Kvíz: Newton is megirigyelné ezt a tudást? Szórakoztató kvíz a mindennapi élet fizikájáról.
A fizika a legtöbb ember fejében képletekkel és bemagolandó definíciókkal egyenlő, ez a kvíz viszont éppen az ellenkezőjét mutatja meg. Itt nem kell semmit fejből tudnod, nincsenek levezetések és számolós feladatok. Helyette játékos kérdéseken keresztül derül ki, mennyit értesz abból, hogyan működik körülötted a világ.
A jó hír az, hogy ehhez a fajta tudáshoz nem tanórákon jut az ember. Mindenki megfigyelt már valamit a hétköznapokban, csak nem gondolt bele, miért éppen úgy történik. Miért nem esik le valami, ami elvileg leesne, miért hűl ki gyorsabban az egyik dolog, mint a másik, és miért látszik valami másnak, mint amilyen valójában. Ez a kvíz pontosan az ilyen helyzetekre kérdez rá, tehát akkor is érdemes belevágni, ha a fizika sosem volt a kedvenc tantárgyad. Sőt, gyakran épp azok teljesítenek jól, akik az iskolában unták, mert ők a gyakorlati oldaláról ismerik meg a jelenségeket. Ha megakadsz egy kérdésnél, gondolj arra, láttál-e már ilyet a valóságban, mert a válasz általában onnan jön.
Ha megvan az eredményed, hozd el a Kvízkuckó Facebook csoportba, ahol a fizikás kérdéseknél mindig elindul a vita, és sokszor a hozzászólásokból derül ki a legérdekesebb magyarázat. Új tagokat bármikor szívesen látunk. További agytornáért nézz be a Keresztlabda Tudáspróba rovatába, a Keresztlabda YouTube csatornáján pedig videós formában is nekifuthatsz a hasonló kvízeknek.
Valóban alma esett Newton fejére?
Ki lehet ez a ráncos zseni?
Mi okozza a robbanást, ha mentost teszünk egy üveg kólába?
Melyik nehezebb, egy tonna tégla vagy egy tonna toll?
Mi az 'E' ami egyenlő MC négyezetével?
Mi a Föld elsődleges energiaforrása?
Ki írta le először a gravitációt?
Ki mondta? - Nincs különleges tehetségem, csak szenvedélyesen kíváncsi vagyok.
Share your Results:
A kvíz kérdései, válaszai és magyarázatai
Kérdés: Mi a Föld elsődleges energiaforrása?
Helyes válasz: A Nap.
Magyarázat: Bármilyen földi energialáncot fejtünk vissza, szinte mindig a Napnál kötünk ki. A növények a fotoszintézis során a napfényt alakítják kémiai energiává, ebből épül fel az egész táplálékpiramis, sőt még a fosszilis tüzelőanyagok is évmilliókkal ezelőtt élt, napenergiából táplálkozó élőlényekből keletkeztek. A Föld a Napból érkező sugárzási teljesítményből nagyságrendileg 174 petawattnyit kap folyamatosan — ez több ezerszerese az emberiség teljes energiafelhasználásának. A cukros energiaital tehát legfeljebb téged pörget fel, a bolygót nem.
Kérdés: Ki mondta? – „Nincs különleges tehetségem, csak szenvedélyesen kíváncsi vagyok.”
Helyes válasz: Albert Einstein.
Magyarázat: A mondat Einstein egy 1952-es, Carl Seelignek írt leveléből származik, és tökéletesen összefoglalja a hozzáállását: nem a lángész-mítoszt, hanem a kitartó kíváncsiságot tartotta a felfedezés motorjának. Érdekes, hogy a válaszlehetőségek közt szerepel Marie Curie is, aki maga is a megszállott kíváncsiság megtestesítője volt — két Nobel-díjat nyert, két különböző tudományágban (fizika, 1903; kémia, 1911), ez a mai napig ritka teljesítmény. A csapda pont az, hogy a mondat rá is illene.
Kérdés: Ki írta le először a gravitációt?
Helyes válasz: Isaac Newton.
Magyarázat: Newton az 1687-ben megjelent Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica című művében fektette le az egyetemes tömegvonzás törvényét, amely szerint két test úgy vonzza egymást, hogy az erő a tömegek szorzatával egyenesen, a távolság négyzetével fordítottan arányos. A másik két név csak azért csábító, mert ismerősen cseng: Gary Oldman színész, Olivia Newton-John pedig énekesnő volt — a „Newton” névazonosság a klasszikus figyelemelterelés.
Kérdés: Melyik nehezebb, egy tonna tégla vagy egy tonna toll?
Helyes válasz: Ugyanannyit nyomnak.
Magyarázat: Ez a kérdés a fizika egyik legjobb agytréfája, mert a tömeg és a térfogat összekeverésére épít. Egy tonna az egy tonna, függetlenül attól, hogy téglából vagy tollból áll — 1000 kilogramm mindkét esetben. A megtévesztés onnan ered, hogy a toll sűrűsége sokkal kisebb, így egy tonnányi tollból hatalmas halom lesz, míg a tégla kompakt marad. Aki az élménnyel érvel, az a térfogatot érzékeli, nem a súlyt. (Aprócska tudományos csavar: a levegő felhajtóereje miatt a nagyobb térfogatú toll ténylegesen egy hajszálnyival többet nyomna vákuumban — de ezt hagyjuk a fizikusokra.)
Kérdés: Valóban alma esett Newton fejére?
Helyes válasz: Nem. De látta, hogy egy alma leesik egy fáról, és elgondolkodott, miért zuhan lefelé.
Magyarázat: A fejre pottyanó alma szórakoztató legenda, de a valóság prózaibb és izgalmasabb egyszerre. Newton életrajzírója, William Stukeley jegyezte fel, hogy Newton maga mesélt neki egy woolsthorpe-i kertben zajló beszélgetés során: egy lehulló alma látványa indította el a gondolatmenetet, hogy a tárgyakat lefelé húzó erő ugyanaz lehet, ami a Holdat a pályáján tartja. A fej tehát száraz maradt, a fizika viszont örökre megváltozott.
Kérdés: Mi az „E”, ami egyenlő MC négyzetével?
Helyes válasz: Energia.
Magyarázat: Az E = mc² Einstein 1905-ös speciális relativitáselméletének leghíresebb következménye, és azt mondja ki, hogy a tömeg és az energia lényegében ugyanannak az éremnek a két oldala. A „c” a fénysebesség, ami körülbelül 299 792 458 méter per másodperc — mivel ezt négyzetre emeljük, még egy pici tömeg is elképesztő mennyiségű energiát rejt. Éppen ezen az elven működnek az atomerőművek és sajnos az atombomba is: a maghasadáskor eltűnő parányi tömeg alakul át hatalmas energiává.
Kérdés: Mi okozza a robbanást, ha mentost teszünk egy üveg kólába?
Helyes válasz: A hirtelen felgyülemlett gáz.
Magyarázat: A látványos gejzír nem kémiai reakció, hanem fizikai jelenség: a folyamat neve nukleáció. A mentos cukorka felülete mikroszkopikus szinten érdes és lyukacsos, és ezek az apró egyenetlenségek tömegével adnak gócpontot a kólában oldott szén-dioxidnak, hogy buborékká álljon össze. A gáz egyszerre, robbanásszerűen válik ki, és magával rántja a folyadékot — innen a méteres szökőkút. A diétás kólával megy a legjobban, mert a benne lévő aszpartám tovább csökkenti a folyadék felületi feszültségét.
Kérdés: Ki lehet ez a ráncos zseni? (a képen)
Helyes válasz: Albert Einstein.
Magyarázat: A borzas haj, a bozontos bajusz és a huncut tekintet ma már a „zseni” vizuális védjegye — pedig Einstein pont a fizika legmélyebb kérdéseit forgatta a fejében. Érdekesség, hogy 1921-ben nem is a relativitáselméletért, hanem a fényelektromos jelenség magyarázatáért kapta a fizikai Nobel-díjat, ami a kvantumfizika egyik alapköve lett. Az arca azóta annyira ikonikussá vált, hogy szinte védjeggyé nőtte ki magát a tudományos zsenialitás.
FAQ
Miről szól ez a szórakoztató fizika kvíz?
Nyolc könnyed, hétköznapi fizikai kérdésről — a Nap energiájától Newton almáján át a kóla-mentos kísérletig —, amelyek szórakoztatva tesztelik az általános műveltségedet.
Melyik nehezebb, egy tonna tégla vagy egy tonna toll?
Ugyanannyit nyomnak, hiszen mindkettő pontosan egy tonna, vagyis 1000 kilogramm. Csak a térfogatuk tér el óriási mértékben, ez téveszti meg az embert.
Miért esik le az alma a fáról?
A gravitáció, vagyis a Föld tömegvonzása húzza lefelé. Newton épp egy lehulló alma láttán jött rá, hogy ugyanez az erő tartja pályán a Holdat is.
Hogyan lesz a kóla és a mentos találkozásából szökőkút?
A mentos érdes felülete gócpontokat ad a kólában oldott szén-dioxidnak, így a gáz robbanásszerűen, egyszerre válik ki, és magával lövelli a folyadékot.
Mennyi kérdésből áll a kvíz, és nehéz-e?
A kvíz nyolc kérdésből áll, és inkább trükkös, mint nehéz: a legtöbb csapda a magától értetődőnek tűnő válaszokra épül, nem a lexikális tudásra.
Hol találok még hasonló szórakoztató kvízeket?
A Keresztlabda oldalán rengeteg további fejtörő vár, a focitól a filmeken át a földrajzig — érdemes böngészni a témák között, ha megjött a kedved a kvízezéshez.
