Tájszólás kvíz: Érted, miről beszél a nagyi? Felismered ezt a 10 ízes magyar szót Borsodból?
Amikor nyáron leutazunk a rokonokhoz vidékre, vagy csak felidézzük a gyerekkori nyaralásokat a nagymamánál, hirtelen olyan szavakkal találjuk szembe magunkat, amiket a fővárosban vagy a Dunántúlon talán sosem hallani. A magyar nyelv elképesztően gazdag, és elég csak pár órát utaznunk Északkelet-Magyarország felé, hogy szinte egy teljesen új szótárra legyen szükségünk. Ez a vidám kvíz pontosan ezt a nyelvi sokszínűséget ünnepli, és egy kis nosztalgikus időutazásra hív a nagyi konyhájába vagy a szabolcsi rokonok tornácára. Egy ilyen pörgős játék kiváló alkalom arra, hogy teszteljük, mennyire értjük a saját nyelvünk rejtett kincseit.
Vajon te kapásból rávágod a helyes megoldást, ha valaki megkérdezi, mi is az a tesznye? Esetleg gondolkodás nélkül tudod mi az, ha pampuskával kínálnak? Ebben az izgalmas tesztben tíz olyan jellegzetes tájszó vár rád, amelyek hallatán sokan tényleg csak pislognak. Legyen szó a tutyiról, vagy az olyan furcsaságokról, mint a levonó, ez a különleges kvíz garantáltan megdolgoztatja a memóriádat. Szedd össze a legjobb néprajzi tudásodat, indítsd el a feladatsort most azonnal, és mutasd meg, hogy téged nem lehet egykönnyen zavarba hozni a szabolcsi és borsodi kifejezésekkel! Egy gyors kvíz kitöltése után biztosan jót fogsz mosolyogni a régen hallott szavakon.
Amikor sikeresen túljutottál ezen a nyelvi kihíváson, a Keresztlabda Tudáspróba rovat archívumában még rengeteg szuper kvíz vár rád a legkülönfélébb témákban. Ne tartsd magadban a megszerzett pontokat, lépj be a Kvízkuckó Facebook csoport közösségébe, és oszd meg velünk, nálatok milyen érdekes szavakat használnak a mindennapokban! A nagy agytorna után pedig a Keresztlabda YouTube csatorna vicces videóival tökéletesen kikapcsolódhatsz a nap hátralévő részében. Ne feledd, egy izgalmas kvíz mindig pillanatok alatt feldobja a hangulatot!
Ki a családban az ángyim?
Mit veszel fel ha bebújsz a tutyiba?
Melyik cica iromba?
Mi az a levonó?
Milyen ha egy gyerek szumatyos?
Ki a földim?
Mi készül a konyhában ha a nagyi pampuskát süt?
Mi történik, ha valaki bemegy a susnyákosba?
Milyen az ha valaki tesznye?
Ki, vagy mi lehet a góré?
Share your Results:
Kérdések
Ki a “földim”? – Ugyan arról a helyről származó emberek a helyes válasz. A “földim” tehát nem rokonsági, hanem szülőföld-alapú kötelék – olyan ember, aki ugyanarról a fajtáról való, ugyanabból a faluból, ugyanarról a tájegységről. A népi közösségekben ez legalább olyan erős kapocs volt, mint a vérségi kapcsolat.
Érdekes: A “földim” kifejezés ma is él az északkeleti régió idősebb generációinak szóhasználatában, különösen Nyíregyháza és Miskolc környékén.
Mit veszel fel, ha bebújsz a “tutyiba”? – Szőrmés papucsot. A tutyi a hagyományos házi lábbelik egyik fajtája volt, amelyet jellemzően báránybőrből vagy más szőrméből varrtak. Téli estéken elengedhetetlen viselet volt a paraszti háztartásokban.
Érdekes: A tutyi szó valószínűleg szláv eredetű, és több magyarországi tájnyelvi változatban is megtalálható, de leginkább az északkeleti régióban maradt fenn aktív szókincsként.
Mi készül a konyhában, ha a nagyi “pampuskát” süt? – Fánk. A pampuska az egyik legismertebb tájszó ebben a körzetben, és a farsangi időszakhoz kötődő, olajban sütött édesség neve. Más vidékeken fánknak vagy lúdtalpnak hívják.
Érdekes: A pampuska szó szlovák és ruszin hatást mutat, ami jól tükrözi az északi határvidék évszázados kulturális keveredését.
Milyen az, ha valaki “tesznye”? – Mihaszna, lusta ember. A tesznye jelző erős negatív töltetet hordoz: nemcsak lustaságot, hanem egyfajta haszontalanságot, megbízhatatlanságot is sugall. A paraszti közösségekben komoly szitokszónak számított.
Érdekes: A tesznye kifejezés mára szinte kihalt a fiatalabb korosztály szóhasználatából, de az idősebb falusi emberek körében az Alföld északkeleti peremén még érthető.
Mi az a “levonó”? – Matrica (azaz papíralapú, lehúzható képecske). Ez az egyik legmeghökkentőbb tájszó a kvízben: a mai gyerekek matricának ismerik, de az északkeleti falvakban évtizedekig levonónak hívták a játékboltból vásárolt kis képeket.
Érdekes: A levonó kifejezés a lehúz igéből ered, utalva arra, hogy a matricát vízzel átáztatva húzták le a papíralapról – ez volt a hagyományos “slide-on” matrica.
Mi történik, ha valaki bemegy a “susnyákosba”? – Bement a gazos részre. A susnyákos sűrű, bozótos, gazonövény-borította területet jelöl. Régen ezeket a részeket kerülték a határban, ma már leginkább az idősebb gazdák emlegetik a szót.
Érdekes: A susnyákos rokon értelmű kifejezései (cseplesz, bozót, galagonyás) szintén tájszavak – az egyes régiókban más és más szó él ugyanarra a jelenségre.
Milyen, ha egy gyerek “szumatyos”? – Szutykos, koszos. A szumatyos kicsi gyerekek örök jelzője volt, akik evés vagy játék közben összekoszolták magukat. Nem komoly szidás volt, inkább becézős szemrehányás.
Érdekes: A szumatyos hangalakja önmagában is utánzó jellegű – valahogy érezni rajta a ragacsos, piszkos állapotot.
Ki a “ángyim” a családban? – Unokanővér. Ez az egyik legtöbb félreértést okozó tájszó: sokan a nagynénit gondolnák helyesnek, de az ángy (vagy ángyi) az északkeleti területeken a sógor feleségét vagy az unokanővért jelöli. Rokonsági terminológiában komoly eltérések vannak régiónként.
Érdekes: Az ángyi szó régi magyar és szláv gyökereket egyaránt mutat, és a történeti nyelvészetben is kedvelt kutatási téma a rokonsági megnevezések vizsgálatakor.
Ki vagy mi lehet a “góré”? – Egyszerre több dolog: takarmányt tároló fa építmény, és a főnök is. A góré kétjelentésű szó – egyfelől a kukoricát szárító, lécezett oldalú kis fabódét jelöli, másfelől argószerűen a rangidős személyt, a “főnököt” is.
Érdekes: A “góré” mint a főnök szinonimája a városi szlengben is megjelent, de eredete az északkeleti vidéki építészeti és gazdálkodási kultúrából ered.
Melyik cica “iromba”? – A teknőctarka. Az iromba tarka, foltos, pettyezett mintázatot jelöl – leggyakrabban fekete-fehér-narancsos foltokban pompázó macskákat illették ezzel a jelzővel. Az iromba melléknév a népi állatleírások kincsestárából való.
Érdekes: Az iromba szó ősi, finnugor tövű kifejezés, amelynek rokona megtalálható a tarka, foltos dolgokra utaló régi magyar szókincsben. Ma már szinte csak idős emberek és nyelvészek használják aktívan.
GYIK
Mit jelent az észak-kelet magyarországi tájszó? A tájszó olyan regionális kifejezés, amelyet az ország egy meghatározott területén – jelen esetben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és környező vidékei – használnak, és a köznyelvi szótárakban vagy nem szerepel, vagy más jelentéssel bír.
Hol hallhatók még élőben ezek a tájszavak ma? Az észak-kelet magyarországi tájszavak elsősorban a kisebb falvakban, az idősebb generációk körében maradtak fenn. Nyíregyháza, Miskolc, Sátoraljaújhely és a határközeli kisközségek környékén a legsűrűbb az előfordulásuk.
Megoldhatja ezt a kvízt valaki, aki nem innen való? Igen, és éppen ez teszi érdekessé ezt a kvízt – a tájszavak sokszor teljesen más jelentést hordoznak, mint amit az ember elsőre gondolna. A meglepetésfaktor szinte garantált, még akkor is, ha valaki más régiójú Magyarországról érkezik.
Miért fontos megőrizni a tájszavakat? A tájszavak egy-egy vidék kulturális emlékezetének, gazdálkodási és életmódtörténetének hordozói. Elvesztésük egyben egy közösség sajátos kifejezéskészletének, gondolkodásmódjának halványulását is jelenti.
Melyik kvíz való nekem, ha szeretem a magyar népi kultúrát? Ha érdekel a népi hagyomány, a regionális különbségek és a magyar nyelv gazdagsága, ez a tájszavas kvíz ideális kihívás. De a Keresztlabdán számos hasonló, tudást és szórakozást ötvöző kvíz vár rád, például retro, földrajz és közmondás témákban is.
Hány kérdésből áll ez a kvíz és mire terjed ki? A kvíz tíz kérdést tartalmaz, amelyek az észak-kelet magyarországi tájnyelv legérdekesebb, legmeglepőbb kifejezéseit dolgozzák fel – a rokonsági nevektől a régi tárgyneveken át az emberi tulajdonságok népi megnevezéséig.
