésbe. Ami biztos: a Magyar Értelmező Kéziszótár (MÉK) “parlagi, faragatlan, műveletlen ember” értelemben rögzíti, és elsősorban vidéki, falusi személyekre alkalmazták — leginkább lenézően. Ma általánosabban, bármilyen faragatlan emberre vonatkoztatható.

Tanítottál már meg valakit kesztyűbe dudálni? Tudod, honnan ered a kifejezés?
Helyes kvíz válasz: Mária Terézia idejében kínvallató eszköz volt.
Ez az egyik legmeglepőbb eredetmagyarázat a magyar szókincsben. A “duda” itt nem a közismert népi hangszert jelöli, hanem egy középkori és kora újkori kínzóeszközt: egy bőrből vagy fából készített, fuvónyílással ellátott szerkezetet, amelybe a kínzók levegőt pumpáltak a fogoly testére. Mária Terézia kori börtönügyi forrásokban is feltűnik ez a módszer. “Megtanítani valakit kesztyűbe dudálni” tehát eredetileg azt jelentette: olyan keményen megbüntetni, hogy a másik jobb belátásra jusson — az elrettentés volt a cél. A kifejezés mára elvesztette eredeti, kegyetlen töltetét, és egyszerűen a fegyelmezés, megrendszabályozás szinonimájaként él tovább.

Mit csinált a kubikos?
Helyes kvíz válasz: Vándormunkás, aki kézi eszközökkel nagy mennyiségű földet mozgatott meg.
A “kubikos” szó a “kúb” (köbméter) mértékegységből ered: ezeket a munkásokat köbméterenként fizették a megtermelt föld után. A kubikosok a 19. század második felében a magyar infrastruktúra igazi gerincét alkották — ők ásták kézzel, lapáttal és furikkal (talicskával) a Tisza- és Duna-szabályozás csatornáit, ők emelték a vasúti töltéseket és az alföldi gátakat. Sokuknak nem volt állandó lakhelyük, vándorcsapatokban járták az országot. A kubikos mesterség emléke a magyar irodalomban is feltűnik — Móra Ferenc és Tömörkény István novelláiból köszön vissza. A Néprajzi Lexikon külön szócikkben tárgyalja életmódjukat és munkamódszerüket.

Biztos te is szoktad magad cefetül érezni. De mi az a cefet?
Helyes válasz: Az erjedő gyümölcs.
A “cefet” az erjesztett, kotyogó gyümölcsmassza — a pálinkafőzés nélkülözhetetlen alapanyaga —, amelynek sem látványa, sem szaga, sem tapintása nem éppen vonzó. Innen ered a “cefetül érzem magam” szófordulat: aki cefetül érzi magát, annyira rosszul van, mint ahogy a cefet kinéz és szaglik. A Magyar Értelmező Kéziszótár (MÉK) “erjesztett gyümölcsmassza” értelemben rögzíti, és megjegyzi, hogy a határozószói “cefetül” (= nagyon rosszul) ebből a főnévből képzett hangulati átvitellel jött létre. A szó valószínűleg délszláv közvetítéssel, esetleg a törökből érkezett a magyarba.

Mire használhatták régen a csobolyót?
Helyes válasz: Lapos hordószerű, dugóval zárható szállító- és ivóedény.
A csobolyó lapos, fából készített hordószerű tároló, amelyet csappal (dugóval) zártak le, és főként katonák, mezei munkások, pásztorok és vándorok vittek magukkal hosszú utakra — víz vagy bor szállítására egyaránt alkalmas volt. A kulacshoz hasonlít, de formájában és méretében eltérhet tőle. A TESz dél-szláv eredetűnek tartja, ahol a hasonló edény neve szintén čobolja volt. A szó mára szinte csak néprajzi kontextusban él, de aki valaha olvasott régi katonai történeteket vagy alföldi irodalmat, biztosan találkozott vele.

Mi lehet a furik?
Helyes válasz: Talicska.
A “furik” a talicska tájnyelvi, részben szlengszerű megnevezése, és a német Fuhrwerk (jármű, fogat) szóból ered — vagy legalábbis azzal rokonítható. A szónak ez az átvétele a 19. századi iparosodás időszakában erősödhetett meg, amikor a kézi munkások — köztük a kubikosok — nap mint nap furikkal tolták a kilométernyi földet. Ma az “össze van furikozva” vagy “furikkal jár” szófordulatok inkább szlengszerűek és regionálisak. A Magyar Etimológiai Szótár német jövevényszóként tartja nyilván, pontos átvételét a 19. század második felére teszi.

Mit jelent pontosan a “tróger” szó, és mi volt az eredeti foglalkozás?
A tróger szó a 19. századi Pest-Budán szállítómunkást, hordárt jelentett — aki bérért cipelte mások csomagjait és áruját piacokon, állomásokon, kikötőkben. A kifejezés a német Träger (= hordó, vivő) szóból ered. Idővel pejoratívvá vált, ma megbízhatatlan, becstelen embert jelölünk vele.

Milyen szintű tudást mér ez a kvíz?
A kvíz tíz régi, részben archaikus magyar szót és kifejezést vizsgál. Iskolai tananyagban nem szerepelnek, ezért az átlagos eredmény közepes szokott lenni — aki 7 felett teljesít, az valóban komolyan ismeri a régi magyar szókincset.

Honnan ered a “dugába dőlt” kifejezés?
A “duga” kúp alakban összehordott nádkupacot jelent, amelyet vízjárta területeken használtak jelzőként vagy tárolóként. Ha a gondosan felrakott duga összedőlt, a munka tönkrement — ebből lett az elvont, “meghiúsult” értelmű szófordulat.

Mit csinált pontosan a kubikos, és miért fizették köbméterenként?
A kubikos vándormunkás volt, aki lapáttal és furikkal (talicskával) nagy mennyiségű földet mozgatott meg. A “kúb” mértékegység alapján, köbméterenként kapták a bérüket. A 19. században ők építették a magyarországi vasútvonalakat és a folyószabályozási csatornákat.

Hány kérdésből áll a kvíz, és mennyi idő alatt teljesíthető?
A kvíz tíz kérdésből áll. Gyors tempóban öt-hat perc alatt végig lehet rajta menni, de ha a magyarázatokat is elolvasod, akár tíz perc is lehet — megéri, mert minden kérdés mögött egy-egy meglepő kis szótörténet bújik meg.

Miért különösen érdekes a “kesztyűbe dudálni” kifejezés eredete?
Mert a “duda” itt nem hangszert jelöl, hanem egy Mária Terézia korában alkalmazott kínzóeszközt, amellyel a börtönbüntetést súlyosbították. A kifejezés ebből az elrettentő módszerből ered, és mára a fegyelmezés, megrendszabályozás teljesen ártatlan szinonimájává szelídült.